Irene Solà - Énekelek, ​s táncot jár a hegy

A tavaszi megjelenése óta kíváncsi voltam erre a könyvre: katalán szerző, a cím, a kis közösség említése a fülszövegben mind olyan hívószó volt, ami miatt a várólistámra került (nem mellesleg a borító is különleges). Avilda nemrég készített róla egy videót, ami megerősített, hogy valószínűleg nekem is tetszeni fog ez a regény. 

Irene Solà katalán költő, ez az első regénye, ami a Pireneusokban élő tanyák, kis faluk világát mutatja be. 

Fontos tudni, hogy a szerző szabadon kezeli a narrációban rejlő lehetőségeket. Az első fejezet kapásból egy viharfelhő szemszögéből íródott, amiben megismerhetjük a regény helyszínét - a Pireneusokban található falut, és egyik lakóját, Doménecet. A regény központját az amatőr költő és családja alkotja. Hozzájuk kapcsolódik több falubeli szemszöge, amiből kibomlik ennek a katalán kis közösségnek az élete, néhány évtizedet felölelve. Rajtuk kívül olyan meglepő történeteket és nézőpontokat emel be a szerző, mint néhány boszorkány szelleme, egy őz, sőt maguk a hegyek. Varázslatosan bomlik ki és áll össze a cselekmény - több fejezet kezdő sorait csak a végétől visszaolvasva fejthetünk fel. 

A bemutatott szereplők élete tele van tragédiával - balesetek történnek, amik örökre megváltoztatják életüket, de mennek tovább. Néha évek, évtizedek telnek el mire megoldódik egy-egy kapcsolat, de zajlik az élet. Pillanatképeket kapunk a megismert szereplők sorsáról, ami könnyebbé teszi az olvasást - hiába történnek tragédiák, a következő fejezetben már 10 évvel később járunk.  

(…) néha el kell temetni az emlékeinket, ha élni akarunk, de az, aki sokat szenvedett, mindig túl sok földet lapátol rá.

Varázslatos volt ez a könyvet olvasni, megmozgatta a fantáziámat, hogy a különböző nézőpontokat a megismert történethez illesszem. Nagyon tetszett, hogy minden narrátor felismerhetően különbözött egymástól - ezen kívül rendkívül élveztem a nem hagyományos megszólalókat (állatok, természet). A katalán legendák - történelmi események is helyet kapnak a könyvben, amire a szerző a kötet végén utal is. 

A költészetben benne van minden. A költészetben ott a szépség, a tisztaság, a zene, a képek, a kimondott szó, a szabadság, a költészet megindítja a lelket, s engedi látni a végtelent. A túlvilágot. A végtelent, ami nem a Föld és nem is az Ég, hanem a mindenkiben ott lakó végtelen. Mint a fejünk legfelső emeletén nyíló ablak, amelyről nem is tudtuk, hogy létezik, s amit a költői szó egy kicsit megnyit, és ott fönn, azon a résen túl ott van a végtelen.

Az idei olvasmányaim közül kiemelkedik ez a kötet: nem csak a történetével, a megismert nép és helyszín, de a szerkezete miatt is! Különleges sorsokat ismerhettem meg, a természetközeliség miatt még jobban tetszett, a mágikus realizmus pont jó mértékben jelent meg, hogy bemutasson korábbi sorsokat, árnyalja egyes szereplők sorsát - karakterét. 

Azoknak ajánlom, akik nem ijednek vissza a nem megszokott szerkezetű könyvektől! ;)

Újraolvasós!

5/5

Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 2021
Eredeti cím: Canto jo i la muntanya balla
Fordító: Nemes Krisztina
Oldalszám: 216
Ár: 3499 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. A hegyek között minden pillanatban jelen van a halál és az erőszak, a sziklák a spanyol polgárháborús múlt emlékeit őrzik és visszhangozzák. Egy ilyen elzárt közösségben él Sió, aki a városi életet cseréli férje tanyájára az esküvője után. A nő hamar megtapasztalja, hogy milyen kegyetlen is az élet a magasban: férje villámcsapás áldozata lesz, fia pedig vadászbalesetben hal meg. Sió családjáról, a körülöttük élő emberekről és a velük folyamatos kölcsönhatásban álló természetről szól az Énekelek, s táncot jár a hegy. Irene Sola regénye lírai szépségű történet a velünk élő múltról, a kis közösségeket mozgató hiedelmekről és babonákról, és az időről, amely a hegyekben egészen másképp telik.