T. Kingfisher - Varázslókalauz önvédelmi sütéshez

T. Kingfisherről először szerintem Fruzsitól hallottam, ill. a Pontosvessző Paripa lányoktól: az amerikai írónő meglepő helyzetekkel dolgozó fantasy könyveket ír. Kíváncsi lettem rá az ajánlóik alapján, ezért izgatottan vártam az első magyarul megjelenő regényét, amit a Kossuth Kiadó hozott el. (Az utóbbi időben nagyon menő könyvek kerülnek ki tőlük - a most trendi romantikus és fantasy megjelenések közül!)

A történet főszereplője egy 14 éves péklány, Mona, aki szülei halála után nagynénje védelme alatt áll és az ő pékségében dolgozik. Olyan világban járunk, ahol a mágia jelen van - de érdekes módon jelenik meg. Főszereplőnk például a kovászra, kenyérre és a sütésre tud hatással lenni. A borítón is látható mézeskalács figura megelevendik, még gyerekként pedig készített egy harcias természetű kovászt, akit Bobnak nevezett el. A varázsosok születésüktől kezdve tapasztalják ki képességeiket, formálisan nem tanulnak és különböző mértékű az erejük. Persze utóbbi megítélése és tisztelete annak is a függvénye, hogy a harcokban, a különálló városállamok védelmében mennyire tud valaki hasznos lenni. 

A regény első oldala meglepően indul: Mona épp elkezdené a hajnali műszakot, amikor egy halott lányt talál a pékség padlóján... Elindul a nyomozás, beviszik őt a város vezetői és a hercegnő színe elé, mint kézenfekvő gyanúsítottat. 

Mona élete innentől fenekestől felfordul: elindul a szóbeszéd a városban, hogy valaki gyilkolja a varázsosokat, többen elmenekülnek - ám Mona nem akarja feladni eddigi életét. A várost közben egy harcias ellenség is fenyegeti, akik ellen kivonul a hadsereg az egyik legerősebb mágussal az élén.

Amit ki kell emelnem a könyvből a humora és a főszereplő életkorának megfelelő viselkedés. Mona többször kiemeli, hogy ő még szinte gyerek, 14 éves, hogyan tudna másképp reagálni a dolgokra, mint ahogy teszi. Illetve a könyv közepén - végén megjelenik benne a düh, hogy ez az egész nem az ő és barátai dolga lenne, hanem a felnőtteké. Nem akar hős lenni, mégis a helyzet úgy kívánja. 

Nagyon bírtam Mona szókimondó stílusát, aki nem fél bevallani, hogy bepisil, amikor egy orgyilkos szorítja a sarokba. Ez a humor és őszinteség szerintem kiemeli a tucat fantasy történetek közül - T. Kingfisher nagyon egyedit alkotott a meglepő mágiahasználaton kívül ezzel is. 

Ez a regény Travis Baldree könyveihez hasonlóan számomra a cozy fantasyk sorába tartozik, vagyis a harcok és félelmek ellenére van benne valami kedves, cuki, ami könnyed kikapcsolódást nyújt. Itt a sütés, a pékség világa hatja át az egész történetet, ill. érdekes volt látni, hogyan tud Mona előnyt kovácsolni képességéből, amihez igazi kreativitásra volt szükség.

24 óra alatt 'befaltam' és kérek még hasonlót! :))

5/5

Kiadó: Kossuth
Kiadás éve: 2024
Eredeti cím: A Wizard's Guide to Defensive Baking
Fordító: Rusznyák Csaba
Oldalszám: 352
Ár: 5800 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

A tizennégy éves Mona más, mint a város védelmével megbízott mágusok: nem tudja uralni a villámlást, nem tud beszélni a vízhez. Familiárisa egy kovászkeltető, mágiája pedig kizárólag kenyéren működik. Kényelmes életet él a nénikéje pékségében, ahol mézeskalács embereket bír táncra.

Élete azonban fenekestül felfordul, amikor egy holttestet talál a pékségben. Egy orgyilkos járja a város utcáit, varázsnépekre vadászik, és úgy tűnik, Mona a következő célpontja. Ráadásul a hirtelen mágusok nélkül maradt, káoszba zuhant városban talán még az orgyilkos lesz Mona legkisebb problémája…