Stacey Halls - A lelenc
Főszereplőnk Bess egy megesett fiatal nő, aki épp a londoni lelencházban várja a sorát, hogy gondozásba adja aznap született kislányát. Bess édesapjával él együtt egy szűkös lakásban és garnélát árulnak a piacon. A körülményeik nem engedik meg, hogy magánál tartsa gyermekét, de elhatározza hogy addig spórol, ameddig ki nem tudja Clarát váltani és hazavinni. Ám hat évvel később ő már nincs a lelencházban...
A regény másik nézőpontjából egy özvegyasszonyt történetét ismerhetjük meg, aki egyedül neveli kislányát. Régi barátja, a lelencházban dolgozó dr. Mead ajánlására egy pesztrát fogad mellé, amikor Charlotte hat éves lesz.
A cselekmény nem dolgozik hatalmas fordulatokkal, hamar össze lehet rakni a képet, bár a kirakós utolsó darabját csak a könyv végén árulja el az író. A hangsúly az anyaság témáján van: adott egy fiatal lány, aki gondozásba adja a jobb élet reményében a gyermekét. Megismerünk egy mélyen traumatizált nőt, aki több veszteséget átélt már életében és ezek miatt szinte soha nem mozdul ki a házából és lánya köré is egy kényelmes burkot épített. A kérdés, hogy melyiket 'illeti' meg a gyerek? Melyikük tesz jót vele?
Alexandra Callard története lassan bontakozik ki előttünk és fokozatosan értjük meg fura szokásait, félelmeit. A könyv egy pontján újra kell értelmeznie életét mindegyik szereplőnek - Bess nem várt helyről kap segítséget, Alexandra pedig teljesen kizökken a megszokott életéből.
Stacey Halls érzékletesen mutatja be, hogy milyen lehetett London az 1750-es években: megismerjük a piacok mindennapjait, a szegényes bérházakat, de eljutunk egy kereskedő otthonába is, ami éles ellentétben áll az előbbivel. A lelencház ráadásul valós helyszín, 1739-ben alapította Thomas Coram.
Lassabb hangvételű ez a történet, de garantáltan kiszakít a hétköznapokból. Bevallom nem szerettem Alexandra 'fejében' lenni, de amikor megismertem a múltját egy fokkal jobban megértettem az ő viselkedését is. Bess egy talpraesett lány, még ha voltak is buta húzásai - kezdve azzal, hogy kb szó nélkül hagyta, hogy az utcán magáévá tegye egy férfi... Mit várt? Nagyon tetszett a Keziahoz fűződő barátsága, ahogy segítették egymást.
Maga a kislány karaktere kevés szerepet kapott: ő volt cél, de valahogy a háttérben volt. A reakció csak az 'anyák' történetét színesítették.
A befejezés idilli, bár nem tartom teljesen valószerűnek, számomra Alexandra túl hirtelen változott meg... A Familiárisok szerintem egy erősebb regény lett, de érdekes bepillantást adott ez a kötet egy 17. századi világba.
A szerzőnek nyáron jelent meg a harmadik regénye, a Mrs. England, ami 1904-ben játszódik - mindenképpen felkerül ez is a várólistámra :)
Szót kell ejtenem még a magyar kiadásról: a borító a KULT Könyveknek megfelően gyönyörű - a szimbólumok a belső borítón is folytatódnak, érdemes kézbe venni ;)
4/5
Kiadó: 21. Század KiadóKiadás éve: 2021
Eredeti cím: The Foundling
Fordító: Simonyi Ágnes
Oldalszám: 318
Ár: 4990 Ft (Rendeld meg akciósan a kiadótól, az első regényével együtt még olcsóbb! ;))
Borító: 5/5
Fülszöveg:
Két nő, akiket összeköt egy gyermek és egy titok, amely mindent megváltoztat. London, 1754. Hat évvel azután, hogy törvénytelen gyermekét, Clarát megszülte és a lelencházban hagyta, Bess Bright visszamegy lányáért, akit nem is ismer. Attól tart, hogy Clara nem is élte túl a csecsemőkort, de kiderül, hogy a kislányt valaki már örökbe is fogadta. Bessnek tótágast áll az élete, miközben igyekszik kideríteni, hogy ki fogadta örökbe Clarát – és miért. Bess szállásától nem messze, London külterületén él egy fiatal özvegy, aki már egy évtizede nem hagyta el az otthonául szolgáló nagy, komor házat. Orvos barátja – aki a lelencházban dolgozik – rábeszéli, fogadjon pesztrát a lánya mellé. Az özvegy azonban nem biztos benne, hogy jó ötlet beengedni egy idegent az életébe. A múlt fenyegető árnyai azzal riogatják, hogy feldúlják gondosan elrendezett világát.
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)