Top5 nyári olvasmányom 2020
Az elmúlt három hónapból volt miből válogatnom ehhez a bejegyzéshez. Elég sok olyan könyvet olvastam, amire 5 pontot adtam, amire szívesen emlékszem vissza. Megpróbáltam a kevésbé reklámozottak közül választani, de megemlíthetném itt A könyvárus lányt, a Vaják könyveket, Az udvarhölgyet, A familiárisokat és az Unortodoxot ;)
"A sokféleség és a kirekesztettek regénye a 10 perc 38 másodperc, ami több valós eseményből és élményből építkezik - ezekről az írónő a könyv utolsó oldalain ír. Ismét elvarázsolt Shafak a stílusával, azzal hogyan tudja az ízeket-illatokat kötni a legszebb vagy legmélyebb emberi élményekhez. Isztambul egy új oldalát, történelmének egy kis szeletét ismerhettem meg Leila történetében. Miután legyőztem első fejezetek után a megdöbbenésemet, már faltam az oldalakt, érdekelt hogyan jutott el Leila oda ahol volt, milyen volt az élete, hogyan kapcsolódnak hozzá az "ötök", majd sikerül-e a tervük, hogy barátjuk életének méltó befejezést adjanak..."
"Maggie O'Farrell ír származású, ezért hihető képet fest az Angliába emigrált írek, családok mindennapjairól. Az akcentusuk, vallásuk és az IRA miatt sok angol kirekesztően bánt velük, erre is kapunk egy részletet, de a regény egésze a Riordan családra koncentrál. A megoldatlan problémáikra: a fiatal - középkorú és idősek élethelyzeteiben megjelenő feladatokra és az elnyomott, titkolt események - bűnök és bánatok hatására. A regény egy utazás - lelki, később fizikai formában is, amikor visszatérnek az origóhoz: édesanyjuk és apjuk találkozásához, sőt apjuk fiatalkori életét meghatározó tragédiáig. Visszatérnek Írországba is, ami a gyerekkori nyarakat, szüleik első otthonát idézi. A maguk köré épített falak, hazugságok fokozatosan bomlanak le, hogy a titkok felszínre kerüljenek, feloldják a régi sérelmeket."
"Lassan épülő, de hangulatos könyv lett Linda Holmes első regénye. Nagyon tetszett ahogy bemutatta a karakterek hétköznapjait, olvasnak, podcastot hallgatnak - tv sorozatot néznek, boroznak, beszélgetnek. A terápia fontossága is erőteljes volt a könyvben, ill. az hogy hiába van tele valaki jó szándékkal, néha nem tud segíteni olyan módon, ahogyan elképzelte. Igen a jótét, segítőkész, irányításmániás Evvieben néhol magamra ismertem.
Tetszett Evvie és Andy barátsága, akik már évek óta egymás oldalán voltak, mégis néhány esemény eltávolította őket egymástól.
Hangulatos, lassan építkező regényről van szó, ami szerencsére nem halmozza a romantikus regények kliséit, amitől eleinte tartottam. Nem megy minden úgy, mint a karikacsapás: a szereplők megakadnak a fejlődésben - visszalépnek, majd újrakezdik. Igen, az eredeti cím fejezi ki a legjobban miről is szól: az újrakezdésről, amikor a romokból, a bűntudat és fájdalom alól kivakarják magukat és elkezdenek élni."
"Nagyon élveztem, hogy újra elmerülhetek ebben a világban, ahol Jodi Taylor ötvözte azokat a dolgokat, amiket úgy szeretek - humor, történelem, izgalmas kalandok. A korábbi részek nagy drámai eseményei, logikai hibái (?) teljesen eltűntek - és maradt az, ami miatt beleszerettem ebbe a sorozatba. Az állandó humor, a történelmi információmorzsák, és az pörgő események.
Egy kis romantikus szál is megjelent a könyv végén, aki olvasta a korábbi részeket, annak nem lesz meglepő, hogy Max és ki között és végre - végre megtörténik az az esemény, amire már több rész óta várhattunk. Persze Max nem hazudtolja meg magát, de szerencsére a St. Mary teljes 'legénysége' kész leszervezni és megoldani mindent."
"A kötet két részből áll - Barátnők és a címadó, A lélek testéről c. fejezetekből, amiket rendhagyó módon két vers előz meg, Ulickajától.
Az első a női élet sokszínűségére koncentrál, a második erőteljesebben az elmúlásra - az élet és a halál közti átmenetre. Szinte mindegyik novellában megjelenik a halál, de mégsem lehangoló a kötet, vagyis persze nem vidám, de olyan szépséggel ír, hogy az ember mégsem undorral - elborzadva teszi le. Ha még nem olvastatok tőle, de szeretnétek valami különleges kötetet olvasni, akkor nagyon ajánlom! Ulickaja remekül vázol fel néhány mondatban élettörténeteket, megmutatja az orosz hétköznapokat, de ezen felül olyan egyetemes témákról beszél amit mindannyian átérezhetünk - átélhetünk."
Nektek mi volt a legemlékezetesebb olvasmány 2020 nyaráról?
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)