William Somerset Maugham - Fenn a villában
Erre a könyvére a könyvtárban figyeltem fel, tavaly kérte egy olvasó - most a Csendélet után gondoltam tökéletes lesz, mivel szintén Firenzében játszódik, igaz kicsit előbb, az 1930-as években.
A kisregény hamar beszippantott, igazából együltő helyemben el tudtam volna olvasni, ha úgy osztom be az időmet.
A főszereplő egy szép angol özvegy, a 30-as éveiben járó Mary Panton, aki ismerősei Firenze melletti villájában heveri ki férje halálát. Már több hónap eltelt a tragédia óta, ill. Mr. Panton nem volt a legjobb ember, így a nő a viszonylag hamar megerősödve - újrakezdve éli nyugalmas életét, Firenze művészetével, az angol társasági élettel töltekezve.
Régi családi barátja, Edgar látogatására vár a történet elején. A 54 éves férfi gyerekkora óta figyelemmel kíséri életét, régóta szerelmes is belé - Mary érzi, hogy nemsokára feleségül fogja kérni. Egyelőre bizonytalan, hogyan érez ezzel kapcsolatban: a biztonság jól jönne csapodár első férje után, de 30 évesen talán még mást is tartogat neki az élet, mint a visszafogott kormányzófeleség sorsát.
Kap néhány nap gondolkodási időt, miután tényleg megtörtént a lánykérés és ez alatt sorsfordító találkozások érik. Meglepő fordulattal zárul az egyik balzsamos júniusi este, amit az ismerőseivel tölt - egy olyan embertől kap segítséget, akit erkölcsileg nem tart sokra. A kötet végén el kell döntenie, hogyan tovább - őszinte lesz, vagy megpróbál titkokkal együtt élni...
Igazából nagy mondanivalója nincs a regénynek - hiányoltam is a további következményeket, gyötrelmeket. Kritikának végülis elég, ha a szerző csak ennyinek szánta: a szépek-gazdagok megúsznak mindent. Összességében hangulatos, igazi olasz nyárt megidéző, meglepő kisregényt olvastam, ami hamar beszippantott.
4/5Kiadó: Fiesta
Kiadás éve: 2000
Eredeti cím: Up at the Villa
Fordító: B. Albitz Ilona
Oldalszám: 160
Ár: - Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
A kisregény a halódó pompájú latin világban, a csodálatos toszkán tájon játszódik. Hősei szépek, gazdagok és különösek, mint egy-egy finoman kidolgozott antik tárgy, ám ők jövőtlenek – világuk valójában már a jelenben, Mussolini Itáliájában is lezárt világ, az évszázadok dús, pompás és pusztuló díszletei között. Az író szíve megesik rajtuk, s bizarr, de aranyporral hintett románcot sző köréjük.
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)