Seanan McGuire - Mélybe ​ránt a Lápvilág

Seanan McGuire Csellengő gyerekek sorozatának második része a Mélybe ránt a Lápvilág. Az első részt (Minden szív kaput nyit) két éve olvastam, nagyon vártam, de csalódást okozott. A 'lápvilágot' emiatt sokáig el sem akartam olvasni. Az elmúlt hónapokban viszont több helyen láttam és gondoltam adok neki egy esélyt, jó őszi olvasmány lehet. 

A történet a Minden szív kaput nyit előtt játszódik, és az abban felbukkanó ikerpár, Jack és Jill a főszereplő. Az emlékeim is már megkoptak a róluk, így friss szemmel olvastam ezt a könyvet.

Jacqueline és Jillian egy rideg házaspár gyermekei, akiknek pontos elképzeléseik vannak arról, hogy milyen az ideális gyerek. Mivel apjuk fiút szeretett volna, ezért Jilliant úgy nevelik mintha az lenne - a haját rövidre vágatják, hagyják hogy vaduljon, piszkolja be magát és azt erősítik benne, hogy a fiúkkal barátkozzon. A tökéletes ellentétének nevelik Jacqueline-t, aki az iskolában a legszebb lány, akiért mindenki odavan. Édesanyja őt is szigorúan fogja: erősíti benne azt a képet, hogy vigyáznia kell magára, a legfontosabb a szép ruhák és a barátnők.

"A gondolat, hogy a kisbabákból gyerekek lesznek, a gyerekekből meg egyének, egyszer sem jutott eszükbe. Az eszme, hogy a biológia talán nem jelent előre elrendeltetést, és hogy nem minden kislány aranyos hercegnő, és nem minden kisfiú bátor katona, szintén sosem jutott eszükbe. Talán könnyebben alakult volna az élet, ha a gondolatok – akaratlan, de tagadhatatlanul fontos felvetések – mégis beférkőznek a fejükbe. De ők már elszánták magukat, és az elszánásuk nem hagyott helyet efféle forradalmi ideáknak."

12 éves korukra a két lány teljesen elhidegül egymástól szüleik elvárásainak szorításában - hiába vágynának pont az ellenkező dolgokra, nem tehetik meg vagy nem kaphatják meg. 

Egy esős nap, amikor Jillian nagyon unatkozik, ráveszi testvérét, hogy fedezzék fel az egyik elzárt szobát a házukban. Itt élt sokáig nagyanyjuk, aki születésük óta segített nevelésükben, gondozásukban. Az egy külön történet, hogy őt is hogyan üldözték el a szülők...

A nagymama szobájában most egy különös lépcsőre akadnak és lemennek rajta. Egy furcsa helyre jutnak, ez a Lápvilág, ahol szörnyek ólálkodnak, az emberek egy magas fal mögött húzódnak meg, egy különös úr védelme alatt.

Jack és Jill itt találkoznak jövőjük alakítóival: két nagy hatalmú szereplővel, akik döntés elé állítják őket. A külsőségek, a belső vágyak és az elvárások csapnak össze, ahogy a lányok megválasztják a saját útjukat. 

"Mindketten azt akarták, hogy az emberek őket lássák, ne az ideálképüket, amit valaki más talált ki rájuk."

forrás

Seanan McGuire ebben a kötetben élvezi a mesélő szerepét - előreutal későbbi eseményekre, de ami már az első kötetben sem tetszett, nagyon hangsúlyosan jeleníti meg a fontos gondolatokat. Többször elismétli, hogy a szülők elvárásai milyen terhet tudnak jelenteni a gyereknek, a külsőségek hogyan torzíthatják el a személyiséget, milyen könnyű elhidegülni a másiktól.

Ettől függetlenül tetszett ez a kisregény, jókor jött, mert mostanában vágyom a fantasy sztorikra és ettől megkaptam azt, amit vártam. Tetszett, hogy a klasszikus horror témákat vegyítette: 'őrült' tudós, vámpírok, a lélektani témákkal. Lmbt szál is szerepel a könyvben, ahogy olvastam véleményeket a könyvről - úgy tűnik a szerző mindegyik kötete tartalmaz ilyet is. Számomra nem volt légből kapott ez a részlet, még jobban árnyalta az egyik karaktert és azokat az előfeltevéseket, amikkel együtt kellett élnie hosszú évekig. 

Seanan McGuire groteszk módon felnagyítva mutatja be a felnőttek, szülők hibáit és próbál érzékenyíteni és nyitottabbnak lenni a világra és az emberekre. Még ma, 2020-ban is nagy szükség van erre - nem is kell messze menni, elég ha az utóbbi hetek mesekönyv gyűlölete - félreértelmezése miatti botrányra gondolunk... 

"A gyerekek nem formálatlan agyagtömbök, amelyekkel a szobrász azt tesz, amit akar: nem is arctalan bábuk, amelyekre olyan szerepet oszthat, ami neki tetszik.

Adj tíz gyereknek egy játékosládát, és nézd őket: tízen tíz különféle játékot fognak választani, nem számít a nemük, a vallásuk, a szüleik elvárásai. A gyerekek (mint minden más ember) tudják, mit akarnak. A veszély abban rejlik, ha ezt túl sokáig megtagadják tőlük."

Lehet, hogy majd friss szemmel egyszer újraolvasom a Minden szív-et. Kíváncsi vagyok a Csellengő gyerekek következő részeire - a sorozatból már 5. könyv megjelent, a 6. pedig 2021 elején érkezik elvileg.

4/5

Kiadó: Fumax

Kiadás éve: 2019

Eredeti cím: Down Among the Sticks and Bones

Fordító: Miks-Rédai Viktória

Sorozat: Csellengő gyerekek 2.

Oldalszám: 168

Ár: 2495 Ft

Borító: 5/5

Fülszöveg:

A ​két iker, Jack és Jill tizenhét évesen tértek vissza otthonukba, ezt követően kerültek Eleanor West csellengő gyermekeknek fenntartott intézetébe.

De vajon mi történt velük ezt megelőzően, a Lápvilágon?

Jacqueline anyja tökéletes lánya volt: csendes, udvarias, mindig hercegnőhöz illő ruhában.

Ugyan kissé szigorúan bántak vele, de hát a tökéletes gyermekek nem teremnek csak úgy.

Jillian apja tökéletes lánya volt: kalandvágyó és vagány. Az apja jobban örült volna egy

fiúnak, de ha már így alakult, kihozta a helyzetből a legtöbbet.

Az ikrek ötévesen jöttek rá, hogy a felnőttekben nem lehet megbízni.

Tizenkét évesen lementek a lehetetlen lépcsőn, hogy megtanulják, a megjátszott szeretet nem elég, hogy felkészítse az embert egy olyan életre, amelyet át- meg átsző a varázslat… És ahol a halállal, vámpírokkal, őrült tudósokkal és létfontosságú döntésekkel kell majd

szembenézniük.

Seanan McGuire új története a sokszorosan díjnyertes Minden szív kaput nyitban megismert sötét és mágikus világba kalauzolja el az olvasókat, ahol a tündérmesék mélyén gyakran szörnyek rejtőznek, az igazság pedig ezer foggal mar bele az emberi lélekbe.