Elena Ferrante - A felnőttek hazug élete
A felnőttek hazug élete nem a Nápolyi regények sorozat része, mégis a helyszín és a hangulat miatt beilleszthető ezek sorába.
Főszereplőnk Giovanna 13 éves lány, aki értelmiségi szülei árnyékában nő fel. Okos kislány volt egész életében, tágra nyílt szemmel hallgatja édesapját, aki otthon élénk vitákban vesz részt barátaival. Édesanyja fordít és könyveket szerkeszt és mindketten azt sulykolják lányukba, hogy milyen fontos a tanulás.
Giovanna életében hatalmas változást indít el egy mondat, amiben az apja dühében a saját húgához hasonlítja, aki a család szégyenfoltja. Vittoriát és apja családját homály fedi, szülei csak annyit árultak el neki, hogy lecsúszott alakok, akik lehúznák őket is, ha tartanák a kapcsolatot. Giovanna fejéből nem tűnik el félelem, hogy mit is jelent apja mondata: ő is egy semmirekellő alak lesz, ronda lány, aki tanulni se tud? Végül addig hajszolja magát, hogy kikényszeríti szüleitől, hogy találkozhasson nagynénjével.
Vittoria bátyja teljes ellentéte, fizikai munkákat végez, nyelvjárásban beszél, gyakran káromkodik - egy végtelenül szenvedélyes, érzelmes nő. Nyíltan beszél a szexről és élete nagy szerelméről, aki már 17 éve halott, de özvegye és gyerekei azóta is az élete részét képezik. Giovannát megdöbbenti, egyúttal vonzza ez a világ, ezért elkezd hazudozni szüleinek, barátainak nagynénjéről és azokról az emberekről, akiket általa ismer meg. Viaskodik benne az egész életében belénevelt szemlélet, hogy ők többek, az értelmiség és a tanulás a fontos. Minden amiben hitt megdőlni látszik - egyre több példát lát, hogy szülei világa látszatvilág, tele hazugságokkal, titkokkal. A lenézett réteg ezzel szemben pedig őszintébben és egyszerűbben él.
Az állandó szorongás, hogy ki is ő, honnan jött és mivé válhat kezd eltűnni; gondolatait egyre jobban leköti a saját testének változása, a szex és a szerelem. Ráadásul a gyerekkorának békés otthona is teljesen felfordul szülei válásával. A cím értelmet nyert, csalódik a felnőttekben - szüleiben - próbálja felderíteni, hogy mi a fontos neki. Levetkőzi szülei elvárásait, megjárja a végleteket - nem tanul, aztán teljes elszántsággal veti bele magát szellemi erőfeszítésekbe, próbálgatja az intimitás határait.
Az első néhány oldal után teljesen magába szippantott ez a regény, és bebizonyosodott, hogy Elena Ferrante a kedvenc szerzőim egyike. Könnyen tudtam kapcsolódni Giovanna érzéseihez, gondolataihoz, kíváncsian fedeztem fel vele együtt az ismeretlen tájakat és élményeket.
Tipikusan újraolvasós regény, aminek a hangulata sokáig nem enged!
Akinek nem jöttek be EF korábbi művei, azoknak nem ajánlom, mert ebben töményen benne van az, ami például a Nápolyi regényeket jellemezte - a főszereplők önmarcangolása, a változások megélése és az erős önreflexió.
Most pedig meg vagyok lőve, hogy nincs több elolvasandó könyv tőle (át is vettem molyon a szerzői plecsnit). Ha tudtok hasonló könyvet - kisregényt, mint EF művei, írjátok meg! Domenico Starnone Hurok c. kisregényét már olvastam, ami egyes pletykák szerint nem is véletlenül hajaz EF-ra.
5/5
Kiadó: Park Kiadó
Kiadás éve: 2020
Eredeti cím: La vita bugiarda degli adulti
Fordító: Király Kinga Júlia
Oldalszám: 342
Ár: 3990 Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
A Nápolyi regények szerzőjének új könyve
Felnőni? Mivégre? Ki mondja meg, hogy mi lesz belőlünk és kire fogunk hasonlítani?
Valami baljós dolog történik Giovanna bájos gyermekarcával, és lassanként kiütközik rajta a kamaszok rusnya undoksága. De vajon tényleg így állnak-e a dolgok? Melyik tükröt válassza az ember, hogy visszataláljon önmagához, és megmeneküljön? A gyermekarc szépségének elillanását követően az új ábrázat utáni hajsza két Nápoly közt zajlik, amelyeket testvéri szálak kötnek össze, s amelyek kölcsönösen rettegik és gyűlölik egymást. Az egyik Nápoly odafönt pózol, az erényesség álcáját magára öltve, a másik odalenn található, a mélyben, harsánynak és közönségesnek tettetve magát. Giovanna e két Nápoly közt ingázik, hol alázúdulva a mélybe, hol felkapaszkodva a magaslatokra, és mindeközben eltévelyedve tapasztalja, hogy sem odafönn, sem a mélyben nem talál válaszokra, a város pedig nem nyújt szabadulást.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)