Donna Tartt - A kis barát

Ezennel teljes a Donna Tartt életműolvasásom... Nem volt nehéz, három regényt írt eddig; igaz, mindegyik több mint 500 oldalas. A titkos történet után 10 évvel (2002) jelent meg ez a kötet, ezeket követte 2013-ban Az Aranypinty, amiből tavaly filmadaptáció is készült.

Az olvasás előtt épp csak átfutottam a fülszöveget, nagy részét el is felejtettem, így teljesen friss szemmel álltam neki a könyvnek. 

A történet egy megdöbbentő tragédiával indít: a kilencéves Robint édesanyja a saját kertjükben találja meg, egy fájuk alsó ágára felakasztva. A kisfiú épp csak pár perce futott ki a házból játszani, egyik húga a verandán ül, a másik még babakocsiban fekszik.

A prológus után 11 évvel később járunk: Harriet már majdnem 12 éves, nővére Allison 15 múlt. Egyedül élnek édesanyjukkal a komor házban, apjuk évek óta elköltözött egy másik városba - a gyerekek úgy tudják, a munkája miatt. Édesanyjuk, Charlotte a napok nagy részében magáról sem tudva bolyong a házban, gyógyszerek miatt tompultan. Sosem tudta feldolgozni legidősebb gyermeke elvesztését. Ida szolgál a családnál, már a gyerekek születése óta, igazából ő takarít és főz rájuk.
Allison is anyjához hasonlóan légies teremtés, bár ő önszántából gubózik saját világába, legkedveltebb időtöltése az alvás. Harriet teljesen az ellentéte: makacs, vad kislány, aki imád olvasni és olyan példaképei vannak, mint Harry Houdini vagy Robert Falcon Scott, a Déli-sark kutatója. A legtöbb idejét a házon kívül tölti, Hely nevű barátjával barangolnak a környéken.
A család támasza Charlotte édesanyja, Edie és három idős nővére. A nővérek története külön érdekes volt, apjuk gazdag birtokát herdálta el élete végén - a nagy birtokot, az Istencsapást kellett feladniuk. Edie vette át a családfő szerepét, mivel Charlotte férje más városban él, magára hagyva családját, illetve idős testvérei-nővéreinek is ő a támasza. Sokban hasonlít Harriet rá, ami többször meg is nehezíti kettejük kapcsolatát. A kislány okos és erős egyéniség, akinek megvan mindenről a határozott elképzelése, mégis van benne valami naiv ártatlanság kezdetben.

"Nem szerette azokat a gyerekkönyveket, amelyekben a gyerekek felnőnek, mert a „felnövés” (az életben is, a könyvekben is) az egyéniség gyors és megmagyarázhatatlan elsorvadásával járt; a hősök meg hősnők egyik pillanatról a másikra búcsút mondanak a kalandoknak valami unalmas, imádott személy kedvéért, házasságot kötnek, családot alapítanak, és minden tekintetben úgy viselkedek, akár egy csapat tehén."

Harriet élete azon a nyáron fordul meg, amikor elhatározza hogy kinyomozza ki lehet a felelős bátyja haláláért, mivel sosem derült erre fény. Kihallgattak néhány csavargót, de sosem akadtak a tettes nyomára. A kislány a nyomozást a könyvtárban kezdi, ahol elolvassa a korabeli újságokat, majd elkezdi figyelni a tágabb környezetét, a mississippi állam poros kisvárosának (Alexandriának) a veszélyesebb, lecsúszott rétegét. Megismerjük a Ratliff családot, aki különféle módokon tartják el szétesett családjukat.

A regény szinte egésze ezt a 1970-es évek közepi nyarat dolgozza fel, amikor Harriet mindent a nyomozásának szentel. Eközben olyan sérüléseket szenved el, olyan titkokat kénytelen magába zárni, ami minden bizonnyal rányomja hatását egész életére.

"Ő nem akart ide jutni, de ide jutott. És most kénytelen lesz szépen, lassan átgondolni mindent, lépésről lépésre."

Donna Tartt ismét azokat a témákat járja körül, amit előző könyveiben is - a titkok bénító hatását, azokat a döntéseket, amik miatt teljesen kifordul a szereplők normális élete a megszokott kerékvágásból. A hangulatteremtés ismét nagyon erős, örültem, hogy az egyik kedvenc 'tájamon', USA egyik déli államában történt eseményekről olvashattam. Még ha nem is a legszebb képet festette róla: drogtanyák, elvakult vallásos táborok, gátlástalan üzletemberek, megvetett fekete szolgák akik lényegében vigyáznak a gyerekekre, idősekre.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

A délutáni program #szabadsagon #mostolvasom #konyvajanlo #poketzsebkonyvek #kave #sorminta #nassolas #otthonolvasom #otthonolvasok #vanidomolvasni #parkkiado

ᴅóʀɪ /ᴛʜᴇᴏᴅᴏʀᴀ (@dora_w89) által megosztott bejegyzés, Máj 13., 2020, időpont: 5:17 (PDT időzóna szerint)

A könyvet egy kis hiányérzettel tettem le - vártam a megoldást, azt hittem más szereplőknek is több szerep jut, de a nézőpont leszűkült Harrietre és a Ratliff családra - velük együtt a bűnre és a titkokra.

„– Szörnyű dolog gyereknek lenni – mondta –, mások kényének-kedvének kiszolgáltatva.”

A könyv végére ez a kijelentés mintha teljesen megfordulna - az éretlen, naiv gyermek olyan emberek sorsát alakítja, akikről nem is tudott korábban. Az alibije pedig tökéletes - ő gyerek, hogy tehette volna meg azt, amik történtek...?

Azt hiszem úgy vagyok ezzel a könyvvel, mint Az Aranypinttyel - amit szintén 4 pontosra értékeltem, utólag viszont erősebbnek érzem. Egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam és örülök hogy a polcomon van, mert valamikor újra fogom olvasni.

4/5

Kiadó: Park Kiadó
Kiadás éve: 2019
Eredeti cím: The little friend
Fordította: Kada Júlia
Oldalszám: 644
Ár: 5990 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

„– Szörnyű dolog gyereknek lenni – mondta –, mások kényének-kedvének kiszolgáltatva.”

A Cleve család nagy élvezettel idézi fel múltjának csaknem minden részletét, de egy végzetes anyák napja eseményeit nem hozzák szóba soha. Azon a napon a kilencéves Robin Cleve-et felakasztva találták egy fán az előkertben. Tizenegy évvel később a rejtély – és a bűncselekményre utaló talányos nyomok – megoldása még mindig ugyanolyan kilátástalannak tűnik, mint aznap, amikor megtörtént az eset.

A tizenkét éves Harrietet Houdini és Robert Louis Stevenson példája ösztönzi, amikor egyetlen barátjával nekilát, hogy megkeresse bátyja gyilkosát… és megbüntesse őt. De ami gyerekes játéknak indul, abból hamarosan sötét, veszélyes utazás lesz egy mississippi kisváros fenyegető alvilágában.