Yei Theodora Ozaki - Japán tündérmesék
A Digi-Book Kiadónál megjelent Skót tündérmesék c. válogatás annyira tetszett, hogy januárban megrendeltem a japán és a kelta gyűjteményt is - ill. a Skót tündérmesék bővített változata is a kívánságlistámon van!
Ahogy a Skót tündérmesék, ez a kötet is egy 20. század eleji mű fordítása: Yei Theodora Ozaki gyűjteménye 1903-ban jelent meg azzal a céllal, hogy a nyugati olvasók is megismerhessék a japán mesevilágot. Bánatomra egyetlen rókatündér történet sem szerepelt a kötetben, hanem talált gyermekekről, istenekről, sárkányokról és harcosokról szóló mesét olvashattam.
A tündérmese cím ne tévesszen meg senkit - ezek a történetek sok esetben a felnőtt hallgatóságnak szólnak: egyes történetek horror elemekkel bírnak (pl.: Adacsigahara gonosz szelleme), kegyetlen főszereplők tetteiről olvashatunk (pl.: a borítón látható A gazda és a tanuki egyik jelenete). Többször le is kellett tennem, mert megviselt némelyik történet.
Mivel már több mesegyűjtemény olvastam, ezért biztosabb szemmel ismerem fel a világ tájaira eljutott mesetípusokat. Ebben a kötetben például több történet is szólt talált gyermekekről (A bambuszvágó és a Hold-gyermek, Momotaró, avagy a barackfiú története), vagy a jó emberek megjutalmazásáról - a rosszak büntetéséről (Az öregember, aki virágzásra bírta a kiszáradt fát, Hogyan szabadult meg az öregember a golyvától), de több humoros vagy épp groteszk állatmesét is tartalmaz a kötet. A fehér nyúl és a krokodilok például olvasható Zalka Csenge Virág kötetében, de ott törpeszarvas jár túl a krokodilok eszén.
Összességében érdekes betekintést kaptam a japán mesevilágba, a kiadásban több fogalomhoz és névhez szómagyarázat is társult, ami segítette a megértést. A borító kimondottan tetszik, bár a nagyobb formátumot nem értem - a Kelta kötet kisebb ennél, kíváncsi vagyok az új Skót verzió mekkora lesz.
A Skót tündérmesék egy új gyűjtői szenvedélyt indított el nálam: tervem beszerezni és elolvasni a kiadó többi ilyen kötetét is.
Ajánlom nektek, ha szeretnétek megismerkedni a japán mesevilággal!
Kiadó: Digi-Book
Kiadás éve: 2021
Eredeti cím:
Fordító: dr. Bujtor László
Oldalszám: 272
Ár: 4990 Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
Egy oly távoli és sokáig elszigetelt ország, mint Japán önálló, világtól elkülönült fejlődése mindig érdekes, meghökkentő eredményekhez vezet, ami a Japán esetében különösen igaz. Elég csak a mesevilágára és annak legérdekesebb, legkülönösebb darabjaira pillantani. A tenger és a japán nép kapcsolata mély és bensőséges. Számos mese örökíti meg ezt a szoros kapcsolatot, minden esetben mély tiszteletet fejezve ki a tenger és annak lakói iránt. Talán legszebb kifejeződése ennek az árapálykövek megjelenése a mesékben, mely kövek csodás képességükkel áradást támasztanak, vagy árvizet tüntetnek el egy szempillantás alatt. De éppoly különleges a japán nyestkutya emberi képességekkel felruházott alakja, mely ravaszságával és gonoszságával nemcsak az ember eszén jár túl, de bizony meg is ölheti a naiv emberi lényeket. Az egyik legmeghatóbb történet Siro kutya története, amely a feltétlen hűség és kölcsönös szeretet szívbe markolóan szép leírása. A tenger és a tengerek sárkánykirálya több mesében is felbukkan: Rjúdzsin korlátlan hatalommal bír a vizek fölött, de a szárazföldön ereje eltűnik. A két világ találkozása azonban érdekes történeteket szül: ahogy ma is látjuk, a tengerek alkalmanként óriási pusztítást végeznek a partvidékeken, legyen kiváltójuk trópusi vihar, vagy földrengés. S ugyan ma már értjük az ezek kialakulásához vezető jelenségeket, de sok ezer évig ez nem így volt. A váratlanul lecsapó, hatalmas erejű szökőárak vagy trópusi viharok látszólag ok nélküli megjelenésére kellett „valaki”, aki haragjában, vagy pusztán az ember megleckéztetésére támasztja ezeket a pusztító természeti jelenségeket. A japán mesevilágban ilyen hatóerő Rjúdzsin vagy az árapálykövek. A kötet 22 mesét, a Japán meseirodalom több száz, esetenként ezeréves darabjait gyűjti csokorba, számunkra egzotikus keretek közt, igazi csemegét kínálva a meserajongóknak. A kötet első ízben kerül magyar nyelven az olvasók elé.
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)