Nem értem a hypeot...

A Témázunk legújabb részében az egyes könyvek körüli - számunkra indokolatlan - lelkesedésről írunk - vagyis olyan hypeolt regényekről, amiket olvastunk, de nem értettük a rajongást irántuk. 

Mesélünk arról félbehagyjuk-e ezeket a könyveket, vagy végigolvassuk hátha felcsillan számunkra is az, amit a többiek imádnak bennük. 

A témához először is megnéztem molyon, hogy mik voltak azok a könyvek, amiket 2-3 csillagra értékeltem, ami nálam a rossz - ill. egynek elment kategória. Olyan könyveket válogattam a bejegyzésbe, amiket az általam követett bloggerek-molyosok szerettek, ezért volt olyan meglepő számomra, hogy nálam ilyen gyatrán szerepeltek.

Néhány ifjúsági könyv, amitől a falat kapartam:

giphy

Sarah Pinborough: 13 perc - "Hát ezzel a könyvvel alaposan 'befürödtem'. Alapvetően szeretem a krimiket, a thrillerekkel is ismerkedem egy-két éve. Gondoltam ez jobban fog tetszeni, mert YA – talán kevésbé kemény sztori, de nem jött be. Az alaphelyzet érdekes volt, de aztán túl hamar rájöttem, hogy félre vagyunk vezetve, másrészt meg nem tudtam egyik karaktert se megkedvelni. Idegesített, untatott az egész nyavalygás, a Tashával az élen. Becca állt egy kicsit közelebb hozzám, de túl gyenge karakter ő is. A szerzőtől ez volt az első könyvem, de szerintem az utolsó is." 2/5

Ami miatt meglepődtem, hogy nekem mennyire nem jött be ez a könyv, hogy több blogger - molyos figyeltem szerette (akikkel általában hasonló véleményen szoktunk lenni könyvekről), vagy legalábbis 4 ponttal értékelte ezt a könyvet.

Nicola Yoon: Minden, minden - Ez a sztori annyira megihletett - feldühített, hogy írtam róla blogbejegyzést is. :D "Már a film nézése közben felmerült bennem több kétely, ami a végére csúcsosodott ki. (...) Nem nagyon váltotta be a könyv a hozzá fűzött reményeimet, az egész annyira vázlatszerű volt, és több sebből vérzett. (..) Egy elég fura Rómeó és Júlia történetről van szó, amiben még a dajka segítő szerepét is kipipálhatjuk - na és belehal valaki a végén a nagy szenvedélybe? Nem árulom el :P Tény, hogy ez ifjúsági könyv, de azért mégis, annyira kidolgozatlan volt, fura megoldásokkal, hogy most inkább azt ajánlom a filmet nézzétek meg ha érdekel egy kicsit a Nicola Yoon története."

David Levithan: Nap nap után - Szintén a film miatt olvastam el a könyvet, hogy mégis mire fel van ez a nagy hype... ez sem váltotta be a reményeimet.

"A könyv legérdekesebb része, a más testbe születés és ennek további lehetőségei nincsenek kibontva, ott maradunk a könyv végén egy nagy kérdőjellel. (...) Oké, ez egy ifjúsági regény, már régen nem én vagyok a célcsoport - és azt mondom a kamaszoknak adhat gondolatokat a szerelemről, önmaguk elfogadásáról, vagy hogy ráismerjenek egy rossz párkapcsolatra - de számomra ez az idei év egyik leghiábavalóbb olvasmánya."

Zsánerek, amik nem jöttek be hiába próbálkoztam:

giphy

Hard scifi
Alastair Reynolds: Napok háza - "Az elején rámzúdultak a különféle csillagászati és scifi fogalmak, jelenségek, ezután félretettem. Ezután igyekeztem a nagyobb történésekre, a múltbeli szálra és a 'Hasadványok' közti kapcsolatokra fókuszálni, hogy valahogyan közelebb hozzam magamhoz a könyvet. (...) Jó is lehetett volna ez a könyv, ha az olvasóját kicsit hülyébbnek nézi, és jobban elmagyaráz mindent, és nem egyből dob bele a mélyűrbe!
Sok kérdés felmerült bennem az olvasás során és nem csak a rejtéllyel kapcsolatban, ami végülis olyan semmitmondóra sikerült..."

Giccses romantika

Papp Diána - Téli fagyi - "Felemás a kapcsolatom az írónő könyveivel, egyrészt mindig kíváncsi vagyok rá, mert a magyar chicklit írók között még az ő könyvei tűnnek a legjobbnak, másrészt többször csalódva tettem le a könyveit. A legjobban az eddig olvasott három könyve közül a második, a Bodza Bisztró tetszett a legjobban, bár ez sem tökéletes. A könyvek színvonala váltakozó, bugyuták néhol, és túúúl rövidek (az ára meg pofátlan, de erről a kiadó tehet). (...) Olyan volt az egész könyv, mintha egy női magazinban olvastam volna egy sztorit, csak fel volt pumpálva a történet több száz oldalra. Mérgesen tettem le a könyvet, hogy ezért adtunk ki pénzt? Ideig óráig kikapcsolt, olyan volt mint valami csipsz az agyamnak, de tudtam, hogy 'nem tesz jót'."

Nicolas Barreau: A nő mosolya - "Jövök 'illúziórombolni'... Nicholas Barreau-tól még nem olvastam egy könyvet sem, pedig nagyon népszerű (még ha van is egy kis csavar az író személyét illetően - amit szépen bele is írt ebbe a könyvbe is). (...) Nem tudtam semmi romantikusat látni abban, ahogyan befolyásolta Aurélie-t, érthető volt a könyv befejezése előtti reakciója - áááám a könyv legvége ennek teljesen ellentmondott. Nem mondom, kb egy estén szórakoztam ezen a regényen, de utáltam a férfi főszereplőt (még az is kiakasztott, hogy kinyomtatott minden sz...os e-mailt...) és inkább tűnt pszichopatának, mint romantikusnak. Megnéztem még néhány véleményt más könyveiről és nem próbálkozom többször ezzel az íróval."

Lélekfacsaró (szép)irodalom

Han Kang: Növényevő - "Ünneprontó leszek: nagyon örültem, hogy csak 180 oldal ez a könyv… Nyomasztó, lélekölő, undorító helyenként. Fura, hogy az a szépirodalom, amit elismernek, annak kötelezően ennyire 'falhozvágósnak' kell lennie. Értem én, hogy a béklyókról, a rossz kapcsolatokról szól ez a könyv, de annyira nem az én világom az ilyen típusú könyv. (Bartis Attila Nyugalomja jutott eszembe, azzal is megszenvedtem.) Túl naiv az én lelkivilágom ehhez."

Lisa Genova Megmaradt ​Alice-nek - "Ez egy fontos könyv, annak ellenére, hogy 3 csillagot adtam csak rá. Az utószóból kiderül, hogy miért íródott, és a célját maximálisan eléri – megismertet a korai Alzheimer szörnyűségével, a család és a beteg problémáival. De mint regény nem élveztem, egyrészt mert megijesztett a téma, és azon kattogtam, hogy én mit tennék és micsoda egy mocskos betegség (ez is), hogy elrabolja az ember tudatát, a legfontosabb dolgot az életben. A másik, hogy érezni hogy ezt nem egy író írta, szájbarágós, unalmas néhol, ezért ez egy olyan könyv, ami filmben sokkal jobban fog ütni (tervezem megnézni.)"

Erotikus regények

E. L. James A ​szürke ötven árnyalata - A legjobb példa arra, hogy milyen könyveket utálok és nem olvasok :D "Fontos, hogy a helyén kezeljük ezt a könyvet - ne várjuk a való életben, hogy eljön a Mr. Grayünk, aki egy nap 5-ször juttat a csúcsra, nem kell radikális szexuális szokásokat átvenni és azzal gyanúsítani másokat, hogy perverzek, mert olvasták a könyvet, sőt még tetszett is nekik... A fent említett nyelvi igénytelenség, twilight koppintás miatt és a valószerűtlen főszereplők, helyzetek miatt. Nekem ez még mindig egy sima fanfiction, amit jelentős átdolgozás után adnék ki könyvként..."

Jamie McGuire - Gyönyörű sorscsapás - "Eléggé ellentmondásos fogadtatása van a könyvnek - a molyon az 5 csillagtól és 0-ig mindent kapott - egyesek imádják, mások a sarokba dobták... Én valahol kettejük között állok: a felét egy délután-este olvastam el, és teljesen magával ragadtak a nagy érzelmek és a szerelem és a rossz fiú, aki mégse olyan rossz. Kicsit 'lehiggadva' olvastam a második felét, és már láttam a hibáit is. (...) Abby, hát én ezt a lányt sokszor felpofoztam volna - felidegesített rengetegszer - beszélj az úristenedet, ha azt akarod, hogy ez a szerencsétlen férfi megértsen. Nem, nem, ő duzzog, sír és drámázik és azon agyal, hogy mi lesz ha. A könyv végén meg csodálkozik, hogy a sok szarsága után Travis nem mer elaludni mellette, mert fél, hogy ott találja-e még és nem szökik el tőle újra. "

Csalódások kedvenc zsánereimből:

giphy

Fantasy

Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit - "Annyira vártam ezt a könyvet – a cím hangzása, a borító elvarázsolt már a megjelenésekor. Olyan jó lett volna, ha ez nem csak egy kisregény – így egy érdekes alaphelyzetű fantasy sztoriból, egy olyan történet lett, ami túl sokat akar mondani. A felnőtté válásról, a szülő-gyerek kapcsolatról, egymás elfogadásáról – ami mind szuper, és emiatt kapta gondolom a díjakat is, de annyira rövid és erőltetett néhol. Sajnálom mert nagyon akartam szeretni."

Neil Gaiman – Michael Reaves: Köztesvilág - "Ha nem hajtanék a NG plecsnire molyon, és nem lettek volna rövidek ezek a könyvek, akkor nem olvastam volna el ezt a sorozatot. Klisékből összedobált valami, ami több helyen zavaros – a szereplők egy részét alig ismerjük meg, vagy pedig egyáltalán nem szimpatikusak. Nem értem miért kellett ehhez a 2. résztől már 3 író, elég lett volna egy is… Egy jó alapkoncepció, egy-két szórakoztató jelenet és szereplő – de számomra idegesítően zavaros megvalósítás." 

Darren Shan: Rémségek Cirkusza - "Ez szerintem tipikusan az a könyv, hogy a jó korban kell olvasni – mivel nem tizenévesként találtam rá, ezért én már olvasás közben inkább a szülői-felnőtt szempontból olvastam, így egy hatalmas tragédiának éltem meg 'Darren' életének alakulását. A szívem szorult össze az utolsó fejezeteknél, amikor elbúcsúzik az addigi életétől. Viszont tetszett benne, hogy leszámol több sztereotípiával ill. a 'nevelő' célzat is szimpatikus – ha hülyeséget csinálsz akkor van módod helyrehozni. Darren is ezt teszi és ezzel egy életre szóló kalandba vág bele. Számomra ez most nem ütött akkorát, de ajánlom kiskamasz (fiú) olvasóknak, mert nekik jó olvasmány lesz. A sorozat későbbi részeit nem biztos, hogy elolvasom, bár egy helyen olvastam hogy mint a Harry Potter, a részek is egyre komolyodnak. Győzzetek meg, kell ez nekem? :D"

Jessica Townsend: Nevermoor - "Túlságosan érezhetőek, hogy miket lopkodott össze az író – de még nem is lenne baj, hiszen minden történet merít az elődeiből, de itt nekem annyira nem állt össze egységes regénnyé. A világa kusza, nem magyaráz meg mindent – nem egyértelmű hogy a miénktől teljesen önálló világok léteznek egymás mellett. Szedett-vedett – két szóban nekem ez volt a benyomásom az egészről. Sajnálom, hogy a kezdeti lelkesedés után ez lett véleményem, de Harry Potter fanként inkább sértett ez az ötlettelenség. Ettől függetlenül egy gyereknek, aki még nem találkozott hasonló fantasyval, jó olvasmány lehet, mert pörgős, egyszerű de érzékletes a stílusa."

Ted Chiang: Kilégzés és más novellák - "Értem azokat akik rajonganak a kötetért, és Chiang írásaiért - a szakmai közönség, a díjak sem tévedhetnek. Mégis én nem voltam kompatibilis* ezzel a kötettel (*ha már scifi és technológiai témákról van szó). Túl nagy elvárásokkal álltam neki, és nem volt kedvem lelassulni hozzá - válaszokat akartam, idegesített a túlírtsága - a részletessége, a csattanók nem vágtak földhöz, volt ahol szerintem szájbarágós volt. (...) A többi novellára magamban 3 pontot adtam, ezek felcsillantottak érdekes gondolatokat, de összességében untam őket és alig vártam, hogy eljussak valami izgalmas konklúzióig."

Krimi

Jo Nesbø: Hóember - "Nem titkoltan a filmverzió miatt szerettem volna elolvasni a könyvet, és ez volt az első olvasmányom az írótól. A regény szerkezetét kiegyensúlyozatlannak éreztem: az elején izgalmasak voltak a múltba ill. más szereplők életébe betekintést nyújtó fejezetek, ezek a könyv közepe-vége felé egyre ritkultak. (...) A szerző többször próbál tévútra vinni bennünket, de a sokadik ilyen csavar már nagyon fárasztó volt. Untatott helyenként, és zavarosnak éreztem az egész könyvet. Meg lehetett volna ezt írni jobban: karcsúsítva, frappánsabb megoldásokkal. Röviden nem tetszett: túlírt, túlbonyolított, nem volt egy szimpatikus szereplő se az egész könyvben, akinek érdekelt volna a sorsa. Az első Nesbø-m és lehet, hogy az utolsó?" 

M. C. Beaton: Hamish Macbeth és a nagy lazacfogás -"Ez a regény érezhetően korábban született mint az Agatha Raisin, mert még annak az egyszerűségét is übereli… A könyv erősen Agatha Christie koppintás az összezárt vegyes társaság koncepciójával. A szereplők egyszerűek (Alice!), idegesítőek, a skóciai táj szépsége nem igazán jön át – egy előnye volt, hogy gyorsan lehetett olvasni és Hamish karaktere nyújtott minimális érdekességet. Ha a többi könyve is ilyen ebből a sorozatból, akkor inkább kihagyom! Igazából akkor ajánlom, ha egy nagyon-nagyon-nagyon egyszerű olvasmányt kerestek, amit akár egy-két óra elolvastok, vaaagy ha szeretitek a horgászást, az talán ad egy kis pluszt (engem ez se érdekelt)."

A hype az oka mindennek:

Sokszor a hype már eleve árt a könyvnek, mert egy számunkra középszerű történetnek még magasabb elvárásokkal állunk neki, de van olyan is amikor épp rosszkor talál meg egy történet és nincs türelmünk hozzá és minden kis hibáját felnagyítjuk magunkban. Erre jó példa tavalyról az Ahol a folyami rákok énekelnek, ami bestseller, Pupi elkezdte olvasni angolul és kölcsönösen lebeszéltük egymást a szűk bloggertársasággal egy találkozás alkalmával. Mondjuk van olyan is, pont Pupival, hogy nekem valami nagyon tetszik ami neki meg nagyon nem és fordítva :D (ilyen volt legutóbb pl. a Blankets képregény), de értelmes emberek módjára az érdekel ilyenkor hogy a másiknak mik voltak azok a pontok ahol elcsúszott az adottk könyv.

A többiek bejegyzései a témában:
Pupilla, Anett, Sister, Mandi, Heloise, Avilda

Utóvédként is lehet csatlakozni a bejegyzéssorozathoz, ha megihlettünk ;)
Kritta,