Idén ősszel is nagyon sokat olvastam és szerencsére ebből a legtöbb remek olvasmány volt - ismét kiemeltem ötöt, amit nagyon ajánlok - elég változatos a kép ;)
Octavia E. Butler - A magvető példázata
"Ha szeretnétek egy hátborzongatóan aktuális disztópiát, társadalmi sci-fit, akkor ez a ti könyvetek is lesz. Elgondolkodtató és ijesztő, hogy milyen könnyen fordulhat át egy társadalom az anarchiába – Butler ennek a határvonalát ábrázolja a regényben: még vannak ellenőrző szervek, de azok is már kezdenek a saját céljaiknak megfelően működni. Lauren elbeszelésmódja egyszerű, lényegretörő, de olvastatja magát.
Engem nagyon behúzott a történet, a negatív jövőkép és az erőszak ellenére, amit amúgy nem szoktam keresni az olvasmányaimban. Többször eszembe jutott a Tizenegyes állomás mint hasonló olvasmány, bár ott egy hirtelen katasztrófa következik be és ennél talán kevésbé brutális világ alakul ki.
Örülök, hogy több év után magyarul olvasható ez a már klasszikus scifi, remélem a második részre sem kell sokat várnunk!"
Sally RooneyHová lettél, szép világ
"Sally Rooneyval tavaly ismerkedtem meg, amikor az eredeti megjelenés szerinti sorrendben olvastam el két regényét: Baráti beszélgetésekkel kezdtem, néhány hónappal később a Normális embereket. Mindkettő megfogott, újszerű volt és a minimalista próza ellenére erős atmoszférát teremtett. Nagyon vártam már az új kötetét, ami az eredeti megjelenéssel egy időben hozott el a 21. Század Kiadó! Ez a regény szépen kapcsolódik az előző kötetekhez: ismét néhány fiatalt ismerünk meg, akik élete különböző módon kapcsolódik össze.
Sokan – főleg a velem egykorúak, az Y-generáció tagjai fogják igazán értékelni ezt a regényt, mert rólunk szól. Arról, ahogy próbáljuk megtalálni az utunkat, annyit megtartva a korábbi generációk értékeiből amennyit tudunk és akarunk, folyamatosan alkalmazkodva a társadalmi-gazdasági-környezeti változásokhoz. Az utolsó oldalakon megjelenik a járvány is, a karantén – ettől még aktuálisabb a kép, de örültem hogy csak ennyit kaptunk belőle.
Nagyon érdekes volt követni a kapcsolatok dinamikáját, üdítő volt az a nyíltság ahogy a szerző bemutatta a szereplőit, az ellentéteiket – legyen az társadalmi, lélektani vagy a hátterüket érintő. Ahogy a korábbi regényeiben, itt sem teljesen szimpatikusak a karakterei szerintem – de épp ettől valószerűek, más-más oldalukat láthatjuk és egyre jobban kibomlik előttünk a kép róluk.
Akinek tetszett a szerző korábbi két könyve, annak talán nem is kérdés, hogy elolvassa-e ezt a regényt. Ha még nem olvastál a szerzőtől, de szeretnél egy nagyon mai regényt szerelemről és barátságról, akkor ez egy jó választás!"
Thomas Hardy - Távol a világ zajától
"Egyre ritkábban olvasok klasszikus műveket, de jól esett visszacsöppenni a 19. századba Hardy regényével, amiben nagy szerepet kap a karakterépítés, a tájleírások és a véletlen/sors megpróbáltatásai. Na nem kell egy tragikus műre gondolni: Hardy humorral, meglepően olvasmányosan és könnyed módon meséli el történetét a büszke Bathshebáról és a vele kapcsolatba kerülő férfiakról.
Igazi belemerülést igénylő olvasmány volt ez, amiben a rövid fejezetek hol gyorsan, hol lassan váltakozva építették a cselekményt. Azoknak ajánlom ezt a regényt, akik még nem olvastak Thomas Hardytól, de szeretnének egy könnyedebb művével kezdeni, vagy szeretnének elmerülni a 19. századi vidéki Anglia nyugalmasabb napjaiban… távol a világ zajától!"
Ray Bradbury - Októberi vidék
"Érdekes a 'kapcsolatom' Ray Bradburyvel: a scifi művei miatt ismert, nekem mégis eddig a legjobban a horrorban alkotott kötetei tetszettek a legjobban. Még 2016-ban olvastam el leghíresebb kisregényét, a Fahrenheit 451-et, ami tetszett, bár a disztópiákért sosem voltam oda. Két éve került a kezembe a Gonosz lélek közeleg, ami a Stranger Things miatt került a látóterembe. Az Októberi vidéket már tavaly szerettem volna olvasni, de elmaradt, idén @Avilda lelkes videója miatt vettem le a polcról.
Nagyon változatos kötet, aminek szinte minden darabja nagyon tetszett – örülök, hogy végre sort kerítettem rá, mert egyrészt remek olvasmány volt, másrészt nagyon hangulatos volt Halloween előtt – alatt – után olvasni. Szeretnék majd belőle egy saját példányt is! Az átalakított Agave logó, meg nagyon tetszett – miután észrevettem :D"
Richard Osman - A férfi, aki kétszer halt meg
"Nyáron ezt írtam Richard Osman első regényéről: „Humoros, csavaros krimi A csütörtöki nyomozóklub, aminél a szereplők és a helyszín is ugyanolyan fontos, mint maga a nyomozás. Olvasmányos, gyorsan pörgő fejezetek követik egymást, a könyvet becsukva arra gondoltam, oké – hol a következő rész?” Gyorsan teljesült a kívánságom, mert az Agave Kiadó már el is hozta nekünk – ha nem tudod mit ajándékozz krimikedvelő szerettednek – akkor ez a sorozat jó választás lehet ;)
A humoros jelenetek mellett ismét előkerülnek a komolyabb témák: nyilvánvalóan az öregedés, az ezzel járó kiszolgáltatottság, magány és bezárkózás, ill. konkrétan a demencia hatása. Richard Osman nagyon jól megtalálta az egyensúlyt a komikum és dráma között, a szereplői szerethetőek, a krimi szál épp eléggé csavaros, hogy lekössön – de a szereplők hétköznapi élete is elég szórakozást kínál.
Nagyon tetszett ez a regény, előny volt az is, hogy a szereplőket, a helyszínt már ismertem és tudtam mire számíthatok és vágytam is visszatérni ebben a nyugdíjasfaluba, ahol mindig történik valami. A szereplők barátsága, figyelme egymás és a környezetük iránt ismét megmelengette a szívemet, ahogy a romantikus szálak is.
Ha könnyed, humoros de nem túl egyszerű krimit kerestek – meglepő nyomozókkal, akkor érdemes elolvasnotok Richard Osman regényeit!"
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)