Joseph Jacobs - Újabb kelta tündérmesék
Idén év elején vettem meg és olvastam el Joseph Jacobs Kelta tündérmesék c. gyűjteményét, most ősszel jelent meg a sorozat következő darabja, amit karácsonyra megkaptam és nem is halogattam sokáig. :)
Joseph Jacobs ausztrál szerző, aki 1891-1895 között jelentette meg kelta- és angol tündérmese-gyűjtését négy kötetben. A fordító előszavából kiderül, ha szépen fogy ez a rész, akkor megjelenhet az angol válogatás is ;)
Ahogy már a Digi-Book Kiadó korábbi köteteinél megszokhattuk, ismét igényes kiadványról van szó. Nem csak dr. Bujtor László mint fordító és kiadó informatív előszavát olvashatjuk, hanem az eredeti előszót is, Joseph Jacobstól. A kötet tele van láb- és végjegyzettel, ill. a végén olvashatjuk Jacobs értelmezését és hivatkozásait minden meséhez. A borító ismét Vaspöri Cintia munkája, ahogy a kötet belső oldalán látható térkép is. (Most szalagkönyvjelzőt is kaptunk, ami segített a folyamatos hátralapozásnál - a könyvmoly élet fontos szempontjai... :D)
A kötetben 20 hosszabb-rövidebb mesét olvashatunk, hangulatukat tekintve nagyon színes csokorban. Van benne történet elátkozott gyerekekről, királyfiakról, családon belüli erőszakról (a legmegdöbbentőbb a Hamupipőke-szerű mese, melyben a mostohalányok meggyilkolják saját édesanyjukat, ráadásul 'Hamupipőkénk' ezen nem különösebben fennakadva mégis boldog élethez segíti őket).
A legjobban az állattá változó, vagy állatmesék tetszettek a kötetben (volt több rókás is :D). A borítón látható hattyúvá változó testvérek történetével kezdődik a kötet.
Ismét megjelentek természetfeletti lények: tündérek, koboldok, óriások, akikkel szereplőink meg kellett küzdeni, vagy épp együttműködve jutottak el a sikerhez. Több történet halványan ismerős volt, vagy a már olvasott skót gyűjtésből, vagy Zalka Csenge Virág köteteiből.
Néhány mese a mai olvasóként furcsa szerkezetű: van olyan, ahol elindul a mese, majd éles fordulattal egy másik karakter történetét ismerjük meg (és nem is térünk vissza az elsőhöz). Néhol emiatt nehéz volt olvasni, ill. az ír-skót-walesi nevek sem könnyítették meg a dolgomat.
Összességében ismét egy nagyon színes mesegyűjteményt kaptam, amivel ki tudtam kapcsolódni, bekuckózni - tökéletes volt az ünnepi időszak zárásaként. Ezt a kötetet is azoknak ajánlom, akik szeretnének elmélyedni a mesék világában, visszatérni a hagyományos történetekhez, mesékhez, amik egyáltalán nem gyerekeknek szóltak elsősorban.
4/5
Kiadó: Digi-Book
Kiadás éve: 2022
Eredeti cím: More Celtic Fairy Tales
Fordító: dr. Bujtor László
Oldalszám: 288
Ár: 5490 Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
Ez a kötet az első magyar nyelvű kiadása Joseph Jacobs kelta tündérmesék sorozata utolsó kötetének, amit avatott szemmel fordított Bujtor László. Engem igencsak lenyűgöz, hogy ezeknek a csodálatos történeteknek a magyar nyelvű fordításában László számos szereplő és földrajzi hely esetében visszatér az eredeti ír és gael nevekhez, hiszen ez további növeli a mesék hitelességét, eredeti ízét. John D. Batten lenyűgöző illusztrációi pedig valódi élettel töltik meg a történeteket.
A tündérmesék ezen kötete ismét sok híres ír, skót és walesi történetet tartalmaz; néhány közülük személyes kedvenceim közé tartozik, mint a Lir gyermekeinek végzete, A fekete paripa, vagy a Cnoc Rath Fionn legendája. Történetek, amiket mind a mai napig szívesen olvasok és mesélek a gyermekeimnek. Garantálom, hogy ezeket a történeteket olvasva a mesék lángra lobbantják gyermekeik fantáziáját. Nagyon boldog vagyok, hogy szerte Magyarországon a gyerekek megismerkedhetnek az újabb kelta történetekkel és élvezhetik ezeket a tündérmeséket, ahogy már régóta teszi azt az ír gyermekek generációinak hosszú sora. - Ronan Gargan, Írország magyarországi nagykövete
Jacobs avatott kézzel válogatta kötetébe a kelta történeteket, gondosan ügyelve a balladai komorság, vaskos paraszti humor, a gyermeki fantáziavilág és az emberi jellem keverékéből álló, húsz történetet felvonultató egyveleg egyensúlyára. Így került a kötetbe komor, de időtlen értéket felmutató történet (Lir gyermekeinek végzete), az emberi butaság kacagtató története (A MacAndrew család története), melyben meghökkentő párhuzamként jelenik meg A rátóti csikótojás című mesénk motívuma. Nem maradnak el az állatos történetek sem (A rőtbarna kutya, A fekete paripa, Paddy O'Kelly és a menyét), mint ahogy vérbeli tündéres történet is számos akad (Cnoc Rath Fionn legendája, A Liddesdale-i gazda, Elidore). Az egyik, folklorisztikai szempontból talán legérdekesebb történet a Jack, a furfangos tolvaj, amely több néprajzkutató szerint többezer éves mesetranszfer, és eredetileg Kufu fáraó udvarában mesélték.
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)