Salman Rushdie - Hárún ​és a mesék tengere

Ez volt az első könyvem Salman Rushdie-tól, akitől már régóta szerettem volna olvasni. Erre a kötetre idén, a kecskeméti Kóborló Antikvárium bukkantam, újszerű állapotban, nagyon jó áron - gondoltam tökéletes kezdés lesz az író életművéhez.

Rushdie-ra a Sátáni versek regénye miatt Homenjni ájatulláh kimondta a fatvát, vagyis hogy a muszlim hit megsértése, istenkáromlás miatt meg kell ölni. Brit segítséggel menekült meg, de a könyvhöz kapcsolódó emberek, fordítók közül nem mindenki menekült meg.

Ezt a meseregényt a bujkálás alatt írta és fiának ajánlotta. Benne van mindaz amit őt ekkor foglalkoztatta: a mesemondás fontossága, a cenzúra veszélye, a képmutatás, az apa-fiú kapcsolat és a problémák megoldása.

"– Khatam Sud – kezdte lassan – az ősellensége minden mesének, sőt magának a nyelvnek. Ő a hallgatás hercege, a beszéd béklyója. S mivel véget ér minden, véget érnek az álmok, a mesék, véget ér maga az élet is, minden dolgok végén az ő nevét mondjuk ki. Bevégeztetett, mondjuk egymásnak, megszűnt létezni. Khatam sud: a Vég."

Hárún édesapja a híres Blabla sah vagyis Rasíd kalifa, aki hiába él az egyik legszomorúbb városban, csodálatos meséivel el tudja bűvölni a hallgatóságát. Ám egy nap felesége megszökik az egyik szomszédjukkal, aki Rasíd teljes ellentéte. Apa és fiú magukra maradnak, és ha mindez nem lenne elég, még Rasíd mesemondó képessége is eltűnik. Hárún szeretne segíteni apjának, ezért amikor elutaznak egy küldetésre apjával, akkor minden megtesz, hogy felvidítsa. Egyik este pedig rájön, hogy amikor apja a láthatatlan csapból folyó mesevízről mesélt, az mégsem olyan légből kapott dolog. 

Sho Uehara illusztrációja (forrás)

Nagy kalandra indul egy vízidzsinnel, aki a mesék központjához viszi el egy búbos banka hátán repülve. Itt Hárun szeretne találkozni a mesevíz csapok fő ellenőrével, hogy édesapjánál ne kapcsolják ki ezt a 'szolgáltatást'. Ám nem sokáig foglalkozhat saját küldetésével - kiderül, hogy valami szennyezi a Mesetengert, ráadásul elrabolták a gapik hercegnőjét. 

Hárún barátokra tesz szeret a kalandjai alatt; rájön hogyan működnek a mesék és arra is hogy mire vágyik igazán. 

Szerintem nagyon jól sikerült a magyar fordítás* - tele van nyelvi leleménnyel, ami miatt gyerekeknek felolvasva is élmény, a rímek és a kissé feledésbe merült kifejezések, fordulatok miatt. Tele van vicces jelenettel és kicsit ki is figurázza a klasszikus mesei fordulatokat, mint például a megmentésre váró hercegnő itt nem éppen szépen énekel és a külsejét is több vád éri, ráadásul saját népe közül többen kijelentik, hogy nem kell annyira sietni a mentőakcióval :D 

Nagyon gyorsan a végére értem a kötetnek, érdekes volt a történet, tetszettek a párhuzamok a mesék és a való élet között. Örülök, hogy ezzel kezdtem a Rushdie-val való ismerkedést. A következő szerintem az Éjfél gyermekei lesz, amiről egyszer Brigi mesélt a Popkulcsajok podcastban. :)

4/5

Kiadó: Helikon

Kiadás éve: 2015

Eredeti cím:  Haroun and the Sea of Stories

Fordította: Falvay Mihály

Oldalszám: 234

Ár: 2990 Ft

Borító: 5/5

Fülszöveg:

Salman Rushdie korunk legnagyobb mesemondója„Volt egyszer Alifbá országában egy szomorú város, minden városok legszomorúbbika […] Ennek a városnak az útvesztőiben, túl a tört szívekre emlékeztető romházak negyedén, élt egy Hárún nevezetű vidám kis fickó, egyetlen gyermeke a mesemondó Rasíd kalifának, kinek vidámságáról regéket regéltek szerte a szomorú városban […] Aztán valahogy minden elromlott. Talán beszivárgott végül a város szomorúsága az ablakon. Mikor egy nap, strófa közben, mintha csak kikapcsolták volna, elhallgatott Szoraja éneke, Hárún tudta, hogy bajok lesznek. De hogy mekkorák, azt nem is gyanította.”Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg Padma Lakshmi modellel él New Yorkban.