Top5 - 2019/20 téli olvasmányai
Akkor jöttem rá, hogy elmaradt a szokásos évszakos Top5-ös listám megírása, amikor ehhez a kuckózós-inspiráló ajánlóhoz gyűjtöttem anyagot. :O Na de még időben vagyok a hónap közepén is, szóval íme ezek voltak a 2019. december - 2020. január és február legjobb könyvei:
"Nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet - minden nap nagyon vártam, hogy folytathassam a történetet, mindegyik szereplő élete érdekes volt. A szemszögváltásokat bravúrosan oldotta meg az író, akár egy fejezeten belül is, de egy-két mondat után is pontosan tudható ki beszél. Tetszettek azok a visszaugrások is, amikor a másik szereplő oldaláról derült fény egy-egy eseményre.
Novik nagyon szépen dolgozta át Rumpelstiltskin/Zörgőfürge meséjét, jelen esetben az ezüstöt arannyá változtató lánnyal. A regény erőssége, hogy megmutatja három elnyomott, hátrányos helyzetben élő lány hogyan jut hatalomhoz, hogyan viszonyulnak ehhez, és hogyan fordítják a tágabb környezetük előnyére.
Örülök, hogy végre elolvastam ezt a könyvet, mert ismét egy különleges történetet kaptam az írónőtől, ami talán még jobban is tetszett a sokrétűsége és egyedisége miatt, mint a Rengeteg!"
"A könyvben érthetően, több személyes példával, történettel mutatja be az egyes jelenségeket - ill. jócskán hivatkozik is a többi kutatásra, szakirodalomra, amit hiányoltam Donders könyvéből. Több kísérlet, vagy jelenség már ismerős volt (pl.: mindfullness), de hozott jócskán újakat is.
Nekem ez a könyv még jobban tetszett mint a korábban emlegetett, sok érdekes gondolatot kijegyzeteltem belőle, rá tudtam húzni magamra és jobban megérteni a saját viselkedésem (majomelme! :D). Szerintem újra fogom még valamikor olvasni, mert olyan tudás van benne, amit tényleg be kell építeni az életünkbe.
Ajánlom az újévi inspirációhoz, mert megvalósítható gondolatokat tartalmaz, önreflexióra ösztönöz és érdekes kísérleteket, további olvasnivalókat is lehet belőle meríteni."
"Több szálon folyik a nyomozás, a helyi rendőri erők mellett Jim Pearson, a letartóztatott unokaöcs menyasszonya, Emily Trefusis egy újságíró segítségével kezdi el felgöngyölíteni a szálakat. Van mit, mert több rejtély és érdekesség is lappang Sittafordban ill. a rokonság körül. A könyv a már megszokott elemekkel játszik - végrendelet, a semmiből megjelenő rokonok, titkolózás és önjelölt nyomozók a hivatalos erők mellett. Emily Trefusis személyében egy nagyon szimpatikus karaktert ismertem meg, rá is kerestem hogy szerepel-e még valamelyik regényben, de sajnos nem jelenik meg többször. Emily okos, talpraesett, ügyesen és kedvesen szedi ki az emberekből az információkat ill. terelgeti a saját céljai felé őket. Charles Enderby, újságíró van többnyire segítségére akit a nagy sztori reménye marasztal a helyszínen, később pedig Emily személye... "
"Az Ezüstkéz méltó lezárása a trilógiának, amiben végre főszerephez jut az a szereplő, akire az első kötettől kíváncsi voltam, a titokzatos Rabonbán. Mivel sok szereplővel dolgozik a könyv, ezért folyamatosan fenntartja az izgalmat, alig vártam hogy visszatérjek Emeséhez, vagy épp Rabonbánhoz. Voltak olyan fordulatok, amiktől az állam leesett, a szívem facsarodott össze, majd reménykedtem, végül egy olyan lezárást kaptam ami 'nem jó, de tragikus'. Különleges élményt adott ez a sorozat, a mondatai elringattak, a mesék és tettek elgondolkodtattak (főleg, hogy kicsit beleláttam azóta a mesék önismereti szerepébe is), csodáltam Csilla fantáziáját - nem csak a cselekmény bonyolításában, a helyszínek megálmodásában, hanem az ötletes névadásokban. (Emese - Mese, Lófia, RabonBán ;), Illangó, Lóna /Léda ;)).
Köszönöm az utazást!"
"A beszélgetéseknek, legyen az emailes, chates vagy telefonos - ill. személyes, fontos szerepe van a könyvben. Apró részletekben láthatjuk, hogy épül fel vagy épp rombolódik le a szereplők közti kapcsolat, ill. hiába van akár karnyújtásnyi távolságra a mobiloknak és internetnek hála a másik ember, mégis - főleg Frances számára - milyen nehéz válaszolni, kapcsolatot teremteni vagy fenntartani. Nekem most nagyon jókor jött ez a könyv, sokat gondolkoztam rajta - próbáltam is lassabban olvasni, elidőzni a dublini hétköznapokban, vagy épp a franciaországi nyaraláson ezekkel a karakterekkel. Tetszett hogy beleshettem olyan kapcsolatokba, életekbe amiket egyáltalán nem szeretnék megtapasztalni, de így egy regényen keresztül nagyon érdekes volt. Frances nehéz személyiség, nem könnyíti meg saját maga és a környezete dolgát, néha kiakasztó a passzivitása, de egyben érdekes volt megfigyelni-elgondolkodni miért tesz így."
Olvastátok vagy tervezitek valamelyiket?
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)