Otthonról ​hoztuk

A tavaly decemberi megjelenések között fedeztem fel ezt a gyűjteményes kötetet. A téma már érdekelt egy ideje, Orvos-Tóth Noémi könyvének köszönhetően, amit azóta már elolvastam.
Ebben a kötetben 8 szemszögből olvashatunk a családi mintákról, azok hatásairól, ami szerintem a kötet erőssége. De nem csak a párkapcsolatot boncolgatják a közölt írások-előadások, hanem szóba kerül például az evéshez való kapcsolat, különböző függőségek, a kötődések típusai, a játszmák vagy a családállítás technikája. 

Már több pszichológiai, önsegítő-önfejlesztő könyv van a hátam mögött, de nem unom meg ezeket olvasni. Egyrészt mindegyik elmélyíti az eddig megszerzett tudásomat. Másrészt úgy veszem észre, hogy kellenek is ezek az ismétlések, mert ezek a folyamatok lassan változnak az emberben. Főleg hogy nem szakemberrel oldom meg a problémákat, hanem csipegetek a hasonló könyvekből, barátokkal kibeszélem.

pixabay
Természetesen több újdonságot tartogatott számomra ez a kötet is, kapásból az első tanulmány - Dr. Angster Máriáé, aki a családállítás alapjait írta le, illetve a "családi lélek" törvényeit, amik hatással lehetnek a párkapcsolatra is. Ebben mondjuk voltak olyan állítások, amiket nehezen hiszek el, de szerepeltek olyan gondolatok amiket maximálisan értek és magammal tudok vinni.

Több tanulmányban kifejtik, hogy milyen nagy szerepe van az anyának vagy a legközelebbi nevelő személynek a biztonságos kötődés kialakításában. Akiknél ez nem megfelelően épült ki szakaszaiban, annak életére tudattalanul, ösztönösen rányomja a bélyegét. A gyerekkorból hozott reakciók, viselkedési minták köszönnek vissza felnőttként - legyen szó a munkahelyről, párkapcsolatról vagy akármilyen stresszes szituációról.
"Párkapcsolati konfliktus esetén aktívvá válhat valamelyik sebzett gyermeki részünk, és mondjuk, a veszekedés után fél órával felismerjük, hogy a sebzett haragos gyerek volt jelen a helyzetben, vagy éppen a sebzett alkalmazkodó gyerek, márpedig ők ott és akkor nem segítették sem a kapcsolatot, sem minket, sem a tisztázást. Ha erre fél órával később valóban rájövünk, örömtüzeket is gyújthatunk, mert viszonylag gyorsan eltaláltunk az egészséges részünkbe. Nem a gyengeségeink, alkalmatlanságunk vagy bénaságunk bizonyítéka, ha beletelik néhány évbe is, amíg elég rutinossá válunk, hogy rövid időn belül felismerjük, mikor csúszunk át sérült énrészünkbe. Ez a realitás."
Sok példát láthatunk arra, legyen szó a való életről, ismerősökről vagy az irodalomról hogy milyen gyakran csúsznak bele a gyerekek a szüleik hibáiba. Hiába fogadják meg, hogy ők azt aztán nem, ők majd máshogy csinálják - mégis ugyanazokat a szituációkon mennek át, ugyanolyan párt választanak, és sokszor ugyanúgy szenvednek. Kozma-Vízkeleti Dániel írja, hogy a legtöbben ott rontják el, hogy csak megfogalmazzák és elutasítják a problémát, de ennél tovább kell menni - ki kell találni, hogy akkor mit csinálunk másképp, hogyan védjük ki az 'ősök' hibáit?

Külön tanulmány foglalkozik (Lukács Liza) foglalkozik az étkezési zavarokkal és a saját testhez való viszonnyal, ami szintén olyan tényező ami egy családon belüli konfliktusra lehet válasz. A túlevés, vagy akár a kényszeres egészséges életmód ugyanúgy egy reakció valamilyen múltbeli eseményre - szokásra. 

Minden írás kapcsolódik a párkapcsolathoz, van amelyik konkrétabban ad tanácsokat (pl.: szeretetnyelv) de a legtöbb abban segít, hogy tisztába kerüljünk magunkkal és észrevegyük azokat a reakcióinkat, amik hátráltatnak, amik olyanok mintha a semmiből jönnének. Illetve ha már magunkkal kezdünk tisztába jönni, akkor felismerhetjük a másikban is hogy mire hogyan reagál, mit hozott ő is otthonról...
"Ezért kell választani és dönteni, mondja Sartre. Nem abban a buta illúzióban, hogy a döntéseink és választásaink feltétlenül megoldást hoznak az életünkre, mert olyan sok meghatározó erő játszik bele az ember sorsába, hogy kiszámíthatatlanok a döntések következményei. Dönteni és választani azért kell, mert pusztán az, hogy megtettük, pszichésen egyben tart, még akkor is, ha a döntéseink és választásaink eredménye nem bemérhető. Maga a tény, hogy vállaltuk a döntést és a feszültséget, nem féltettük magunkat a következményekről, erőt ad, lelkileg megtámaszt minket. Abban ugyanis mégiscsak van egyfajta bátorság, hogy egy adott helyzetet feladunk, szétrombolunk."
Nekem most nagyon jól 'esett' ez a kötet, a sokféle tanulmány több gondolatot elindított bennem, megerősített és újabb utakat mutatott. Ajánlom akkor is, ha már olvastátok Orvos-Tóth Noémi könyvét, vagy ha még csak ismerkedtek a családi mintákkal, vagy még nem olvastatok egyáltalán hasonló pszichológiai-önsegítő gyűjteményt!

5/5

Kiadó: Kulcslyuk
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 248
Ár: 3490 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:
Megismerkedünk, ​egymásba szeretünk, és eldöntjük, hogy megpróbáljuk együtt az életet. Úgy tűnik, teljesen tiszta lappal indulunk, hiszen ez egy új kapcsolat, úgy alakítjuk, ahogy csak szeretnénk. Ráadásul tele vagyunk lelkesedéssel, bizakodással, egymás iránti pozitív érzésekkel. Hamarosan mégis azon kaphatjuk magunkat, hogy ez a kapcsolat is kezd úgy alakulni, mint az előzőek – sőt, működése gyanúsan hasonlít arra is, amit hajdan otthon, a saját származási családunkban láttunk.Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy párkapcsolataink alapmintáját – vagyis azt, hogy miként kötődünk a társunkhoz, hogyan viszonyulunk hozzá, hogyan kommunikálunk vele – a gyermekkorunkból hozzuk magunkkal. Mi is és a társunk is egy-egy „alapcsomaggal” érkezünk a kapcsolatba, és viszonylag hamar kiderül, hogy mély bevésődések határozzák meg közös életünket. Gyakran meg sem tudjuk indokolni, hogy egy adott helyzetben miért érzünk és viselkedünk éppen úgy, ahogy, mert számos automatikus, spontán válaszunk nem más, mint régi sérüléseink visszhangjai.Az is lehet, hogy mindezzel már valamelyest tisztában vagyok, és kijelentjük: mi biztosan nem leszünk olyanok, mint a szüleink, nem úgy fogunk bánni egymással, mint ahogy ők tették. A tudatos elhatározás azonban önmagában kevés a tudattalan minták átírásához, és azzal, hogy megmondjuk, mit nem akarunk lemásolni, még nem tettünk egy lépést előre. Tovább az vezet, ha azt is megfogalmazzuk és kidolgozzuk, mit teszünk helyette.A minket nem segítő minták felülírása komoly, olykor hónapokig-évekig tartó lélektani munkát igényel – de lehetséges! A múltból megérkezhetünk a jelenbe, ahol végre nem a hosszú évekkel vagy évtizedekkel korábban történt események, hanem az adott helyzet, az aktuális pillanat határozza meg érzéseinket és viselkedésünket.A Nyitott Akadémia tematikus gyűjteményes kötetében korábbi előadások és vadonatúj, kifejezetten ebbe a könyvbe készült írások egyaránt helyet kaptak.

Nincsenek megjegyzések:

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.