Versum-könyvek

forrás

A 21. Század Kiadó és a Versum szerkesztői egy új sorozatot indítottak el, melynek célja a jelentős kortárs nemzetközi költők műveinek lefordítása és bemutatása. A Versum online formában ezt az utat követi már 2014 óta, a kiadóval együttműködve mostantól új hangokat, hiánypótló köteteket tudnak szélesebb körrel megismertetni. 

A Versum-könyvek első két darabja az amerikai John Ahbery és a norvég Tor Ulven legjelentősebb művei, melyeknek közös pontja, hogy a 20. századi líra jelentős alkotásai. Szerintem hozzám hasonlóan sokak számára új lesz mindkettejük neve, eddig nem jelent meg tőlük kötet magyarul.

Mindkét kiadás tartalmaz utószót, melyet a fordítók írtak, ezáltal is segítenek megismerkedni a költőkkel, az életművükkel és a versek értelmezésével. (Krusovszky Dénes bemutatja a két kötet.)

Nagyon kíváncsi vagyok kik lesznek a sorozat következő szerzői, mert sok újat adott nekem ez az két kötet!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

ᴅóʀɪ /ᴛʜᴇᴏᴅᴏʀᴀ (@dora_w89) által megosztott bejegyzés, Okt 7., 2020, időpont: 10:55 (PDT időzóna szerint)

John Ashbery - Önarckép konvex tükörben

John Ashbery középiskolás kora óta vonzódott az irodalomhoz, költészethez. Írásművészete az egyetem után, az 1950-es években teljesedett ki, amikor New Yorkba költözött. Több kötete megjelent, mire a 4., az Önarckép meghozta számára a sikert - többek között elnyerte a Pulitzer-díjat. 

Versei viszonylag hosszúak, bennük sokszor meglepő képek kapcsolódnak össze. Többször éreztem úgy olvasás közben, hogy teljesen elvesztem - kerestem a történetet, de csak epizódokat, pillanatokat tudtam kivenni. Krusovszky Dénes utószava szerint: "Ashbery korai líráját is az avantgárd utolsó nagy hullámaként értelmezik. (...) a (poszt)modern amerikai líra egyik csúcsteljesítményeként vonul be az irodalomtörténetbe." Lassan olvastam ezt a kötetet, többször visszatértem egy-egy oldalához - és rá kellett hangolódnom, teljes elmélyülést kívánt.

"(…) Aztán eluralkodik az éjszakai ragyogás. A hold
egy cisztercita sápadtságával
A mennybolt közepére kapaszkodott, odatelepedett,
Végre eljárhat a sötétség ügyében.
És felsóhajtanak mind a föld apró dolgai,
A könyvek, az iratok, a harisnyakötők és
a kezeslábasok gombjai,
Amelyeket valahol egy fehér kartondobozban
tartanak, és az alsóbbrendű
Városok mind kilapulnak az éjszaka egyengetése alatt.
Túl sokat kíván és követel a nyár,
De az éj, a kimért, a szűkszavú, többet ad,
mint amennyit elvesz."

Azoknak ajánlom ezt a kötetet, akik kíváncsiak az amerikai líra jelentős, 20. századi alkotójára - szeretnek elmélyülni egy-egy szövegben és nyitottak a nehezebben értelmezhető versekre. 

4/5

Kiadó: 21. Század Kiadó
Kiadás éve: 2020
Eredeti cím: Self-Portrait in a Convex Mirror
Fordító: Lanckor Gábor, Mohácsi Balázs, Krusovszky Dénes
Oldalszám: 144
Ár: 2890 Ft Támogasd a kiadót, vedd meg tőlük 30%-al olcsóbban!
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Nincs ​még egy költő az elmúlt bő fél század amerikai költészetében, aki annyi fejtörést okozott volna a kritikusoknak és az olvasóknak, mint John Ashbery. Költői pályája 1955-ben indult, de a valódi áttörést az 1975-ös mű, az Önarckép konvex tükörben (Self-Portrait in a Convex Mirror) hozza el a számára, mely a rákövetkező évben elnyerte az amerikai líra hármas befutóját: a Pulitzer-díjat, a Nemzeti Könyvdíjat és a Nemzeti Könyvkritikusok Körének Díját is. Az Önarckép konvex tükörben az amerikai posztmodern költészet alapműve lesz, és már a megjelenése körüli években a kortárs költészet klasszikusaként kezdenek beszélni róla. A közelmúlt világlírájának egyik mérföldköve végre magyarul is olvasható. John Ashbery (1927-2017) amerikai költő, műfordító, esszéista. Rochesterben született, az ötvenes évek elejétől New Yorkban élt, s a számos kritikus és irodalomtörténész által az utolsó nagy hatású avantgárd csoportosulásnak tartott New York-i költői iskola meghatározó alakja lett. Több mint harminc verseskötete jelent meg életében, köztük a talán legfontosabb, Önarckép konvex tükörben 1975-ben. A háború utáni amerikai és egyetemes líra legnagyobb hatású alkotóinak egyike.
„Az angol nyelven alkotó költők közül senkinek sincs nagyobb esélye Ashberynél arra, hogy kiállja az idő szigorú ítéletét…”– Harold Bloom
„Hivalkodástól mentes stílus, a nyelv lenyűgöző könnyedsége, amely szinte mindig elvarázsol… Senki sem ír úgy, ahogy Ashbery…” – Paul Auster

Tor Ulven - Türelem

A '90-es évek híres - hírhedt norvég költője, aki nem szerette a nyilvánosságot, több díjat is kapott és kortársai csodálták. A francia szürrealizmus hatott rá, ami legkiforrottabb kötetében - a Türelemben már finomodott Vajna Ádám, a fordító utószava szerint.

Versei rövidek, néhol csak néhány sort találunk, meglepő képekkel - a terjedelmet tekintve Ashbery teljes ellentéte.
Valami ősi, misztikus hangulat érződik ki a szövegekből: több versben megjelenik az elmúlás, a halandóság és a természet ellentéte. Őskori, középkori képeket mutat, velük szemben áll a mai ember és az évszázados távlatok. Különös hangulatú kötet, többször újraolvastam egymás után a verseket - elgondolkoztatott, sok helyen megfogott az érdekes vagy szép képzettársításaival. 

Falevelek fedték el
a nyomokat.
Kint állt szitáló esőben, valaki

déjá vu-t játszott
spinéten, visszafelé
és le az elszáradt levélereken,

valaminek,
ami még

ringatta
magát kicsit.

Ezt a kötetet azoknak ajánlom, akik szeretnének valami meglepő, velős kötetet olvasni.

5/5

Kiadó: 21. Század Kiadó
Kiadás éve: 2020
Eredeti cím: Det tålmodige
Fordító: Vajna Ádám
Oldalszám: 128
Ár: 2890 Ft Támogasd a kiadót, vedd meg tőlük 30%-al olcsóbban!
Borító: 5/5

Fülszöveg:

A ​90-es évek Norvégiájában Tor Ulvennél jobban csodált és fontosabb szerzőt nehezen lehetett volna találni. Nem az a fajta irodalmi figura volt, akit a rendszeres szereplései, a politikai véleménye vagy a külföldi eladások helyeztek a középpontba, hanem éppen az, aki mintha fölötte állt volna mindennek, részben a visszahúzódó természete, részben pedig a radikális írásmódja miatt. 1987-ben jelent meg a legkiforrottabb és legradikálisabb kötete, a Türelem, amely már egyértelműen generációja vezető lírikusává és a ’90-es évek környékén induló fiatal szerzők vezércsillagává tette. Tor Ulven 1953-ban született Oslóban, és szinte egész életét a család külvárosi házában élte le. Nem járt egyetemre, az egyedüli papír, amit megszerzett, egy darukezelői jogosítvány volt. Életében csupán egyetlen interjút adott, és ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt. Mindössze negyvenegy éves volt, amikor a norvég nemzeti ünnep másnapján, 1995. május 18-án, egy nappal azután, hogy a Svéd Akadémiától megkapta a Dobloug-díjat, öngyilkos lett. Fontosabb könyvei: Det talmodige (Türelem, 1987), Gravgaver (Sírajándékok, 1988), Soppelsolen (Hulladéknap, 1989), Stein og speil. Mixtum compositum (Kő és tükör, 1995) „[A]z olyanfajta lények, mint Borbély Szilárd vagy Tor Ulven, …elmennek közülünk, vissza, de előtte még lefordítják magyarra vagy norvégra az angyalok nyelvét.” – Kun Árpád
„…a legtitokzatosabb és legnyugtalanítóbb szövegek, amelyekkel valaha találkoztam. Enigmatikusságukban ugyanakkor a legérdekfeszítőbbek is.”– Závada Péter