Susan Faludi - Előhívás

A Kísértetház után sikerült még egy könyvet olvasnom a várólista csökkentő listámról (és tervezek egyet augusztusra). Az Előhívást még 2020-ban szereztem be akciósan, azóta várta hogy elolvassam. Szeretem a memoárokat, ez pedig az LMBTQ téma miatt tűnt érdekesnek. 

Susan Faludi amerikai újságírónő memoárjában édesapja élettörténetét rekonstruálja. Friedmann István 1927-ben született Budapesten, gazdag zsidó családban. Kamaszkorát a háború törte derékba, barátaival bujkált, megmentette szüleit a nyilasoktól, majd fiatal felnőttként emigrált az országból. Mindezt töredekékben, többször nekifutva meséli el lányának ill. tudjuk meg mi olvasók. Életének legfontosabb változása 2004-es nemváltó műtéte, ami után felveszi lányával a kapcsolatot, aki szülei erőszakos válása után nem nagyon találkozott apjával. Stefánie Faludiként viszont az egykori férfi, apa újra kapcsolatba akar kerülni lányával, azt akarja hogy értse meg őt, írja meg történetét. 

A memoár jelenbeli szálában ezt a kapcsolatfelvételt követhetjük 2004-től kezdve, közben megismerkedünk a múlttal, a 20. század nehéz évtizedeivel. Susan a 'kályhától' indul, először saját gyerekkorát villantja fel, azt az apát - férfit akit ő ismer meg, aki mindig kész volt a szórakozásra, de hirtelen agresszívvá vált, ha nem úgy történtek a dolgok, ahogy ő elképzelte. Amerikába érkezésekor a tipikus családi életet akarta megélni, a két gyerekkel, kertvárosi házzal, kutyával - de ez nem sikerült. 

Képet kapunk magyarországi zsidóüldözésről, nem csak Stefánie, hanem lánya által felkeresett rokonai szemszögén és a történetelem tényein keresztül. Borzasztó volt szembesülni olvasóként is ezekkel a szörnyűségekkel, a magyar társadalom készséges viselkedésével amikor a zsidóüldözésről volt szó. Ijesztő, de pontos képet ad Susan a jelenkori hazai politikai környezetről - a Fidesz és a szélsőjobboldali hangok hatalomra töréséről a 2000-es években...

Magáról a nemváltásról, a műtétről Stefanie szinte vonakodva beszél. Susannak többször meg kell kérdeznie tőle a részleteket, a női ruhába öltözésről, a vágyról hogy nőként éljen. Szakirodalmi és történelmi áttekintést is kapunk egy fejezetben a transzneműségről, a nemváltásról, a műtét néhány részletéről és mindennek a lelki-társadalmi vetületéről. 

Stefanie élettörténetében többször felbukkan a megjátszás - kamaszként nyilasnak adja ki magát, amikor saját életét ill. szüleiét menti meg; felnőttként a macsó férfit - apafigurát próbálja előadni. Amikor egyedül marad, akkor a női ruhába öltő szexis nőt, később a műtét után a tiszteletreméltó asszony figuráját ölti magára. Susan nem biztos benne, hogy apja miért választotta ezt az utat - úgy látszik kétségbeesetten keresgélt, hogy hova tartozik - a nemzetiségét, vallását, nemét tekintve. 

Nehéz olvasmány volt ez a memoár - a történelmi vetülete, a zsidóüldözés, a jelenkori antiszemita és egyáltalán a kirekesztő társdalom bemutatása miatt egyaránt. Maga István / Stefánie nagyon érdekes személyiség, aki úttörő volt a fotózás - videózás történetében, viszont emberileg nehéz személyiség, akivel több ponton nehéz volt együttérezni. Lenyűgőző életutat járt be, az emigrálásától kezdve a műtéten át.

4/5

Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 462
Eredeti cím: In the Darkroom
Fordító: Merényi Ágnes
Ár: 3999 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Az egyik legismertebb feminista újságíró, a New Yorkban élő, magyar származású Susan Faludi 2004-ben emailt kapott hetvenhat éves apjától, akivel addigra már elhidegültek egymástól és alig érintkeztek. Az apa a levél szerint nemrég tért vissza Thaiföldről, ahol férfiból nővé operálták, és ahol Istvánról Stefánie-ra változtatta a nevét. Mint írta, elege lett abból az agresszív macsóból, akinek ismerték, s levelében arra kérte lányát, írja meg nem mindennapi életének történetét.

Susan Budapestre utazott, ahová a kiváló fotós-retusőr apa a rendszerváltás idején, 1990-ben költözött vissza. Beszélgetéseik során egymásnak látszólag teljesen ellentmondó elemekből álló, elképesztő élettörténet rajzolódott ki. Susan a múlt emlékeinek felkutatásával, a magyar zsidóság történetének és Magyarország legújabbkori történelmének tanulmányozásával, illetve régi és új benyomásai alapján próbálta megérteni az embert, akit az apjának ismert.