Ian McEwan - A Chesil-parton
Ian McEwan könyvei közül eddig hármat olvastam - a Vágy és a vezeklés volt az első, ami kedvenc lett a filmmel együtt; a Szombat nem tetszett annyira, de az Idegenben jobban tetszett. A Chesil-parton szintén az emberek közti kapcsolatokat boncolgatja, kisregény formájában. Bevallom azért is akartam elolvasni, mert egyik kedvenc színésznőm, Saoirse Ronan játssza a főszerepet az idén bemutatott adaptációban. Nemrég pedig Szofisztikáltmacska bejegyzése hatására engedtem az impulzusvásárlás csábításának :D
A Chesil-parton egy friss házas, fiatal pár története, ami a nászéjszakájukkal indul. A vacsora, a feszengés egymás előtt, a felnőtt életük miatti lehetőségek és a szüzességük elvesztése mind megjelenik az első fejezeteben. A későbbiekben megismerjük a múltjukat is, hogyan nőttek fel, hogyan találkozott a két különböző környezetből érkezett fiatal.
Edward egy szegényebb családból felnövő, jó tanuló - egyetemen kiváló diplomát szerzett történelemből. Florence apja gazdag vállalkozó, a lánynak mindene a hegedülés és a vonósnégyes csapata, akik között igazán elemében érzi magát, magabiztos és merész. Az élete más területén ez nem elmondható, visszafogott, kimért és a nászéjszakától retteg végig a jegyessége alatt. Ők ketten véletlenül futottak egymásba Oxforban, egy gyűlésen, hamar egymásba szeretnek és egy évvel később összeházasodnak.
Edwardnak mindene a lány, imádja a külsejét, a szenvedélyét a zene iránt. Ám érezhetjük, hogy Florence átélt valami olyan traumát* korábban, ami miatt nem tud megnyílni. A jelenbeli szál, a nászéjszaka jelenetei borzasztóan feszültek, a főszereplők bátortalanok, tétovák - nem tudják egymással megosztani azokat a titkokat, problémákat amik nyomasztják őket.
"És mi állt az útjukba? Személyiségük, múltjuk, tudatlanságuk, félelmeik, szemérmességük, finnyásságuk, a házasság előtti szex tilalma, a tapasztalat és a velejáró könnyedség hiánya, avitt vallási előírások utóhatása, angolságuk, osztálytudatuk és maga a történelem."
Az olvasás után megnéztem a filmet is, aminek a különlegessége, hogy Ian McEwan írta a forgatókönyvet, ezáltal kicsit továbbgondolhatta a történetet: Flo gyerekkori *traumájára kicsit nyíltabban utal, illetve a főszereplők későbbi életéről kapunk jeleneteket és egy szebb lezárást.
Ez a kisregény a kommunikáció hiányosságairól, egymás megismerésének nehézségeiről és a traumák feldolgozásának szükségéről mesél. Edward és Flo is terhelt gyerekkort tudhat maga mögött, ehhez hozzájön a tudatlanságuk, félénkségük, amik miatt a kapcsolatuk megreked, nem tudnak megfelelően beszélgetni egymással, félreértik a másikat.
Ian McEwan aprólékosan mutatja be a két karakter gondolatait, eltérő vágyaikat és félelmeiket. Örülök, hogy elolvastam, de nem nyert meg maradéktalanul a történet.
4/5
Kiadó: Scolar
Kiadás éve: 2019
Eredeti cím: On Chesil Beach
Fordította: Lukács Laura
Oldalszám: 148
Ár: 3750 Ft
Borító: 4/5
Fülszöveg:
1962 júliusában egy fiatal szerelmespár az esküvője napján megérkezik egy tengerparti hotelbe. Minden tökéletesnek látszik – a kilátás, a pazar vacsora, a finom bor –, a fiú nem sejti, hogy a lány szörnyű titkot hordoz. Mindketten félnek a közelgő nászéjszakával kapcsolatos érzéseikről beszélni, és egyikük sem tudja még, hogy e néhány óra történései egész életükben kísérteni fogják őket… Ian McEwan regénye egyszerre korrajz és pszichológiai látlelet, félelmetes tanúságtétele annak, hogyan hatja át a társadalom prüdériája és konzervativizmusa az egyes ember életét. A regény kimerevít egy pillanatot, a nászéjszaka estéjét, mely a két fiatal életének esszenciáját hordozza, és lényük, kapcsolatuk lényege sűrűsödik össze ebben a néhány órában. A vékony könyv súlyos és rétegzett tartalmat hordoz – számos kérdést felvet kultúra és test viszonyáról, elfojtásról, egymás megszólításának nehézségeiről.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)