Gabriel García Márquez - Söpredék

Két hete elmélkedtem azon, hogy milyen klasszikus könyveket szeretnék újraolvasni - a listában ott volt García Márquez is. Most még nem az újraolvasásról számolok be, hanem első regényéről. A szerzőtől az elmúlt évek során még csak három könyvet olvastam - a két leghíresebbet (Szerelem kolera idején, Száz év magány) és A szerelemről és más démonokról c. kisregényt. Már akkor is említettem, hogy tervem az életmű megismerése, most egy újabb elemével gazdagodtam. 

A Söpredék az író első regénye, és ugyanúgy Macondóban játszódik, mint a Száz év magány. Sőt  Aureliano Buendia ezredes ajánlólevelével érkezik a faluba, aki előbbi regény egyik szereplője. 

A kisregény egyetlen napon játszódik, egy forró és fojtott hangulatú szerdai napon. A kis közösség utált, megvetett tagja meghalt - felakasztotta magát. Az eseményeket három nézőpontból követhetjük: az ezredeséből, aki el akarja temetni a doktort, megkeseredett lánya és az fiú unoka szemszögéből. 

Lassan bontja vissza az író azokat az eseményeket, hogy mi vezetett el ehhez a szomorú napig. Ki volt ez a doktort, mikor érkezett Macondóba, és miért érzi kötelességének az ezredes, hogy a falu lakói rosszallása ellenére el legyen tisztességesen temetve. 

Háromféle nézőpontból láthatjuk ezt az ellentmondásos karaktert, párhuzamosan megismerjük ennek a kis családnak a tagjait is, ill. a kötődésüket a névtelen férfihoz.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

A májusi terveim között szerepel García Márquez első regénye, a Söpredék, amit tegnap kezdtem el olvasni. A Száz év magányhoz köthető, mert ugyanúgy Macondóban játszódik. 💚 (Olyan szépek a Magvető újabb kiadásai! ) 😍#mostolvasom #magvetőkiadó #konyvajanlo #konyvtarbol #konyvmoly #könyvmoly #otthonolvasom

ᴅóʀɪ /ᴛʜᴇᴏᴅᴏʀᴀ (@dora_w89) által megosztott bejegyzés, Máj 11., 2020, időpont: 9:45 (PDT időzóna szerint)

Nekem ez a végtelen magány regénye volt: a doktorral kezdve, de a többi szereplőnél is érezhető. Nagyon érdekes volt a három nézőpont, ahogy egymásra reagáltak, természetesen a különbségeik. 

Ez egy lassan csordogáló kisregény, amire figyelni kell a nézőpontváltások miatt, ami talán több kérdést tesz fel, mint amire válaszol. Az ilyen leírások miatt is érdemes olvasni:

"Van egy perc, amikor gutaütötten áll a délután. Még a bogarak titkos, rejtett, parányi mozgása is megszűnik abban a pillanatban; megtorpan a munkálkodó természet; a teremtés a káosz szélén tántorog, az asszonyok pedig egy csepp nyállal a szájuk szélén, felülnek az ágyban, az arcukra virágot hímzett a párna, fuldokolnak a hőségtől és a bosszúságtól; és ezt gondolják: „Még mindig szerda van Macondóban.” És akkor ismét lekuporodnak a sarokba, egybefonnak álmot és valót, és hallgatólagos szövetségesként továbbszövik a suttogást, mintha a falu minden asszonya egy hatalmas vászonlepedőt szőne közös erővel."

Rövidsége miatt jó választás lehet, ha még nem olvastál az írótól! Jó volt visszacsöppenni Márquez világába, folytatni fogom az életművét! 

4/5

Kiadó: Magvető

Kiadás éve: 2018

Eredeti cím: La hojarasca

Fordító: Scholz László

Oldalszám: 136

Ár: 2699 Ft

Borító: 5/5

Fülszöveg:

"A Söpredék García Márquez első regénye: 1954-ben jelent meg először. Ma persze már óhatatlanul a Száz év magány és társai felől olvassuk ezt a korai remekművet, annál is inkább, mivel a főszereplő, a regény elején már halott, titokzatos orvos annak idején Aureliano Buendía ezredes ajánlólevelével érkezett a regény helyszínére, az isten háta mögötti Macondóba. De vajon miért nem hajlandók eltemetni az orvost a macondóiak? Erről szól a regény, amelyet Scholz László fordított. "