Néhány könyvről röviden #22

Úgy látom ez lesz a megfelelő rendszer ehhez a rovathoz: minden hónap végén, a havi zárás előtt jelentkezem a poszt nélkül maradt olvasmányaimmal. 

Renaada Williams - becoming. 
A NetGalleyn olvastam el, még a májusi megjelenés előtt ezt a verseskötetet.
A versek az önbecsülésről, egészségtelen kapcsolatokról, depresszióról és a rasszizmusról szóltak, a kötet végén volt néhány inspiráló – megerősítő gondolat. Nem tetszett a versek formája, igazából kijelentő mondatok vers formaként – vagy még úgy sem – tagolva.

Ez most nagyon
m é l y
mert így írtam le.
(hasonlók)

Rupi Kaur vagy Amanda Lovelace kötetére emlékeztetett, de előbbi jobb volt – erőteljesebb, és mert nála olvastam hasonlót először.
3/5

Boris Vian: Tajtékos napok
Huh, nyolc év után újraolvasva egy picit jobban tetszett, de még mindig nem az én regényem. Több jelenetre, motívumra egész jól emlékeztem, ezért nem volt olyan nagy újrafelfedezés ez az olvasás. Továbbra sem tetszik a negatív hangvétel: a regény egy pezsgő, vidám életérzésből alakul át egy szomorú, szorongással teli állapotba. Ez a felnőttkor – az idősödés átka? Megértem ki mit szeret benne, a humor és a kitekert gondolatai tetszettek, de annyira fájdalmas volt olvasni – ismét – a két főszereplő sorsának alakulását.
3/5

Győrfi Kata: Te alszol mélyebben
Szabados Ági podcastjában hallottam talán először erről a könyvről, kíváncsi lettem rá, mert amúgy is igyekszem olvasni a kortárs magyar költőktől.
Már tegnap kiolvastam, nem volt nehéz – alig 50 oldal. Letisztultság, magány, önmagunk keresése – ezek voltak a benyomásaim róla. A nézőpontja nagyon szűk, önmagát és a kis környezetét villantja fel a lírai én – ágyat, lakást.
Olvastam volna még több verset tőle, ill. a kötet végére kicsit untam az ismétlődéseket, de önmagában – vissza-visszaolvasva mégis inkább tetszett a kötet.
4/5

Mark Forsyth: The Unknown Unknown
BridgeOlvas pozitív véleménye tett kíváncsivá eziránt az esszé iránt – az is előny volt, hogy csupán 26 oldalas, és elérhető a Scribden.
Tetszett a humora, az esszé felépítése és persze azok a gondolatok amiket megfogalmazott.
Miről is szól az ismeretlen ismeretlen? Azokról a dolgokról, amikről nem is tudtad, hogy nem tudtad :D
A könyvekre vetítve – azok a könyvek, amiknek a létezéséről sem tudtál, nem tudtad hogy ismerned kellene.
A könyvesboltok (és ki kell emelnem, hogy a könyvtárak is ugyanígy) a fizikai könyvekkel, az ajánlóikkal pont a felfedezés élményét nyújtják. Hogy olyan könyveket vegyél kézbe, amiről korábban nem is hallottál. Ilyenkor lehet kincsekre bukkanni.
Az ekönyvek kapcsán említi, hogy mióta megjelentek a kiadók azóta készítenek egyre szebb borítókat – a könyvmolyok nagy örömére, és ezt a tendenciát én is látom.
Érdekes volt még a bibliomancy fogalma: vagyis amikor jósolsz a könyvekből, ennek elvileg történelme van, de bárki átélheti amikor belelapoz egy könyve és megszólítja egy-egy sor.
5/5

Charles Forsman: I Am Not Okay With This
Áprilisban néztem végig a sorozatadaptációt, ezért figyeltem fel a képregényre (és jöttem rá, hogy a másik kedvenc sorozatom, is ugyanennek a szerzőnek egy képregényéből készült).
A rajzolás nem tetszett, de a történet nagyjából igen – a sorozat a kulcsjeleneteket megtartotta, de több ponton is bővítette, árnyalta és a folytatás lehetőségét is megadta.
Kicsit hiányérzetem volt: Syd a képregény elején már tudja, hogy természetfeletti ereje van, de nem kerül ki hogy honnan jött, örökölte, megszállták…?
3/5

Charles Forsman: The End of the Fucking World
A szerző másik képregénye Charles Forsman: I Am Not Okay With This után olvastam, és itt is hasonló érzéseim voltak. Nem tetszett a rajzolás stílusa, a történet nem volt annyira követhető (az persze segített, hogy a filmsorozatot láttam). Úgy érzem ez is lehetett volna hosszabb-kidolgozottabb.
3/5

Szeles Judit: Ilyen svéd
Érdekes kötet – az illusztrációi nagyon tetszettek, néhány vers is, de a végére már unalmas volt a sok adat ismétlődése.
Ami miatt nem bánom, hogy elolvastam a könyvet, mert bepillantást kaphattam Svédország történetébe, a hétköznapokba.
3/5

Debbie Tung: Happily Ever After & Everything In Between
Debbietől már olvastam egy képregényt, amiben az introvertált életet mutatta be Debbie Tung: Quiet Girl in a Noisy World – attól nem voltam elájulva, főleg hogy Sarah Andersen már megelőzte, a stílusuk pedig nagyon hasonló.
Kicsit ilyen érzésem volt ennél a kötetnél is, amit a Netgalleynek köszönhetően olvashattam el a megjelenés előtt.
Hétköznapi jelenetek egy pár, egy házaspár életéből – bevásárlás, szabadidő eltöltése, az apró, mindennapos események, problémák és humorforrások kerülnek elő. Debbie stílusa nagyon minimalista, tényleg a kis momentumokon van a lényeg, nem a technikai megvalósításon. Cuki kötet, de ahogy mondjuk Sarah Andersennél vagy Catana Chetwynd: Szerelmes pillanatok köteténél is éreztem – azért sokkal ütősebb az eredeti formájában, vagyis a weben. Instán – Fb-on megosztva egy-egy találó kép, összességében tömény a cukiság, kevésbé erőteljes a lényege.
4/5

Naoki Higashida: Hát ezért ugrálok
Instagramon láttam meg ezt a könyvet valakinél és megfogott az ajánlója. Kíváncsi voltam a témája miatt: egy 13 éves, autista fiú az író, aki olyan kérdésekre válaszol ami felmerülhet bennünk, mint például a cím is – az ugrálás, vagy a szemkontaktus kerülése, a számok iránti szeretet, az ismétlődések iránti vonzalom.
Gyorsan olvasható és informatív kis kötet volt, ami jó bepillantást adott az autizmussal élők életébe.
4/5

Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány
Ez nagyon édes történet volt!
A Poket kiadás miatt figyeltem fel rá és vettem meg március elején. Örülök, hogy most sorra is kerítettem mert egy nagyon aranyos, vicces történet, amire épp szükségem volt.
Szívemhez szólt a témája: az olvasás szeretetéről, a iskolai könyvtárosokról, barátokról és az általános iskolás élményekről.
Örülök, hogy a polcomon van, ha egy kis 'napsütésre' vágyom akkor újraolvasom.
5/5

Horváth Veronika: Minden átjárható
Néhány hete, amikor a FISZ kötetei között keresgéltem akkor akadt meg a szemem ezen a köteten. A szép borító több illusztrációt és ötletes grafikai megoldást rejt, melyek Szabó Imola Julianna munkái (az ő verseskötete szintén várólistás). A kötetben három ciklusra osztott verseket találunk melyek témái a gyerekkori élmények, emlékek, bűntudat és szégyen, a közvetlen környezet élményei és a nőiség témái. Utóbbi főleg a nőgyógyászati beavatkozások, fájdalmak, kiszolgáltatottság megjelenítésében kerül elő.
4/5

Szlukovényi Katalin: Álomkonyha
Végre! :D
Végre egy verseskötet, amiben az első soroktól valahogy otthon éreztem magam. Még akkor ha a szerző idősebb nálam, kicsit más élethelyzetekről ír, de annyira jól éreztem magam a sorai között, amire már rég volt példa.
Mindig keresem a számomra új hangokat, új köteteket, de sokszor csak egy-egy vers fog meg egy egész kötetből. Most mosolyogva, helyeselve, felnevetve olvastam végig ezt a napsugaras borítójú válogatást.
A stílusa letisztult, könnyed, nem használ kitekert képeket – valahogy épp olyan mint amire be van huzalozva az agyam.
Újra fogom még olvasni, örülök hogy ezt választottam az idei friss verseskötetek közül – a polcom dísze lesz.
5/5