Agatha Christie - És ​eljő a halál…

július 22, 2020
A havi egy Agatha Christie regényem egy érdekes választás lett: az egyetlen olyan regényéről van szó, ami nem a 20. században játszódik. A történet i.e. 2000 körül, Egyiptomba repít vissza. Annak sem kell tartania tőle, akit nem vonz a történelmi* környezet, mert a hangsúly egy család dinamikáján van - ami nagyon hasonló ahhoz, mint amiről olvashattunk már tőle. Érdekesség, hogy jövőre érkezik belőle a BBC minisorozat.

Imhotep, Ká-pap a család feje, aki inkább egy vagyonos gazdálkodó, üzletember, mint pap. Három fia viszi távollétében a birtokot és vigyáznak a kiterjedt háznépre. Feleségeik, a nagymama, szolgák, intézők és frissen megözvegyült lánytestvérük, Reniszenb él együtt a birtokon. 
Reniszenb fiatal lány, aki szinte gyerekként került el a háztól, lett feleség és anya. Férje nemrég meghalt, ezért gyerekével együtt visszatér a szülői házba. Főként az ő nézőpontjából követhetjük az eseményeket: már érettebb szemmel nézi családtagjait és hamar érzékeli a belső feszültséget, még ha megfogalmazni nem is tudja.
"– Azt ugye tudod, hogy minden sírban van egy olyan ajtó, amelyik nem nyílik sehová?
Reniszenb rábámult.
– Hát persze – mondta.
– Az emberek is ilyenek. Megtévesztésül készítenek ilyen álajtókat. Ha rájönnek, hogy gyengék, hogy alkalmatlanok, akkor egy hatalmas ajtó készítenek magabiztosságból, hangoskodásból, parancsoló tekintélyből – s egy idő múlva maguk is hinni kezdenek benne. Azt hiszik, mint ahogy a többi ember is, hogy ők tényleg ilyenek. Pedig e mögött az ajtó mögött nincs más, csak szikla, Reniszenb… Aztán, mikor jön a valóság, és megérinti őket az igazság tollpihéjével, akkor előbukkan igazi énjük."
Ebbe a feszült családi helyzetbe érkezik vissza a családfő, Imhotep - ám nem egyedül, egy fiatal ágyast is hoz a házhoz, mivel már évek óta özvegyen él. A családtagok persze nem örülnek apjuk döntésének. Veszélyben érzik saját pozíciójukat, nem akarják, hogy egy új feleség elvonja apjuk szeretetét, vagyonát tőlük. Sejthető, hogy ebből hamar tragédia lesz...

Agatha Christie ebben a történetben erőteljesen mutatja meg az elfojtás eredményeit, az emberek álarcai mögött rejtőző indulatokat és érzelmeket. Nekem kicsit sántított is az ókori szereplők szájából elhangzó pszichológiai fejtegetés, de a krimi szál jó volt - nem arra gyanakodtam - ismét - akire kellett volna. Minimális romantikus szál is volt benne, bár Reniszenb olyan kis együgyű volt... ott volt az orra előtt a válasz erre még az utolsó oldalakig tétovázik :D

*Aki az ókori Egyiptomról szeretne olvasni, ne ezt a könyvet válassza, mert néhány minimális információn túl nem tartalmaz mást, mint egy klasszikus AC krimi!

3/5

Kiadó: Helikon
Kiadás éve: 2017
Eredeti cím: Death Comes as the End
Fordító: Sipos Katalin
Oldalszám: 308
Ár: 2499 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:
Egyiptom, Krisztus előtt 2000. A földi halandók életének és halálának kereteit a Nílus áradása és az istenek szeszélyei szabják meg. Itt él családjával Imhotep, a vagyonos özvegy Ká-pap, aki egy napon fiatal, gyönyörű - és gonosz - ágyast hoz a házba.
Nofret megjelenése felkavarja a család békéjét. Ám egy nap a leány holttestét a szikla tövében találják meg, összetörve. Sokan úgy gondolják, halála sorsszerű baleset volt, és meg is érdemelte, hogy úgy pusztuljon el, mint egy kígyó.
Azonban Reniszenb, a pap fiatal, tiszta szívű leánya gyanakodni kezd. Egyre inkább úgy érzi, a gonosz befészkelte magát házukba, és hogy a halál, amely egyre több családtagot ragad el, talán érte is hamarosan eljő...

2 megjegyzés:

  1. Nagyon rég olvastam, de valahogy engem se nyert meg magának igazán, más kor és más szereplők ide vagy oda.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyik ismerősöm is írt Fb-on, hogy neki se jött be - egy hullámhosszon vagyunk akkor mi hárman :D

      Törlés

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.