Jane Harper - Az elveszett férfi
Jane Harper az Aszály c. első regényével hívta fel magára a figyelmemet két éve, azóta elolvastam az Aaron Falk sorozat folytatását (A természet ereje) és kíváncsian vártam ezt az önálló regényét.
Az elveszett férfi ugyanúgy Ausztrália egy szeletét mutatja be, ahogy az előző kettő. A Bright családot ismerhetjük meg: három fiútestvért, akik gazdálkodásból élnek. Ketten a szülői házban maradtak és innen igazgatják a hatalmas birtokot. Nathan, a legidősebb testvér pedig egy szomszédos földön próbál megélni - nem csak a gazdálkodás kihívásai, hanem válása miatt is.
A regény kezdetén középső testvérüket, Cameront holtan találják a birtok határán, egy régi sírkőnél. Bub, a legfiatalabb Bright fivér őrzi bátyja testét, ameddig a rendőr és az orvos ill., Nathan oda nem ér.
Bub és Cameron előző nap találkozott volna, hogy megjavítsanak egy átjátszóállomást - azonban Cameron nem ért oda. Végül egy pilóta veszi észre a testet, a különféle történetek övezte, elhagyatott sírnál.
Főként Nathan szemszögéből követhetjük az eseményeket, komótosan avat be az írónő a család életébe, a gazdaság hétköznapjaiba. Az egész regényen átívelő kérdés természetesen az, hogy miért szállt ki Cameron az autójából, mit keresett az öreg farmer sírjánál? Öngyilkos akart lenni, vagy egy múltjából előbukkanó szereplő akart ártani neki?
Krimi helyett inkább erősen lélektani regényről van szó. Klasszikus nyomozás nem is folyik - a férfiakat persze izgatja, hogy mi történt testvérükkel, ezért nyitva tartják a szemüket. Főleg Nathan és kamasz fia, Xander 'nyomozgat', mivel ők amúgy is kívülállók - nem a családdal élnek, ritkán találkoznak. Xander (ugye másnak is a Buffy sorozat egyik karaktere ugrik be?) épp apjánál tölti az időt, együtt járják a birtokot, hogy útjuk végén a karácsonyt a Bright családi házban töltsék - unokatestvéreikkel és nagyanyjával. A tizenéves srác meglepően érett, nagyon figyeli a környezetét, okos kérdéseivel terelgeti apjával a nyomozást.
A szemünk előtt egy olyan táj és olyan életforma elevenedik meg, ami számunkra nagyrészt idegen. Ahol igenis fontos, hogy mennyi tartalék ital és étel van nálad, ha elindulsz bejárni a birtokodat, vagy átmész a szomszéd kisvárosba. Ahol a forróság és a nap hatásait negyed óra álldogálás után is megérzed. Ahol mindent beborít a finom szemcsés, vörös por.
Ilyen helyen azt hinné az ember, hogy nincs értelme élni - mégis több család tart szarvasmarhát olyan hatalmas birtokokon, amiket napokig tart bejárni. Az áramot a saját generátoruk biztosítják, az élelmiszert pedig külön kamionok szállítják le a házakhoz.
Nincsenek nagy fordulatok a regényben, inkább lassan építkezik, fokozatosan bontja ki a karaktereket, megismerjük múltjuk fontos eseményeit. A könyv végére pedig ott állunk - sajnos - egy cseppet sem egyedi esettel, ahol az elhallgatás és az ismétlődő minták okoztak sérüléseket. Öngyilkosság, bosszú, manipuláció és agresszió - kemény témák, évtizedes problémák bomlanak ki a szemünk előtt.
A könyv vége érdekes megoldást tartogat, felvillantja a szereplők továbblépésének lehetőségét.
Hamar beszippantott ez a regény, Jane Harper ismét alkotott. Erős atmoszféra, érdekes szereplők, ügyesen adagolt információk tartották fenn az érdeklődésemet a könyv végééig. Lehet abban egy plusz faktor, hogy egy általam szinte ismeretlen életformát, helyszíneket, környezetet mutat be a regényeiben - de nem is ez a lényeg. Várom a következőt - legyen az önálló kötet vagy az Aaron Falk 3. része. Fun fact - a regény egy pontján említik az Aszálybeli kisvárost és néhány szereplőjét :)
5/5
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2020
Eredeti cím: The Lost Man
Fordította: Roboz Gábor
Oldalszám: 416
Ár: 3990 Ft (Támogasd a kiadót, rendeld meg tőlük ;))
Borító: 5/5
Fülszöveg:
A középkorú Nathan Bright hónapok óta először találkozik fiatalabbik öccsével, Bubbal a birtokaikat elválasztó kerítésnél, a kietlen ausztrál vidék kellős közepén. Bár a világtól elszigetelt házaik háromórás autóútra vannak egymástól, a fivérek közvetlen szomszédok. Középső testvérük, Cameron holtan hever a lábuknál. Ő tartotta kézben a családi birtok ügyeit, és egy nap valamiért egyedül vágott neki a pusztának, ahol a könyörtelenül tűző nap senkit sem kímél.
Nathan, Bub és Nathan fia visszatérnek Cameronék farmjára, a család többi tagjához: fivérük feleségéhez, lányaihoz és anyjukhoz, valamint régóta velük élő alkalmazottjukhoz és két nemrég leszerződtetett idénymunkásukhoz. Miközben Cameron halálát gyászolják, megkezdődik a gyanakvás, és Nathan azon kapja magát, hogy kénytelen feltárni a titkokat, amelyeket a Bright család jobb szeretne a szőnyeg alatt tudni.
A kegyetlen pusztaságban játszódó regény megrázó történetével és hús-vér karaktereivel ismét igazolja, hogy az Ausztráliában élő és dolgozó Jane Harper korunk egyik legizgalmasabb krimiszerzője.
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)