Budai Lotti - Rizsporos ​hétköznapok

Egy molyos kihívásra keresgéltem nők címkés könyveket, akkor akadt meg a szemem ezen a sorozaton - a könyvtárban már találkoztam vele, de a szerzőtől még nem olvastam semmit, nem követtem a munkásságát. Kihoztam a könyvtárból mindhárom részt és az első néhány oldal után már tudtam, hogy jó döntésnek bizonyult - látványos, olvasmányosan informáló mindegyik kötet.

1. rész Női divat- és hálószobatitkok a 18-19. századból

Viszonylag gyorsan a végére értem, ahogy az előszóban írja a szerző, nem célja teljeskörű áttekintést adni, hanem alapvető információkat, érdekességeket oszt meg; ill. a szép illusztrációk kikapcsolódásra - böngészésre-álmodozásra késztetnek. 

18. századtól a 20. század elejéig ad áttekintést a női divatról, főként a felsőbb körök - még pontosabban a francia udvar – nemesek előkelőinek ruháiról, gondolkodás és viselkedésbeli tendenciák változásáról. Nagyon tetszett, hogy rendszerben mutatta be mindezt - nem csak leírt egy-egy ruhatípust, vagy szokást, hanem szépen keretbe tette az aktuális politikai irányzatok hatásával, bemutatásával. Illetve az adott korban elterjedt nézetekkel a nők feladatáról, lehetőségeiről, amit szépen tükröztek a ruhadarabjaik. Érdekes volt végignézni, hogy az időben egyre közelítve a jelenhez elfogytak a ruhadarabok, a nők egyre szabadabban mozoghattak, sportolhattak.

Olvashatunk a címbeli rizsportól kezdve a turnűr, a fűzők használatáról; a toilette szokásáról (ami nem a wc); Cipők, táskák, legyezők jellegzetességeiről. A Jane Austen adaptációkból ismert ruhák megjelenéséről – amely először igényt támasztott a komolyabb alsóneműk ill. kendők, kabátkák használatához.

A szöveget festmények, korabelli illusztrációk - karikatúrák, ill. kiállított ruhákról készült fotók egészítik ki.

5/5

2. rész Női életutak és mindennapok a történelemben

Kicsit más koncepció szerint mutatja be ebben a részben a női lét aspektusait. Öt fejezeten keresztül, a történelem több korszakából hozott jelenségeken keresztül vezet végig minket milyen volt: kislánynak, hajadonnal, feleségnek, anyának, háziasszonynak és dolgozó nőnek lenni a korábbi évszázadokban. Nem csak az adott kor jellemző feladatait, társadalmi elvárásait, hanem a férfiak megítélését is bemutatva. Budai Lotti áttekintésében vérforraló végignézni a történelem évszázadait, ahol a nő szinte mindig elnyomott szereplő volt. Persze mindig lehettek kivételek, de a nagy átlagban a nők szerepe a szolgálat volt, ahol rendben volt ha megverték őket, megerőszakolták ill. megvetett munkákat vállalhattak, sokkal rosszabb bérért, mint a férfiak.

Ismét volt több újdonság számomra, de összességében egy fokkal kevésbé tetszettek a bemutatott témák / vagy nem tett jót a többször megszakított olvasás, nem tudtam annyira koncentrálni.

Ettől függetlenül ez is egy remek kötet a fenti témákról, az elsőből megszokott könnyed – informatív stílusban és sok-sok illusztrációval.

4/5

3. rész A női szexualitás története

A leghosszabb és legtöményebb a három közül: a női szexualitás történetét mutatja be az ókortól kezdve. Több helyen kapcsolódik jelenünkhöz, ill. az egész könyvben azt mutatja be a szerző hogy mik azok a tévhitek, berögződések, amik ma is hatnak ránk, társadalmunkra. Kezdve a női orgazmus mibelétével, a hozzá kapcsolódó szégyenérzésekhez, az ókori gondolkodók eszement elméleteiről az női szervekről. Nem gondoltam volna, hogy a klitoriszcsonkolás Európában is jellemző volt, de sajnos ezzel szembesültem a kötet első fejezeteiben.

Olvashatunk a pornográfia történetéről, megjelenési formáiról - az eltérő korok felfogásáról mi számít annak. A 19. század "női  betegségeiről", mint a hisztéria, a maszturbálás tiltása, az orgazmusok fajtái - a G-pont tévhite, ill. a témák tudományos vizsgálatáról, az első jelentésekről, tudományosan alátámasztott kísérletekről - megállapításokról a 20. század második feléből.

A könyv 2. nagy fejezetében a szerző a tabuk kérdését járja körbe, a patriarchátus jellemzőit, annak nőkre gyakorolt hatásait, mint például a szüzesség kérdéskörét, a hűség fogalmát, a prostitúció történetét. Olvashatunk a fogamzásgátlás módjairól a különböző évszázadokban, a törvénytelen gyerekekről, abortusz formáiról - tiltásáról, engedélyezéséről. 

A 3. rövid fejezetben a női testről szól, konkrétan a ma már tabusított mell és öl kérdéséről - ábrázolásukról, elvárt szépségideálokról, higiéniáról és tévhitekről. 

Az utószóban a szerző választ próbál adni arra a kérdésre, hogy a női szexualitás, a nők miért voltak elnyomva szinte az ókortól kezdve - a válasz röviden a patriarchális társadalom, a kollektív tudatalattiba beivódott félelmek és gondolatok, mint például Lilith alakja, de pszichológiai felvetésekről is olvashatunk.

Ez a rész volt talán a legnehezebb olvasmány - nőként, olyan nőként aki mindig az egyenlőséget tartotta fontosnak. Szerencsésnek tartom magam, hogy a szűk környezetemben ezt megélhetem, nem vagyok elnyomva a nemem miatt, de a világon még mennyi olyan nő él aki ezt nem élheti meg. Dühítő volt ilyen töményen látni a történelemnek ezt az aspektusát, de gondolatébresztő ill. több új információt is kaptam.

Nagyon ajánlom a sorozatot - az első rész kedves, cuki, szép világától haladunk az egyre komolyabb témák felé. Lányoknak-nőknek kötelezővé tenném!