Viktor E. Frankl - Az élet értelméről
Ez a kis könyvecske Frankl 1946-ban, a bécsi népfőiskolán tartott előadását tartalmazza, melynek témája az élet értelme. A kiadás előszavában Joachim Bauer belgyógyász, pszichiáter emeli ki aktualitását, a Franz Vesely által írt utószó pedig néhány adalékkal szolgál a szövegek írásának körülményeihez.
Aki már hozzám hasonlóan olvasott Frankltól annak nem lesz ismeretlen az a néhány téma, tételmondat amit ezekben az előadásokban kifejt.
"És végül ennek a három előadásnak is ez volt a végső értelme: hogy megmutassam önöknek, hogy az ember mindenek ellenére - minden nyomorúság (első előadás), minden testi, lelki betegségben szenvedés (második előadás) vagy koncentrációs tábor borzalmai (harmadik előadás) ellenére is - igent mondhat az életre!"
Megvizsgálja milyen okok vezethetnek az öngyilkossághoz, ezzel a témával már orvostanhallgató korában is foglalkozott, amikor ifjúsági tanácsadó helyeket hozott létre. Bemutatja a halál jelentőségét az ember életében, de az élethez való hozzáállás - a váratlan lehetőségek erejét is érzékletesen példázza. Az emberi akaratról is hoz példákat, mellyel a szenvedést el tudjuk viselni és kihagyhatatlan a koncentrációs tábor időszaka és tanulsága...
"Korunk ismérve, hogy – rohanó életformánkból adódóan – sokaknak nincs alkalma találkozni önmagával, vagy adott esetben tudatosan kerüli ezeket az alkalmakat, hiszen állandóan valami másra terelődik a figyelme. Miért? Mert az önmagunkkal való találkozás kellemetlen érzésekkel járhat, sőt talán egyenesen elviselhetetlen lenne."- ezt 1946-ban mondta, de ma is érvényes
Ma is aktuális Frankl szemlélete, bölcsessége - az élethez való hozzáállásról, a szenvedés elviseléséről - megéléséről, vagy az ember életében megjelenő feladatok beteljesítéséről. Egy élet értelmességét mindenki egyénileg éli meg és határozza meg, hogy mit jelent számára. Frankl ad néhány fogódzót, ami mentén el tudunk gondolkodni róla - mi az igazán fontos nekünk.
"... végső soron mennyire helytelen az élet értelmére úgy rákérdezni, hogy azt firtatjuk, amit általában kérdezni szoktunk. Nem nekünk kell feltennünk az élet értelmére vonatkozó kérdést - az élet az, ami kérdez, ami kérdést intéz hozzánk -, mi a megkérdezettek vagyunk. Mi vagyunk azok, akiknek válaszolniuk kell, akiknek választ kell adnunk az élet állandó, minden órában feltett kérdésére, az "életkérdésre". Az élet nem más, mint megkérdezettnek lenni, mint ahogyan létünk sem más, mint válasz (Antworten) - az élet felelősségteljes vállalása (Ver-Antworten). Ha azonban ezt felismerjük, akkor többé már semmi sem riaszthat bennünket, sem a jövő, sem a vélt jövőnélküliség. Mert a jelen a minden, hiszen "ő" teszi fel nekünk az élet minduntalan új kérdéseit. Minden azon múlik, mi az, amit nekünk kell teljesítenünk. Azt, hogy mi vár ránk a jövőben, éppoly kevéssé kell tudnunk, mint amennyire tudhatjuk."
1946-ban, tizenegy hónappal azután, hogy túlélte a holokausztot, Viktor E. Frankl pszichiáter Bécsben bemutatta később világhírűvé vált terápiás módszerét, a logoterápiát, amelynek középpontjában az élet alapvető értékei állnak.Frankl megfigyelte, hogy azok a foglyok találták meg legnagyobb valószínűséggel a túléléshez szükséges erőt, akik még láttak valamilyen értelmet az életükben. De vajon mi az élet értelme?Az élet különféle helyzetekbe sodor bennünket, de saját döntésünk, hogy ezekre miként reagálunk. Frankl logoterápiájának célja ennek a döntési szabadságnak a megélése, mert ha ezzel tisztában vagyunk, megérthetjük saját, személyes célunkat is. A világ alakulása időről időre bizonyítja, hogy Frankl gondolatai minden körülmények között aktuálisak.„Évtizedekig tartó barátságom Viktor Frankllal és gyógyító kapcsolataim minden egyes páciensemmel (…) ugyanazt a fontos leckét tanították meg nekem, amit Auschwitzban kezdtem el tanulni. Azt, hogy a fájdalmas tapasztalataink nem tehertételek, hanem ajándékok. Perspektívát és értelmet adnak nekünk, lehetőséget arra, hogy megtaláljuk egyedi célunkat és saját erőnket.”Edith Eva Eger
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)