Bejegyzéseink bűvöletében
Rovatok
A bejegyzéstípusaim mára letisztultak és elég kiszámíthatóak: könyves posztok, havi zárások, friss könyvek, TILT, elmélkedős bejegyzések főleg a Témázunk csapattal.A rovatok és az új bejegyzéstípusok nagyjából 8 éve épültek be a blogomba, amikor csatlakoztam a Magyar Blogger Rovatok kezdeményezéshez, ahol külföldi mintára átvett rovatokban megjelent bejegyzéseket lehetett beküldeni a központi blogra és azok alapján böngészni a többiek posztjait. Ez már nem működik, de a blogom népszerű rovatai innen indultak (Friss könyvek, Top5, Havi zárás, stb.)
Saját 'találmány' volt a Szép versek, A tumblr-en láttam, Idézetes-képes, Akcióvadász vagy a tavaly indított és azóta elfeledett (haha) Az Elfeledettek.
A ma is működő rovatok közül a legegyszerűbb - vagyis inkább a legkevesebb agyműködést igénylő - a Friss könyvek bejegyzés összeállítása, amikor is az adott hónapban megjelenő, számomra érdekes könyveket listázom ki.
A legtöbb energiát, érzelmet a könyvajánlók írása igényli. Érdekes módon néha a legnehezebb arról a könyvről írni, ami nagyon tetszett. Változó, hogy olvasás közben nekiállok-e a bejegyzést megírni, a legtöbbször csak a könyv befejezése után gyűjtöm össze a gondolataimat.
A havi zárásokat is több részletben szoktam megírni, főleg az 'unalmasabb', lista részét írom folyamatosan (beszerzések, olvasások és a bejegyzések belinkelése).
Trükkös még a TILT, mert itt egyensúlyoznom kell a hasznos információk és a nem túl-túl sok személyes tartalom között.
A havi zárásokat is több részletben szoktam megírni, főleg az 'unalmasabb', lista részét írom folyamatosan (beszerzések, olvasások és a bejegyzések belinkelése).
Trükkös még a TILT, mert itt egyensúlyoznom kell a hasznos információk és a nem túl-túl sok személyes tartalom között.
Egyre kevésbé történik meg velem, de talán épp ezért nagyon szeretem, amikor egy téma megszólít és kötetlenül írhatok róla. Ilyenek a Témázások, vagy a korábban Körbeposzt néven futó bejegyzések. Nagyon élveztem például - már amennyire a körülmények engedték - a Könyvfesztivál nosztalgiaposzt megírását, vagy a nyomtatott könyvek varázsáról szóló rövid szösszenet összeállítását.
Mit szerettek Ti olvasni?
A számok alapján:
Toplistákat, Havi zárásokat, Friss könyveket, TILT-et - ezeket mindig kiugróan többen nézitek meg. De a felkapott könyvekre is több látogató-olvasó érkezik.
Pont néhány napja láttam Instagramon egy bejegyzést, hogy több fiók van, ahol csak a frissen megjelent könyveket nyomatják, ki tudja elolvassák-e egyáltalán, vagy csak szépen befotózzák a könyvet. Szoktam én is friss megjelenéseket olvasni, de sokszor nagyobb öröm korábbi gyöngyszemek felfedezése és ajánlása. Szerintem a változatos kínálatot tudom tartani a blogon és az Instagram profilomon is, nem megyek rámindig a felkapott könyvekre. Legutóbb például Ahol a folyami rákok énekelnek kapcsán éreztem ezt, hogy tavaly mindenki ezt olvasta, én vártam vele egy évet - tartottam is tőle, hogy tetszeni fog-e.
A blogon, ahogy látható a változó rovatokból is, a magam feje után megyek - nem a látogatószámoknak megfelelően írok. Voltak olyanok, amiket elhagytam pedig lehet hogy nagyobb lett volna a látogatottsága (akcióvadász, tumblr-en láttam), de inkább szívből írok, mert ez a hobbim. :) A TILT-nél voltam korábban bizonytalan, hogy kell-e, de több olyan visszajelzés jött hogy igen, szeretitek. Bevallom én is vadásztam régebben az extra infókat egy-egy blogger posztjaiból, amivel még többet megtudhatok róla, hogy a könyveken kívül mit szeret, mi érdekli.
Instagram
Az utóbbi időben jobban figyelni szoktam a könyvajánlós képeimre. Néha nem csak az első benyomást, vagy főbb tudnivalókat írom be a kép alá, hanem értékelést is megosztok.
Szerda este Instagram Storyban megkérdeztem a követőimet, hogy szokták-e olvasni a blogomat - a válaszadók majdnem háromnegyede nem követ ezen a felületen. Ebből adódott a kérdés, hogy könyvértékelést hol olvasnak szívesebben - blogon, vagy Instagramon - nem nehéz kitalálni az előző megállapítás alapján, hogy utóbbit választották többen (kétszer annyian, mint a blogos értékelést). Az utolsó kérdésem a minikérdőívemben azt volt, hogy miért jobb könyvértékelést Instagramon olvasni: a legtöbben arra a válaszra nyomtak rá, hogy csak inspirálódnak, hogy mit is kellene olvasniuk; ill. csak ilyen rövid értékelés elolvasására van idejük.
Mi következik ebből? Menjünk át mindannyian Instagramra? Semmiképpensem! :D De továbbra is igyekszem változatos, informatív képaláírásokat alkotni az Instás képeim alá, még ha nem is biztos hogy mindig elolvassák a követőim (én se mindig teszem, sokszor csak szép képeket szeretnék nézni - könyvekről, helyekről, vagy egy kávéról :)).
A blog az életem fontos része, itt tudom kifejezni magam írásban a legjobban - nem elég arra egy képaláírásnyi szöveg. Tudom vannak olyan profilok, akik hosszú leírásokat osztanak meg a képek alatt, de az a felület szerintem nem arról szól. Néhány mondat szerintem elég, mert csak az igazán elkötelezett követők - érdekes témafelvetés érdemel ki annyi időt az Instagram feedet görgetve.
Pont néhány napja láttam Instagramon egy bejegyzést, hogy több fiók van, ahol csak a frissen megjelent könyveket nyomatják, ki tudja elolvassák-e egyáltalán, vagy csak szépen befotózzák a könyvet. Szoktam én is friss megjelenéseket olvasni, de sokszor nagyobb öröm korábbi gyöngyszemek felfedezése és ajánlása. Szerintem a változatos kínálatot tudom tartani a blogon és az Instagram profilomon is, nem megyek rá
A blogon, ahogy látható a változó rovatokból is, a magam feje után megyek - nem a látogatószámoknak megfelelően írok. Voltak olyanok, amiket elhagytam pedig lehet hogy nagyobb lett volna a látogatottsága (akcióvadász, tumblr-en láttam), de inkább szívből írok, mert ez a hobbim. :) A TILT-nél voltam korábban bizonytalan, hogy kell-e, de több olyan visszajelzés jött hogy igen, szeretitek. Bevallom én is vadásztam régebben az extra infókat egy-egy blogger posztjaiból, amivel még többet megtudhatok róla, hogy a könyveken kívül mit szeret, mi érdekli.
Szerda este Instagram Storyban megkérdeztem a követőimet, hogy szokták-e olvasni a blogomat - a válaszadók majdnem háromnegyede nem követ ezen a felületen. Ebből adódott a kérdés, hogy könyvértékelést hol olvasnak szívesebben - blogon, vagy Instagramon - nem nehéz kitalálni az előző megállapítás alapján, hogy utóbbit választották többen (kétszer annyian, mint a blogos értékelést). Az utolsó kérdésem a minikérdőívemben azt volt, hogy miért jobb könyvértékelést Instagramon olvasni: a legtöbben arra a válaszra nyomtak rá, hogy csak inspirálódnak, hogy mit is kellene olvasniuk; ill. csak ilyen rövid értékelés elolvasására van idejük.
A blog az életem fontos része, itt tudom kifejezni magam írásban a legjobban - nem elég arra egy képaláírásnyi szöveg. Tudom vannak olyan profilok, akik hosszú leírásokat osztanak meg a képek alatt, de az a felület szerintem nem arról szól. Néhány mondat szerintem elég, mert csak az igazán elkötelezett követők - érdekes témafelvetés érdemel ki annyi időt az Instagram feedet görgetve.
Másoknál miről szeretek olvasni?
A kedvenc blogjaimnál szinte minden bejegyzést elolvasok, de ez egy kisebb kör. A listázós, havi zárós bejegyzéseket minden esetben elolvasom, ill. a gondolatkifejtős, témázós posztokat is. Nem minden könyvértékelő bejegyezést szoktam elolvasni, ha már ismerem a könyvet vagy teljesen nem érdekel akkor max. átfutom, vagy kihagyom.
Bevallom vannak a kedvenc blogjaim között is akiknek a bejegyzéseinek olvasásával el vagyok maradva, vissza kéne rázódnom ebbe is, de a már emlegetett Instagram feed böngészés sok időt elvesz, amit korábban mondjuk a blogokra fordítottam. Gondolom így vannak sokan az én olvasónaplómmal is, főként hogy viszonylag sok bejegyzés születik hetente :D De nem baj, megvárnak ;) Ezért is szeretem a molynak a link- és bloglista funkcióját a könyveknél, itt mindig találok érdekes gondolatokat és remélem az én blogposztjaim is hasznosulnak a későbbiekben.
Témáztak még:
Pupilla, Sister, Cloudbookatlas, Readinspo, Anett, Zenka
Bejegyzések
Engem az insta kifejezetten untat. Én csak àtgörgetem a képeket, minden tizedik köt le, de csak egy pillanatra. Blogokat vasàrnap reggel olvasok, az ágyban, miközben finom teàt szürcsölgetek. Azt az érzést az insta nem adja vissza soha. De szerintem a mikro blogoké a jövő. :-|Nem tartunk most ott, de mondjuk 5 év múlva...
VálaszTörlésTök jó, hogy neked így bejöttek a rovatok, nekem nincs hozzá türelmem, meg nem tudok/akarok mondjuk hetente ekkor és akkor erről posztolni valamit, nekem ennél több szabadság kell a hobbimba. De persze csinálok firss megjelenések posztokat, top5-öt, havi zárást, csak kicsit összevissza, ahogy kedvem meg időm van rá, meg ahogy eszembe jut. :D
VálaszTörlésPont az Elfeledettek rovat lett elfeledett? :D
Valóban néha pont arról nehéz posztolni, ami tetszett, nehéz megfogalmazni, vagy jól átadni, miért is. De én szeretek ezeken eltöprengeni, csak persze nehezebben formálódik bejegyzéssé a sok gondolat.
Nekem max csak piszkozatom szokott lenni a könyv olvasása közben, egy-egy feljegyzett oldalszámmal, idézettel, egy fél mondatnyi gondolattal, de a posztot mindig a könyv befejezése után írom.
Az évi olvasmánylistát és az év végi összegzést már az adott év elején megkezdem viszont piszkozatban én is, előbbit a linkelés miatt, mert az egyszerre bazisok lenne, utóbbiban impressziókat gyűjtök év végéig - mi esélyes a top5-be, mi volt a legolvasmányosabb, milyen trendet látok alakulni az évben (pl több újraolvasás az első negyedévben stb.).
Az Instagram storyban feltett kérdésre azért ne felejtsd el, hogy azt ott kérdezted, nem biztos, hogy annyira egyértelmű következtetés vonható le, itt is megkérdezhetnéd, hogy hányan követnek instán, és hogy itt olvanak-e inkább vagy ott néznek, és innen meg az ellenkezője jönne ki. ;) (legalábbis szerintem :D)
Én is szoktam később visszakeresni blogbejegyzéseket a könyvekről, ha épp akkor még nem olvastam, vagy ha hirtelen nem emlékszem, mit is írt, gondolt róla az illető blogger. :) A bejegyzések pedig megvárnak igen, én mindig megnyitom, és úgyhagyom, amiket el szeretnék olvasni, és addig úgyse csukom be azt a tabot, amíg el nem olvastam. :)
Én pont emiatt sem írok kimondottan csak egy könyvről, mert nagyon telítettnek érzem ezt a vonalat, plusz nehéz kitűnni - ahhoz nagyon egyedi kell, valami különleges, ami rögtön megfogja az olvasót. A másik ok az, hogy nem mindegyik olvasmány hat egyformán rám, ebből következik, hogy nem is tudnék minden egyes könyvről egy teljes oldalt rittyenteni. Jobb szeretem a rövidebb, személyes hangvételű beszámolókat - nem véletlenül választottam én is ezt a formát. :)
VálaszTörlésÉrdekes volt ez a közvéleménykutatás, de pl. az általad említett rovatokat nem tudnám elképzelni az Instagramon - legfeljebb egy-egy kedvcsináló pár mondatos értékelést arról a könyvről, ami tényleg megfogott. Szerintem egyáltalán nem baj, ha a könyvesbloggerek közül jópáran ezt a "hagyományos" vonalat viszitek tovább, mert igenis van rá igény, és mindig lesznek olyanok, akik a személyességet választják a filter helyett! :)
Tök érdekes látni, hogy az emberek milyen rovatokra kattintanak nálad. Mondjuk sejtettem, hogy a TILT ott lesz a lista elején :) Én is szeretem azt a rovatodat! Nekem viszont nincsenek rovataim, mert még arra is lusta vagyok, hogy a friss megjelenésekből szemezgessek, mert egy ideje nem is nézegetem őket, meg nem veszek könyvet szóval... A könyvajánlókkal egyébként én is így vagyok, hogy ha még nem olvastam a könyvet, akkor nem olvasom el a róla írt posztot sem, mert félek, hogy befolyásol később, de ha már olvastam, akkor visszatérek később rá egy-egy blognál akár. Az insta nekem nem arra van hogy könyves ajánlókat olvassak, ott max egy-egy villásnyira fog meg egy könyv, max a képen amire rárakják, de azokat meg néha túl eröltetettnek érzem és kevés bookstagram oldalt követek, mert nincs értelme. Mind egymást majmolja, mind ugyanolyan könyvekről csinál képet stb...stb... én jobban szeretem a személyes fiókokat, mind instán, mind a blogokon. Legyen ott az ember karaktere, mert az fontos :)
VálaszTörlésNálad vagyok "rovat" függő. Itt szoktam kukkolni a friss megjelenéseket, plusz a havi zárásod is könnyít általában a lelkemen ha bűntudatom lenne. Bocsi, de jó néha látni, hogy nem csak én szabadulok el. Egy hete vár rám 8 (leírni is gáznak érzem) könyv átvételre az egyik Libriben, tegnap hívtam őket, hogy ne küldjék vissza, megyek! Nagyon kedves volt a lány, kérdezte, hogy mi a nevem akkor ránéz szívesen.... néma csend, majd "ááááá igen, igen ez az óriási pakk". Vajon mennyit gondolkodhattak bent, hogy ki lehet ez az elvetemült?! Úgyhogy köszi!
VálaszTörlésMásrészt insta. Egyetértünk, szép-szép, de nem költözök oda állandóra :)