Katherine Arden - Apró terek
Az Apró tereket már tavaly is nézegettem - ősszel játszódó ifjúsági horror? - kell! A könyvtárból vettem ki, direkt Halloweenre tartogattam és örültem, hogy a Könyves Creep-a-thon olvasói maraton közös könyvnek választotta. Egynapos olvasmány, nagy részét este olvastam el - kellően hátborzongató volt :))
Főszereplőnk Olive (Ollie) egy nem hétköznapi 6. osztályos lány, aki édesanyja elvesztése után a könyvek világába menekül. A képzelete sokszor elragadja, de a matematika és a sakk világa is közel áll hozzá. Mindig is imádott olvasni, de a tragédia után még jobban szeret fantáziavilágokba menekülni. Az osztályban visszahúzódik, elege van a szánakozó pillantásokból, mégis egy nap megvédi az egyik új lányt, amikor a fiúk szemétkednek vele. Még aznap a folyóparti titkos helyén magányra vágyva egy síró nőbe botlik, aki egy könyvet próbál beledobni a vízbe. Ollie ezt nem hagyja, megszerzi a könyvet és ezzel egy hátborzongató kaland veszi kezdetét, ami több olyan változást tartogat amire nem is számított... Az Apró terek c. könyvben egy 19. századi család életét ismeri meg, akik egy tanyán élnek, amikor viszont leszáll a köd, akkor furcsa dolgok történnek velük - eltűnik a narrátor sógora, később a férje is. Ki az a mosolygó ember, aki elszólította őket?
Ollie teljesen megbabonázva olvassa a történet, már amikor hagyják - közben zajlik az élet körülötte, büntetést kap, összeveszik apukájával és az iskolai kirándulásra készülnek egy közeli tanyára...
Szinte egy ültő(fekvő) helyemben elolvastam ezt a regényt, teljesen beszippantott! Ollie karaktere nagyon hasonlított az épp olvasott Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz főszereplőjéhez - mindketten okos lányok, akik szeretnek kérdezni és átgondolni a dolgokat. Ollie-t a kíváncsisága menti meg attól, hogy osztálytársai sorsára jusson... Kalandjai közben két olyan barátra is szert tesz, akikről nem is gondolta volna, hogy társai lehetnek.
A könyv egyrészt egy remekül összerakott horror történet, a már klasszikusnak számító elemekkel: madárijesztők, kukoricaföld, sötét erdő, elhagyatott épületek - de szól a barátságról és a gyászfeldolgozásról is.
Tökéletes halloweeni olvasmány volt, felnőttként is tartogatott néhány hátborzongató jelenetet! A helyszín nagyon tetszett, filmre (is) kívánkozik a történet. Azóta megjelent három folytatása, szeretném ezeket is olvasni!
5/5
Kiadó: Könyvmolyképző KiadóKiadás éve: 2021
Eredeti cím: Small places
Sorozat: Apró terek 1.
Fordító: Roehnelt Zsuzsanna Lilla
Oldalszám: 192
Ár: 2499 Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
Hátborzongató, rabul ejtő kísértettörténet.
A tizenegy éves Ollie egy tragikus veszteség után csak a könyvekben talál vigaszt. Így amikor a folyónál egy őrült nővel találkozik, aki egy könyvet akar a vízbe dobni, Ollie ellopja a könyvet, és elmenekül. A kötettel borzongató történetet ismer meg egy lányról és két fivérről, akik szerelmesek voltak belé – és egy „mosolygó férfival” kötött furcsa alkuról. A baljós kísértet valóra váltja az ember legkedvesebb vágyát, azonban a legmagasabb árat kéri érte.
A történet magával ragadja Ollie-t, egészen a másnapi osztálykirándulásig a Párás Völgy tanyára, a rémisztő történetű helyi gazdaságba. Ott a könyve szereplőinek sírjába botlik. Lehet, hogy a „mosolygó férfi” története igaz? Ollie-nak nincs túl sok ideje a válaszon gondolkodni. A hazafelé vezető úton lerobban az iskolabusz, a különös buszsofőr pedig dermesztő tanácsot ad a rábízott gyerekeknek: „Jobb, ha elindultok. Ha leszáll az este, értetek is eljönnek.” A sötét valóban gyorsan ereszkedik rájuk, amikor Ollie karórája riasztó visszaszámlálásba kezd, és ezt írja ki: FUSS.
Csak Ollie és két osztálytársa engedelmeskedik a buszvezető figyelmeztetésének. Ahogy a trió elindul az erdőbe, a körülötte álló madárijesztők mintha figyelnék őket… Ollie-nak pedig felrémlik a furcsa nő különös tanácsa: „Kerüld a tágas tereket. Maradj az apróknál!” És ezzel egy jólesően borzongató, hajmeresztő kaland kezdődik el.
Leendő klasszikus. Fedezd fel!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)