Gabriel García Márquez - A szerelemről és más démonokról

Gabriel García Márqueztől 2013-ban olvastam először (Szerelem a kolera idején), két évvel később a másik híres regényét, a Száz év magányt. A fenti kisregényt először 2012-ben rádiójáték formájában hallgattam meg - vagyis elég régóta várt rám, hogy olvassam. A könyvtárban a Magvető új életműkiadása csábított el - szívesen újraolvasnám most a két másik regényt, ill. szeretném folytatni az életművet!

Szeretem Márquez könyveinek a világát: az egzotikus helyszíneket, az érdekes sorsokat, néhol egy csipetnyi misztikummal és nagy érzelmekkel - ebben a kisregényben is megvan mindez.

Főszereplőnk Sierva Maria, 12 éves kislány, egy márki és egy rang nélküli asszony gyermeke. Szülei nem szeretik, sőt valami okból az anyja egyenesen gyűlöli. A kislány a néger rabszolgák között nő fel, megtanulja a nyelvüket, megismeri a vallásukat és zavarba ejtően makacs, különös kislánnyá serdül.

A történet elején a piacon megharapja egy kóbor kutya, amiről később kiderül, hogy veszett volt. Apja rádöbben, hogy a lánya csúnya módon belehalhat az apró sérülésbe, ekkor kezd el vele igazán foglalkozni. Nem sokáig, mert amikor hónapok múlva a sok kontár javasember kezeléseinek hatására a kislány kifordul magából, akkor az egyházra bízza a további sorsát. Ők meg vannak győződve róla, hogy az erőszakossága, a 'nyelveken szólása', mind annak a jele, hogy megszállta az ördög. Ezért a Santa Clara kolostorba viszik, és várják a legjobbakat.

A püspök egy papot bíz meg azzal feladattal, hogy nézze meg a kislányt, és végezze el rajta az ördögűzést - ám Cayetano Delaura nem képes erre: megdöbbenti a kislány szépsége, a különcsége, és szép lassan elemészti a vágy és a szerelem utána.

"Nincs az az orvosság, ami meggyógyítaná azt, amit a boldogság nem tud meggyógyítani."

A történet érezhetően nem épp pozitív - de nagyon érzékletesen mutatja be, hogy az egyháznak milyen romboló, korlátozó ereje van. Nem csak Sierva Maria sorsában láthatjuk ezt, hanem Delauraéban is, aki csak 36 éves fejjel tapasztalja meg a szerelmet, és sajnos nem a legjobb formában.

Ez a könyv egy újságcikk és egy legenda továbbgondolásából született - bevezetőnek jó az író nagyobb regényei előtt, ill. újra meghozza a kedvet - mint nálam is - az író további műveihez. Önmagában viszont kicsit kevésnek, és csapongónak éreztem a könyvet - lehet, hogy épp ezért tetszett jobban évekkel ezelőtt rádiójáték formájában.

3/5

Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 2017
Eredeti cím: Del amor y otros demonios
Oldalszám: 192
Ár: 3290 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:
Gabriel García Márquezt csodálatos írásművészete életében klasszikussá avatta. Már három éve nincs velünk, a minden leírt sorából lüktető vitalitás, a műveit átjáró életigenlés mégis időtlen kortársunkká eleveníti. Regényeit olvasva újabb és újabb rétegek és dimenziók tárulnak fel, titkai az idő múlásával egyre sejtelmesebbek és izgalmasabbak. A Nobel-díjas kolumbiai író epikai univerzuma, Macondo-világa egyszerre klasszikus és kortárs. 
A Magvető Kiadó ezt a karakteres kettősséget szeretné jobban megmutatni az életműkiadás új dizájnjával. A sorozat következő kötete igazi alapmű: A szerelemről és más démonokról egy börtöncellába álmodott égi és földi szerelem elbeszélése a García Márquez regényeiből jól ismert trópusi helyszínen, a történelmi és a mesebeli idő metszéspontjában, barokk szentek és afrikai istenségek vigyázó tekintetének kereszttüzében. A regény 1994-ben jelent meg először, a magyar olvasók Székács Vera briliáns fordításában olvashatják.