Liz Moore - Az erdő istene

Liz Moore amerikai szerzőtől ez lett az első olvasmányom - Hosszú, fényes folyó címmel már korábban megjelent egy regénye a 21. Század Kiadónál, de ez jobban vonzott a témái miatt. Szinte közvetlenül Riley Sager nyári táboros regénye után olvastam, de ez nem vett el egyiknek sem az értékéből. Liz Moore érezhetően szépirodalmibb, több szereplőt és idősíkot mozgat, mesterien fűzve egymásba (ebből már érezhető mennyire tetszett :)).

A regény az Adirondack hegység lábánál található természetvédelmi területen és nyári táborban játszódik. Jelenünk 1975 augusztusa, amikor is az Emerson tábor egyik faházából eltűnik egy kamaszlány, Barbara. Először a házban lányokkal együtt lakó felügyelőnek, a huszonéves Louise-nak tűnik fel az eltűnése, ám ő nem töltötte a házban az éjszakát - és úgy tűnik helyettesére, a nála néhány évvel fiatalabb Annabelre sem számíthat, aki épp szörnyes másnapos. Mindketten hibáztak, nem hagyhatták volna felügyelet nélkül a csapat lányt, akik rájuk voltak bízva. Sajnos hamar jelenteniük kell Barbara eltűnését, aki ráadásul a tulajdonos család lánya. Az eset már csak amiatt is gyomorszorító, mert 14 éve a lány öccse, az akkor 8 éves Macinak becézett kisfiú is nyomtalanul eltűnt a területről...

Több karakter nézőpontjába és idősíkjába kapcsolódhatunk be: Barbara szobatársa-barátnője Tracy; édesanyja - Alice, egy Jacob nevezetű rab; a helyi városka önkéntes tűzoltója - egyben a család kertésze - Carl; később a lengyel származású - egyik első női nyomozó - Judyta szemszögébe. Az idősíkok váltakoznak az 1950-es évektől - az eltűnt gyerekek szüleinek megismerkedésétől kezdve 1961-ig - amikor Maci eltűnt - egészen 1975 nyaráig. Megismerkedhetünk a gazdag Van Laar családdal, akik a bankszakmában dolgoznak - a természetvédelmi területet a dédapa, I. Peter Van Laar szerezte meg, és hozott rajta létre kiskamaszoknak-gyerekeknek szánt nyári tábort a fényűző saját otthonuk, a Függetlenség mellett. 

Nem csak a két gyerek eltűnésének körülményeit deríthetjük fel fejezetről-fejezetre, hanem beleláthatunk nem egészséges házasságba-párkapcsolatba. Képet kaphatunk a vadregényes terület történetéről, kezeléséről, a Hewitt és Van Laar család életének összefonódásáról. 

Maci eltűnésekor az első számú gyanusított meghalt a tárgyalás előtt, ám lecsuktak egy környéken tevékenykedő gyilkost. 1975-ben a férfi szökésben van, de a ház és a tábor körül is többeknek van rejtegetnivalójuk. A nagy kérdés, hogy ki a felelős a gyerekek eltűnéséért?

– A pánik – felelte T. J. Senki sem emelte magasba a kezét.
Elmagyarázta. A görög Pán szóból származik, ami az erdő istenének neve. Az volt a gonosz tulajdonsága, hogy szerette összezavarni és elbizonytalanítani a vándorokat, amíg teljesen irányt nem tévesztettek és végül bele nem őrültek.
– Ha pánikba estek – magyarázta T. J. –, akkor ellenségként tekintetek az erdőre. Aki megőrzi a nyugalmát, azt az erdő is a barátjaként kezeli.

Nagyon jól építkezik a regény, már az elejétől fenntartotta a figyelmemet - nagy adagokban olvastam el. Sokféle szereplőt megmozgat, akik más társadalmi körhöz tartoznak, szépen megmutatja a gazdag családok árnyoldalat - titkait, a pénzzel mindent megoldhatunk hozzáállás visszásságait. 

Nem okvetlenül muszáj mindig és mindent úgy tenned, ahogy elvárják tőled. Ez a felismerés végtelenül felszabadítóan hatott rám.

Tökéletes nyári olvasmány volt, ami sokféle témát feldolgozott, izgalmasan szőve a szálakat, alig tudtam letenni! Elvarázsolt a helyszín (Van Laar Természetvédelmi terület) - most kedvem lenne hasonló helyszíneken (nem is csak az erdőségekben, hanem New York Államban kisebb-nagyobb városaiban) játszódó könyveket olvasni.

Ezután felkerült a várólistámra a másik regénye és figyelni fogom a munkásságát a későbbiekben!

5/5

Kiadó: 21. Század Kiadó
Kiadás éve: 2025
Eredeti cím: The God of the Woods
Fordító: Gömöri Péter
Oldalszám: 512
Ár: 6990 Ft
Borító: 5/5 (a rózsaszín folyadék nagyon ötletes - vér, festék? ;))

Fülszöveg:

1975. augusztus: egyik hajnalban a táborfelügyelő látja, hogy egy fekhely üres. Eltűnt Barbara Van Laar, az egyik táborlakó. Barbara egy átlagos tizenhárom éves: a nyári tábor a családja tulajdonában van, és ez a család a környék legnagyobb munkaadója. Nem először fordul elő, hogy valamelyik gyerek eltűnik a családból. Barbara bátyjának hasonló körülmények között veszett nyoma tizennégy évvel korábban, és azóta se került elő. A tábor személyzete pánikban keresi a lányt, és közben a Van Laar család titkainak újabb és újabb rétegei tárulnak fel, amelyekben a család alkalmazottai is érintettek.

Liz Moore Massachusetts államban nőtt fel, és a manhattani Barnard College-ra, majd a Hunter College-ra járt. 2015-ben Rome Irodalmi Díjat kapott. Jelenleg Philadelphiában, a Temple Universityn tanít kreatív írást. Előző regényét, a Hosszú, fényes folyót beválogatták a Good Morning, America könyvklubba, illetve megjelenésének évében Barack Obama kedvenc könyveinek listáján is szerepelt.