Sara Nisha Adams - A könyvlista
A történet Wembley-ben, London egyik külvárosában játszódik, ahol két főszereplőnk él.
Mukesh Patel egy idős férfi, aki néhány éve veszítette el feleségét. Három felnőtt lánya és unokái foglalkoznak vele, ám ez sokszor csak a napi figyelmeztető - számonkérő telefonüzenetekben nyilvánul meg. Egy nap talál egy könyvtári könyvet, amit felesége olvasott - Az időutazó feleségét. Szeretné felidézni szeretett Nainája emlékét, megérteni miért volt az olvasás a hobbija, ezért leül a szerzeményével és belekezd. A történet magával ragadja, meglátja a párhuzamokat a fikció és saját életük között. Miután végzett, vissza akarja vinni a helyi könyvtárba a könyvet és esetleg újabb olvasmányokra szert tenni.
A Harrow Road Könyvtárban vállalt nyári munkát Aleisha, egy 17 éves lány, aki jogi egyetemre készül. A helyet bátyja ajánlotta neki, akinek korábban többször is jó menedéket nyújtott ez a kis könyvtár. Aleisha és Aidan nehéz körülmények között él - édesapjuk jó néhány éve elhagyta őket, édesanyjuk pedig valamilyen mentális betegségben szenved - nehéz vele kapcsolatot teremteni, sosem hagyja el a házat. A felügyelete és gondozása nagyrészt Aidanre hárul, ebben Aliesha több-kevesebb sikerrel tud részt venni.
Mukesh és Aleisha kapcsolata a könyvtárban nem indul jól - türelmetlenség, félénkség, bizonytalanság hátráltatja mindekettőjüket. Aleisha nem igazán könyvmoly, ő a tankönyveket többre tartja, mint a regényeket - így amikor Mukesh könyvajánlót kér tőle, nem tud segíteni. Aztán az egyik olvasó visszavisz neki egy könyvet, amiben talál egy könyvlistát. A fiatal lány gondolja próbát tesz vele - elolvassa az első regényt, hogy később tudjon ajánlani valamit az idős úriembernek. Ezzel kezdetét veszi egy közös kaland, amiben a vezérfonalat a nyolc könyvből álló lista adja.
Két főszereplőnkkel párhuzamosan rövid fejezetekben megismerkedhetünk több, a környéken élő olvasóval is, akiknek életében szintén felbukkant ez a lista. A cselekmény egyik rejtélyét ez adja, hogy ki is írta ezt a listát és miért?
A regények olvasása beszélgetéseket indítanak el szereplőinknél, nem csak egymással ismerkednek meg egyre jobban, hanem családi életükben is újdonságokat, színt és kapcsolódási pontot hoznak az aktuálisan olvasott regények. Mukesh vissza tudja lopni életébe felesége emlékét, megtalálja a hangot nagyobb unokájával és végül elkezd a sarkára állni lányaival szemben is.
Aleisha az olvasásnak köszönhetően kiszakad egy kicsit depresszív otthoni környezetéből, ill. egy idő után édesanyja segítésében is hasznára lesz ez a tevékenység.
A regény nagyon szépen bemutatja, hogy a történetek milyen jól tudnak segíteni minket saját életünk értelmezésében, ill. azt is, hogy egy-egy könyvből éppen mit emel ki az aktuális olvasója - életkora, neme, tapasztalai, stb. alapján. Ezért is jó újraolvasni könyveket, mert mindig valami másra fogunk felfigyelni, ami éppen foglalkoztat minket.
A szerző igazi szerelmeslevelet írt regény formában az olvasáshoz és a könyvtárakhoz. Jó volt meglátni azokat a jelenségeket, amik nálunk - a mi könyvtárunkban, a saját munkámban is működnek. Ez a regény is azt mutatja be, hogy egy könyvtár nem csak az amit a neve rejt - nem csak a könyvekről van itt szó, hanem az emberi kapcsolatokról, a közösségről. Lehet, hogy valakinek a magányán az a néhány óra segít, amit a könyvtárban, emberek között tölt, még ha nem is beszélget senkivel, legalább nem érzi egyedül magát - a magány pedig tudjuk, hogy megrövidíti az emberek élettartamát.
A szerző származásából adódóan beleshetünk az angol-indiai közösség működésébe is: Mukesh Kenyából* emigrált feleségével; Wembleyben egy indiai, egészen pontosan gudzsarát-i közösség tagja. Sok-sok kifejezést, étel nevét belecsempészte az író a regénybe, ezeket a lábjegyzetek magyarázzák. (* Ezt eleinte nem értettem, indiai férfinak képzeltem el, erre valamelyik fejezetben írja, hogy Kenyából származik, rákerestem és a 17. század óta élnek indiaiak itt, ez a magyarázat erre a furcsának tűnő helyzetre.) Aleisháról nincs kimondva, de a neve alapján indiai származású - édesanyjával és bátyjával együtt, de ők nem tartják az ünnepeket.
Viszonylag lassan olvastam ezt a könyvet, de nagyon jó volt újra és újra elmerülni a világában. A szívemhez szólt, külön örültem, hogy a könyvlista legtöbb elemét olvastam (így újra felidéztem magamban), - többi pedig várólistás lett. A történet egy szálát nagyon fájdalmasnak tartom - nem mondom, hogy logikátlan volt, de nagyon hirtelen jött. Voltak figyelmeztető jelek, de ezt szívesen kihagytam volna belőle.
Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretnek olvasásról - könyvtárakról olvasni, ill. szívesen megismernek más nemzetiségeket.
5/5
Kiadó: Libertine
Kiadás éve: 2022
Eredeti cím: The Reading List
Fordító: Höhn Darinka
Oldalszám: 440
Ár: 4799 Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
Ha esetleg szükséged lenne rá – így kezdődik az a titokzatos könyvlista, amely sokkal több mint olvasnivalók gyűjteménye. Elveszett, magányos, tanácstalan lelkek megmentője és összekötője az a nyolc történet, amely szerepel rajta.
Ki ne érezte volna már, hogy megértésre, szeretetre, elfogadásra vágyik vagy éppen arra, hogy kiszakadhasson a valóságból? Így van ezzel a nemrég megözvegyült Mukesh, aki kétségbeesetten igyekszik felvenni az élete fonalát, szeretett felesége halála után, és kapcsolatot teremteni könyvmoly kisunokájával; és így érzi Aleisha, a céltudatos, ám szorongással teli fiatal lány is aki nem élheti kortársai megszokott életét.
Aleisha egy nap a könyvtárban egy titokzatos könyvlistára bukkan. Ki írhatta? S milyen célból? Vajon mi köti össze a listán szereplő könyveket? Kiváncsiságból belefog az egyik kötetbe, az oldalakat falva pedig rájön, hogy a történet segít enyhíteni a fájdalmán. Amikor a könyvtárba tétován betoppanó Mukeshnek is a kezébe adja a könyvet, varázslat mintha megsokszorozódna.
Miközben sorra olvassák a történeteket, lassan ráébrednek, mi mindent tanulhatnak a regényekből, és mennyi mindent köszönhetnek nekik. A könyvlista megváltoztatja az életüket. És nem csak az övéket…
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)