Christina Baehr - Wormwood-apátság

Még Anna januári értékelésekor figyeltem fel erre a könyvre, nagyon megörültem, amikor az Anassa Kiadó őszi megjelenései között megláttam. Ráadásul egyből elhozták a sorozat második részét - ezt csak üdvözölni tudtam, mert hamar az első végére értem :))

Christina Baehr ausztrál írónak ez az első regénye, amely Angliában, egészen pontosan egy yorkshire-i birtokon és tájon játszódik.

Az első fejezetben a négytagú Worms családot ismerhetjük meg - békésen reggeliznek, amikor az apa, G. E. Worms tiszteletes meglepő hírt kap. Levélben értesül róla, hogy bátyja és unokaöccse meghalt egy vadászbalesetben, ezért ő örökli meg a családi birtokot, a Wormwood-apátságot. A hír megdöbbent mindenkit, ugyanis jó húsz évvel ezelőtt, első házassága miatt kitagadták a férfit. Narrátorunk, Edith ebből a kapcsolatból született és nagyon jól megvan a yorkshire-i rokonság nélkül. Sajnálja édesapja nehéz múltját, de elégedett jelenlegi életükkel. Titokban detektívtörténeteket ír, és sikeresen publikálja azokat egy ideje - jelenleg is egy történet befejezésén dolgozik. Nincs sok kedve olyan embereket gyászolni, akiket nem ismert, és akik olyan rondán bántak szeretett apjával. 

Ám a jogot nem lehet semmibe venni - a család felkerekedik, hogy elutazzanak a birtokra és megpróbálják megoldani ezt a kényes helyzetet. A férfiak halála után ugyanis három leánygyermek maradt magára Wormwoodban. A legidősebb, Gwendolyn főszereplőnkkel egyidős, ám hamar kiderül, hogy sokkal keményebb személyiség, mint a kedves, de okosan csipkelődő Edith. A legkisebb lány, Una George-al egyidős, 10 éves körüli, a kiskamasz Violet pedig az igazi vadóc a három lány közül. Edith hamar rájön, hogy unokanővére visz minden terhet a vállán, első negatív élményeit idővel felülbírálja és megpróbálja kuzinja barátságát keresni. 

A Worms család hamar berendezkedik a birtokon, ill. ügyvédet hívnak, hogy segítsen kibogozni a lehetőségeket, mivel nem akarják elvenni unokahúgaik otthonát, megvan a saját életük, ám az örökösödési törvény szerint egy Worms férfinak kell birtokolnia az apátságot. Ráadásul Gwendolyn arra utal, hogy nem hagyhatják magára a birtokot, nem adhatják el - valami komolyabb feladat is meghúzódik a birtok tulajdonlása mögött...

Közben Edith Violet segítségével talál magának egy kellemes kis zugot: az egyik torony aljában rendez be dolgozószobát magának, ahol folytathatja krimikönyvének írását. Egy nap viszont meglepő társat fedez fel - a kandallóban egy szalamandra melegszik: azonnal kimenti és a gondjaiba veszi a kis állatot, aki az első pillanattól ragaszkodik hozzá.

Edithhel együtt jövünk rá, hogy milyen titkot őriz Ormdale völgye illetve az apátság, és maga a Worms család. 

Főszereplőnk egyből belopta magát a szívembe, tetszik az érzékenysége, pozitív életszemlélete. Néhol konok, de nem fél változni és változtatni a véleményén. A vallás elég hangsúlyos az életében - nekem, aki általában idegenkedik a témától, sem volt ez zavaró - a hitnek és keresztény viselkedésnek szép példáit, gondolatait mutatta be a szerző. Edith pedig tényleg egy lelkész lánya, ez a tisztség életének szerves része. Könyvmolyok számára kedves irodalmi kikacsintásokat is tartogat a történet - főleg Edith emlegeti kortársai, ill. előtte élt híres írók munkásságát.

A történet tényleg kedves - cozy fantasy: Worms család végtelenül támogató - kezdve azzal a ténnyel, hogy apja második feleségét első pillanattól anyjaként említi; szülei tudnak írói tevékenységéről sőt bátorítják ebben, de ide köthetjük a család újra egymásra találása is.

Persze van egy kis bonyodalom - egy figura nem éppen az akinek látszik, és Edithnek meg kell ismerkednie a birtok egy veszélyes részével. 

A család története és a csavar nem olyan nagy meglepetés - de szépen előrevetíti a következő részek tartalmát. A sorozat 5 kötetből áll, ill. egy novella készült hozzá - decemberben pedig új főszereplővel érkezik egy új sorozat ebből a világból. 

Viszonylag rövid ez a könyv (magyar kiadás 276, Kindle 200 körül van), hossza és témái miatt is már kiskamasz kortól bátran tudom ajánlani. A hangulata kedves, a helyszínek varázslatosak és a szerző a kötet végi jegyzet szerint több valós forrából építette fel a történetet. Még olvastam volna több részletet a birtokról, több bonyodalmat -  de szerencsére itt vár a második rész, hogy folytathassam a kalandokat!

5/5

Kiadó: Anassa
Kiadás éve: 2025
Eredeti cím: Wormwood Abbey
Fordító: Farkas János
Oldalszám: 274
Ár: 4980 Ft (Vedd meg kedvezményesen a kiadótól! << Beleolvasó ugyanitt ;)
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Ormdale völgye nem csupán apró titkokat rejt… némelyiknek még fogai is vannak.

Edith Worms levelet kap rég nem látott rokonságától, amely egy csapásra felforgatja az életét. Hamarosan egy omladozó gótikus apátságban találja magát Yorkshire vadregényes tájain, ahol az idő megállni látszik, és a múlt még mindig él.

Edith sok furcsasághoz hozzászokott már – végül is egy viktoriánus lelkész lánya –, de arra ő sem számít, hogy érkezése után nem sokkal egy mitikus szalamandra pottyan az ölébe a kandallóból. És ez még csak a kezdet.

A Wormwood-apátság különös lények, ősi családi titkok és megfejtésre váró rejtélyek otthona. Ráadásul úgy tűnik, Edith szerepe nem merül ki a vendégeskedésben: talán épp őrá vár a feladat, hogy megőrizze a család örökségét.

Idővel egyre szorosabb, nehezen megfogható kötelék alakul ki közte és tüskés természetű unokatestvére, Gwendolyn között, és ezzel együtt Edith is egyre biztosabb benne, hogy maradnia kell. Arról nem beszélve, hogy a közelben él egy sötét tekintetű, zavaróan jóképű szomszéd is, aki feltűnően nem szeretné, hogy a lány valaha is távozzon.

A Wormwood-apátság az Ormdale titkai című sorozat első kötete – meghitt hangulatú, gótikus fantasy tele rejtéllye, sárkányokkal és a barátság kihívásaival. Tökéletes olvasmány Emily Wilde rajongóinak és mindazoknak, akik szívesen kalandoznak a tündérek, régi házak és titkok világában.