Sally Rooney - Normális ​emberek

Sally Rooneytól idén olvastam először, első regényével kezdtem az ismerkedést a Baráti beszélgetésekkel. A Normális emberek a második kötete, bár ez jelent meg magyarul korábban - tavaly a könyvhét idején robbant be. Sokan imádták - sokan utálták, én meg nem tudtam mit gondoljak róla, ezért halogattam idáig. Úgy úgy éreztem ha az első regénye tetszett, akkor ez is fog. 
Két nagy adagban olvastam ki, talán már ez is jelzi, hogy mennyire tetszett - nem tudtam letenni.

Connell és Marianne egy ír kisvárosban élnek, egy gimibe járnak - annyi a különbség köztük, hogy Marianne családja gazdag és a fiú édesanyja jár hozzájuk takarítani. Connell többször be is megy a házba, mielőtt hazavinné anyukáját és elkezdenek beszélgetni Marianne-el. A lány az iskolában a periférián mozog, különc, nem érdekli mások véleménye, mindene a tanulás és az olvasás. Egyértelmű, hogy alig várja, hogy egyetemre menjen és kiszakadjon eddigi életéből.
Connell viszont a csendes, de népszerű focista fiú, szintén okos és jó tanuló, szeret olvasni, de barátai előtt nem tud kibontakozni teljesen. Marianne-ban találja meg azt a társat, akivel kiegészítik egymást - a beszélgetéseket nemsokkal a testi kapcsolat követi, ám Connell titkolja az egészet.
Telnek a hetek, de nem változik semmi: kettesben remekül megvannak, de a külvilág számára idegenek. Végül a lány magántanuló lesz, hónapokig nem is látják egymást, egyetemre mennek. Ott teljesen más környezetben találkoznak és a kapcsolatuk újra kibontakozik.
"Sosem gondolta, hogy ő méltó arra, hogy bárki szeresse. De most új élete lett, ez az első pillanata, sok év elteltével is azt fogja gondolni, igen, ez volt az, amikor elkezdődött az életem."
A könyv nagyobb időbeli ugrásokkal mutatja be, felváltott nézőpontból a két fiatal életét - azt, hogyan próbálnak beilleszkedni az egyetemi életbe, milyen 'vidékről' a nagyvárosba kerülni, milyen az értelmiségi környezet amibe belecsöppennek. Ugyanakkor ott vannak a gyerek és fiatalkorukból hozott sérelmeik, sebeik, fájdalmaik. 

Connell és Marianne hol közel kerül egymáshoz, hol távol - néha hónapok is eltelnek mire újra találkoznak. Marianne életét megnyomorítja a családja, a szeretet nélküli és agresszív, bántalmazó környezet amiben felnőtt, rányomta a bélyegét minden kapcsolatára. Connell pedig viaskodik a kívülállóság érzésével, tart mások véleményétől, egy ponton saját magától is. Keresik a helyüket, néhol egymás oldalán, néhol más emberekén... de mindig rá kell jönniük, hogy csak egymással tudnak igazán önmaguk lenni, nem szerepet játszani, nem bántani saját magukat.

Nem egy romantikus történet, valami sokkal mélyebb a Normális emberek. Nekem nagyon tetszett, hogy milyen menedékké vált egymás számára ez a két ember, még ha hülyeségeket is csináltak,... Amikor egy kérdés ki nem mondása miatt tettek tönkre valamit a kapcsolatukban, akkor is hónapról-hónapra, évről-évre visszataláltak egymáshoz. Végig drukkoltam, hogy na most! Most maradjatok együtt, beszéljétek meg mi ez köztetek, mivel küszködtök. 

Kettejük kapcsolata, a felnövéstörténet mellett kapunk egy kis ízelítőt Írországból, az egyetemi életből, az értelmiségi körökből, barátságokból és szerelmekből. Szépen kiegészíti számomra a Baráti beszélgetések 'világát' ez a könyv, és szeretnék ebből is egy saját példányt, hogy majd valamikor újraolvassam.

A könyvből filmsorozat is készült, ami április 29-én fog debütálni a Hulunál ;)

5/5

Kiadó: 21. Század
Kiadás éve: 2019
Eredeti cím: Normal People
Fordító: Dudik Annamária Éva
Oldalszám: 302
Ár: 3990 Ft (Rendeld meg akciósan a kiadótól! ;))
Borító: 5/5

Fülszöveg:
Bámulatos ​és bölcs fejlődésregény, egy magasfeszültséggel lesújtó első szerelem története.Az iskolában Connell és Marianne szinte kerülik egymást. Connell igazi közösségi ember, az iskolai focicsapat sztárja, Marianne magányos, büszke és visszahúzódó lány. Amikor Connell elmegy a Marianne-ék házában dolgozó édesanyjáért, különös, megmásíthatatlan kapcsolat jön létre a két tinédzser között, amelyet eltökélten titkolnak.Érettségi után mindketten az ország legjobb egyetemére, a dublini Trinity College-ba kerülnek ösztöndíjasként. Az egyetemi évek alatt sem sodródnak el egymástól, összetett kapcsolatukban ellentmondásos helyzeteket szül a vonzalmaik és a lehetőségeik közt feszülő különbség.Sally Rooney szűkszavú, visszafogott prózájában briliáns pszichológiai érzékkel, olykor kegyetlen, máskor gyengédebb jelenetekben mutatja be a vidéki kisvárosból származó, eltérő vagyoni helyzetű két fiatal társadalmi beágyazottságát, családi hátterét és baráti körét.Sally Rooney Dublinban él. A Normális emberek a második regénye, amelyet jelölték a 2018-as Man Booker-díjra.Első, Beszélgetések barátokkal című kötetével 2017-ben elnyerte a Sunday Times/PFD fiatal írók díját. A Stinging Fly című, félévente megjelenő irodalmi magazin szerkesztője.

Nincsenek megjegyzések:

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.