T. J. Klune - Ház az égszínkék tengernél

június 10, 2021

Az idei év egyik várt könyve volt T. J. Klune amerikai író regénye, ami tavaly jelent meg Amerikában és avatta kedvencnek sok booktuber, blogger és olvasó. Én először Zsófinál láttam, egy tavalyi videójában - azóta kíváncsi voltam a történetre. A Metropolis Media szerencsére elhozta nekünk magyarul is. 

Főszereplőnk Linus Baker egy negyvenes éveiben járó, magányosan élő hivatalnok. Egészen pontosan a Mágikus Ifjakért Felelős Minisztérium munkatársa, gyerekvédelmi felügyelő. A munkája során árvaházakat látogat, ahol a mágikus képességekkel rendelkező gyerekeket és a nevelőiket ellenőrzi. 

Egy nap a színe elé rendeli a Rendkívül Magas Felsővezetés, és egy titkos feladattal bízzák meg. El kell látogatnia a Marsyas-szigeten található árvaházba, ahol több magas titkosítású személy is él. Meg kell vizsgálnia, hogy az árvaház megfelelően működik-e és az egy hónapos ott-tartózkodása alatt heti jelentésekben kell beszámolnia a megfigyeléseiről. A munkájától függ, hogy tovább működhet-e az árvaház, vagy bezárják, hogy lakóit máshol helyezzék el.

Linus Baker egy csendes, magának való férfi, akinek nincsenek barátai, egyedüli társasága mogorva macskája, Calliope. A munkája tölti be életében a legfontosabb helyet - igazi elhivatottság hajtja, de az ellenőrzések alatt mindig empátiával fordul az árvák felé. Tipikus csinovnyik - hivatalnok életet él, akibe az egy polccal feljebb kerülő vezetőség is ott rúg bele, ahol tud. Mégis munkáját alaposan végzi, a szabályokat mindig szem előtt tartva - épp ezért választotta ki a vezetőség erre a kényes megbízásra. 

forrás
Több órás vonatozás után ér a sziget melletti faluba, ahol megkapja az első utasítását - tekintse meg az árvaház lakóiról kapott személyi anyagokat. Már az első árva, Lucy aktája olyan sokkot okoz számára, hogy elájul. Így talál rá az árvaház gondnoka, akinek érdekes stílusával egyből a szívembe lopta magát. 

Különleges gyerekek otthona a Marsyas-szigeten található árvaház: egy gnóm, egy erdei tündér, egy törpesárkány, egy nagyon félénk alakváltó, egy zöld paca és maga az antikrisztus él itt... na és nevelőjük a titokzatos Arthur Parnassus.

Linus kezdeti félelmeit és előítéleteit fokozatosan bontja le ez a nagyon vegyes és megdöbbentő társaság. A férfi viaskodik hivatali látásmódjával és az érzelmeivel, ahogy megismeri az árvákat és nevelőiket, úgy lopják be magukat a szívébe - és az olvasóéba is egyértelműen. 

A kérdés: minden megfelelően működik-e, hogy ez a mások által veszélyesnek tartott ház továbbra is működhet-e ebben a formában?

Erre a regényre nagy szükséges volt sokunknak: igazi kuckózós történet - már azzal megfogott, ahogy Klune bemutatta Linus otthonát, ami egy tökéletes búvóhely a magányos férfi számára a macskával, a lemezlejátszóval és az esős nagyváros szürkeségében megjelenő napraforgókkal. A sziget maga gyönyörű, vadregényes, igazi álomhely - a régi házzal, az izgalmas mindennapokkal, és azzal az elfogadó - szeretetteljes légkörrel, amit Arthur megteremtett számukra. 

A könyv végén olvasható ismertető szerint az író a '80-as évek kanadai politikájából inspirálódott - a bennszülött gyerekeket elszakították családjuktól és fehér- középosztálybeli családokhoz helyezték el, hogy beolvadjanak. 

A Klune által teremtett világ egyrészt valamiféle disztópia, ahol a mágikus lényeket üldözik, gyerekeiket sokszor kegyetlen körülmények között 'nevelik', és áthatja a közgondolkodást a kirekesztés. Ismerős? Több ponton vonhatunk párhuzamot a mai világ és a regénybeli között: félelem az ismeretlentől, az előítéletek, a félinformációkból induló zúgolódás és erőszakos tettek kibontakozása. De találunk szerencsére pozitív vonatkozásokat is - kezdve Linussal, akinek nem is az előítéleteit, hanem a félelmeit kell legyőznie és kilépni a komfortzónájából, hogy megnyissa a szívét és új dolgokat próbáljon ki. A sziget melletti faluban is vannak olyan személyek akik segítik a lassú változásokat...

Az elfogadás témaköréhez tartozik, hogy ez egy lmbtq-történet is - Linus a férfiakhoz vonzódik, ez már a könyv elején kiderül. Van egy romantikus-szál is a történetben, ami szépen bontakozik ki, a könyv végére pedig ... awwwwwwww. Nem spoilerezek na. 
"– Miért nem működhet az élet úgy, ahogyan mi akarjuk? Mi értelme az életnek, ha csak azt csinálja, amit mások akarnak?"
Nagyon szerettem ezt a könyvet, de ebben erősen bíztam is - annyi jót hallottam - olvastam róla korábban is. Megfogott a sziget, a gyerekek és Linus esetlensége - amelyben biztos sokunk magunkra ismerhetünk. A második felét tegnap délután - éjjel olvastam ki, ez is jól mutatja, hogy behúzott a történet. A karakterek szerethetőek, érdekesek, jól van megírva és felépítve a történet és sokszor oldja humorral a feszült helyzeteket :)
– Ha igaz, akkor ő elméletileg elhozza a világvégét! – kiáltotta Linus.
– Hatéves.
– Amikor megfenyegetett engem, azt állította, hogy ő a Pokol tüze és a sötétség!
– Így szokott köszönni – felelte Mr. Parnassus, halkan kuncogva.
Ajánlom, ha egy újfajta történetet kerestek, amiben keveredik a társadalomkritika, fantasy, romantika és fejlődéstörténet. 

5/5

Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2021
Eredeti cím: The House in the Cerulean Sea
Fordította: Szente Mihály
Oldalszám: 426
Ár: 3790 Ft (Rendeld meg akciósan a kiadótól ;))
Borító: 5/5

Fülszöveg
Egy ​varázslatos sziget. Egy veszélyes feladat. Egy égető titok.
Linus Baker, a Mágikus Ifjakért Felelős Minisztérium munkatársa az agglegények csendes, magányos életét éli egy apró házban, egy kiállhatatlan macskával, az esős és szürke nagyvárosban. Feladata, hogy a kormány által fenntartott árvaházakban élő gyermekek jólétét felügyelje.
Egy nap berendeli a Rendkívül Magas Felsővezetés, hogy életbevágóan fontos és szupertitkos küldetéssel bízza meg. El kell utaznia a Marsyas-szigeten működő árvaházba, ahol hat különleges gyermek lakik: egy gnóm, egy tündér, egy wyvren, egy azonosíthatatlan, zöld paca, egy alakváltó törpespicc és a hatéves Antikrisztus. Linusnak el kell nyomnia magában a félelmeit, és meg kell állapítania, mennyire veszélyesek a gyermekek önmagukra, egymásra és a világra.
Az árvaház vezetője a szimpatikus és kissé rejtélyes Arthur Parnassus, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy a védencei és a saját titkai biztonságban legyenek.
A ház az égszínkék tengernél elbűvölően bájos és humoros szerelmi történet. Ezenkívül mesterien mesél arról, hogy mennyire vagyunk foglyai az előítéleteinknek, valamint arról, hogy az ember a legváratlanabb pillanatokban találhatja meg a helyét a világban.

Nincsenek megjegyzések:

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.