Alice Hoffman - Hetedik ​mennyország (újraolvasás)

Szederbor augusztusi könyvklubos témája jutatta eszembe ezt a régi Alice Hoffman regényt, amit még 2010 augusztusában olvastam a könyvtárból (és ríttam, hogy miért nincs több regénye is lefordítva - azóta a Maxim Kiadó adta ki két könyvét, de lenne még bőven). 

Alice Hoffman a kedvenc szerzőm és újraolvasva ezt a könyvet ez megerősödött. Meglepően kevés dologra emlékeztem a cselekményből, inkább csak hangulatok maradtak meg róla. 

Long Island egy újonnan épült kertvárosi részére csupán 6 éve költöztek be az első lakók, ám az egyik ház elnéptelenedik. Varjak jelennek meg, a ház környéke teljesen elvadul - a szomszédok félnek, hogy ez a rejtélyes romlás hatással lesz az ő életükre is. Az új lakó sem nyugtatja meg a kedélyeket: Nora Silk elvált anyukaként* költözik be két fiával - mindez 1959 nyarán történik, amikor a válást szót sokan ki se merték ejteni a szájukon. 

Nora lelkesen veti bele magát az új életük megalapozásába, mindenkivel kedves, próbál barátkozni is nagyobb fiát, Billyt is erre buzdítja. Ám a szomszédság nem fogadja be őket, árgus szemmel figyelik őket, de minden közeledést visszavernek. Telnek a hetek és hónapok és beláthatunk a tökéletesnek tűnő családi életek felszíne alá. Az aranyos kisfiúról kiderül, hogy egy bántalmazó; egy férj veri a feleségét, a másik házasság 'szimplán' kiüresedett. 

Az egyik szomszéd, Hennessy nyomozó is elkezdi jobban látni a környezetét: észreveszi és munkája során reagálnia is kell a tabunak számító eseményekre, egyúttal saját életére is új perspektívából tud tekinteni. Ahogy egyre több szereplőt megismerünk: családanyákat, kamaszokat láthatjuk hogy szinte senki sem elégedett az életével amit a közösség és az elvárások rájuk kényszerítenek. Nora érkezése, néhány mondata olyan változásokat indít el bennük, amik felforgatják az életüket. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

ᴅóʀɪ /ᴛʜᴇᴏᴅᴏʀᴀ (@dora_w89) által megosztott bejegyzés

A mágikus realizmus jó példája a könyv: a környezet változása, az egyik fiú speciális képessége, vagy épp szellemek megjelenése formájában. Néhány szereplő tisztában van ezekkel a természetfeletti dolgokkal, de nem keresnek rá magyarázatot, így fogadják el. 

A regényben egy teljes évet végigkövethetünk ebben a közösségben, aminek életét több fájdalmas esemény, meglepő változás is kíséri. 

Ajánlom ezt a rövid regényt, ha szeretnétek egy mágikus realista, kisvárosban játszódó történetet, amiben nem csak egy család életébe nyerhettek bepillantást. Alice Hoffman stílusa, történetmesélése könnyed, viszi az olvasót, miközben komoly témákról is beszél. A borító se ijesszen el senkit, semmi köze Az ördög háromszöge c. filmhez ;)

5/5

Kiadó: Európa
Kiadás éve: 1998
Eredeti cím: Seventh Heaven
Fordító: Nagy Nóra
Oldalszám: 294
Ár: antikvár
Borító: 2/5

Fülszöveg:

Long ​Islanden egy újonnan épült, tipikus kertvárosi lakónegyedben pontosan olyan unalmas és kiszámítható az élet, mint 1959-ben bármelyik amerikai kisvárosban. A házak annyira egyformák, hogy eleinte még a kutyák is összeverődnek az utcasarkokon, és tanácstalanul ugatják a napot. Egy őszi napon megjelenik egy új lakó, Nora Silk, egy sok szempontból különleges asszony a két fiával. Elvált a férjétől, egy csapnivaló bűvésztől, ami önmagában is döbbenettel tölti el a környék középosztálybeli lakóit, akik még az „elvált” szót is csak suttogva merik kimondani. Kezdetben nem tudnak mit kezdeni a másságával, és nagy ívben kerülik, nyolcéves fiát, Billyt (aki csodás képességgel bír: „hallja” mások gondolatait) rendszeresen megdobálják társai az iskolában. Aztán közeledni kezdenek Norához, főleg miután tökéletesnek hitt világukról kiderül, hogy mégsem olyan eszményi és kisebb-nagyobb családi problémáikról már maguknak sem képesek hazudni többé. Hatása alól a kisváros egyetlen lakója sem tudja kivonni magát: az asszonyok példaképüknek tekintik, a férfiak egy számukra addig ismeretlen nőtípust csodálnak benne, a gyerekek közvetlenségéért és önzetlen segítőkészségéért imádják. Az életükben bekövetkező változások előrevetítik a hatvanas évek nyugtalanságát: családok bomlanak fel, gyerekek szöknek meg otthonról, nők keresnek maguknak munkahelyet. Nora többnyire nem közvetlen előidézője az eseményeknek, jelenléte csupán katalizátorként szolgál: erőt ad a kérdések fölvetéséhez, a döntések meghozatalához és a következmények túléléséhez. A regény nem csupán néhány fiatal, hanem egy egész közösség felnőtté válásának története.