L. M. Montgomery - Anne új vizekre evez
Tavaly szeptemberben kezdtem el L. M. Montgomery klasszikus ifjúsági sorozatát olvasni. Akkor egymás után el is olvastam az első három részt, majd pihentettem egy ideig. Most valami kedves, pozitív történetre vágytam, ezért elővettem a negyedik részt - és terveim szerint neki is állok az ötödiknek.
Anne a 3. rész végén meghozott egy fontos döntést, de 3 évig még nem változtatja meg az életét. Elköltözik a Zöldmanzárdos házból, Summerside-ba, ahol a helyi középiskola igazgatói állását kapta meg. A kisvárosban először is szállást kell találnia, Mrs. Lynde - aki elkíséri első útján - egyik helyi barátnője ajánlja neki a Szélfútta Nyárfa-lakot, ahol két özvegyasszony él házvezetőnőjükkel. Természetesen Anne sikerrel jár és megkapja bájos nevű ház toronyszobáját, ami pontosan hozzá illik - kis lépcső vezet fel hozzá, ablakai északra és nyugatra néznek, a berendezés praktikus de különleges.
Az előző könyvektől eltérően ebben a részben főleg Anne leveleit olvashatjuk, amit Gilbertnek ír. Ezekben beszámol a kezdeti nehézségeiről, amikor is egy nagy család ellenérzését kell leküzdenie. Az új feladatairól az iskolában, tanártársairól, na és persze a kisváros lakóiról.
A Szélfútta Nyárfa-lak igazi otthonná válik számára, Kate és Locsi néni kedves társai lesznek, Rebecca Dew, a házvezetőnő mogorva álcája szintén egy érző szívet takar.
Anne beszámol lánykérésekről, lányszöktetésről, nevetséges öregasszonyokról, mogorva de érdekes karakterektől - közben elröppen három év.
Fontos barátságokat is köt, először a szomszéd, félárva Elizabethtel. A 8 éves kislány nagyon hasonlít hozzá, a szeretet nélküli otthonából az álmodozás és Anne lesz a megmentője.
Ismét kedves kalandokról olvashattam, bár volt olyan tragédia amit túlzásnak tartottam. Hiányoztak a megszokott karakterek, furcsa volt csak Anne leveleiből megismerni ezt a három évét. Sok helyen untam a summerside-i családok történeteit, egy-két szereplő emelkedett csak ki az arcok tömegéből. Ilyen volt a már említett Elizabeth, vagy Anne tanítótársa Katherine - olvasás közben gondolkoztam, hogy mitől ilyen ismerős a karácsonyi levél... Rájöttem, hogy szerepel a két éve olvasott Anne karácsonya kötetben :D
Alig vártam hogy a végére érjek és vele együtt visszatérhessek a Zöldmanzárdos házba, ahol végre elindulhat az életének következő szakasza...
Alig vártam hogy a végére érjek és vele együtt visszatérhessek a Zöldmanzárdos házba, ahol végre elindulhat az életének következő szakasza...
"Sose féljünk semmitől! Ennél szörnyűbb rabszolgaságot elképzelni sem tudok. Legyünk csak merészek, és kalandvágyók, és reményteliek! Táncos léptekkel menjünk az élet elébe, kitárt karral fogadjunk mindent, amit ad!"
Tetszettek a helyszínek, a Szélfútta Nyárfa-lak, néhány kaland és szereplő, de számomra nem volt az igazi ez a rész:
3/5
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 1995Eredeti cím: Anne of Windy Poplars
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Sorozat: Anne 4.
Oldalszám: 310
Ár: antikvár
Borító: 3/5
Fülszöveg:
A népszerű Anne-sorozat legújabb, sorrendben negyedik kötete az Anne új vizekre evez Anne Shirley életének újabb állomására kalauzolja az olvasót. Hősnőnk elfoglalja első igazi állását: igazgatónő a summerside-i középiskolában - és ahogy azt a különlegesen fejlett beszédkészségű, élénk képzelőerejű kislánytól megszoktuk már, felnőttként is mindent megtesz, hogy színt, izgalmat vigyen a városka életébe. Először a Prigle-klánnal kell megküzdenie. Ők a városka igazi urai, és Anne helyett saját rokonukat akarták az igazgatói székben látni. Így aztán Anne nem éppen népszerű a körükben, de vitézül állja a harcot. Igaz, ha a vakszerencse nem juttatja egy régi hajónapló birtokába, és ha a sors nem sodor útjába egy kivételes színészi képességekkel megáldott kisleányt, aligha sikerülne diadalmaskodnia. Így azonban hamarosan mégiscsak az egész város kedvencévé válik. Ekkor aztán semmi akadálya többé, hogy nyélbe üssön néhány házasságot, felderítse boldogtalan, magányos és tüskés szívű tantársa, Katherine Brooke életét és végül de nem utolsósorban a szomszéd házban élő, ugyancsak élénk képzelőerejű félárva kislányt kiszabadítsa zsémbes és rideg nagyanyja kezei közül. Három év elteltével Anne elégedetten térhet haza Avonlea-be, hogy szeretett Gilbertjével, aki időközben elvégezte az orvosi egyetemet, esküvőjükre készülhessen...
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)