Freya Sampson - Az ​elveszített jegy

Az utóbbi hét olvasmányait úgy válogattam össze, hogy csupa kedves történet legyen - a sorba tökéletesen illik Freya Sampson regénye. (Pont jól jött ki, hogy egymás után két General Presses, azonos keresztnevű, Londonban játszódó regényre nyúltam rá :D)

Freya Sampson angol író nem volt ismeretlen számomra: Az utolsó könyvtár c. regényét két éve olvastam és megfogott a kedves világ, amit teremtett. A szerző harmadik regénye épp március végén fog megjelenni (Nosy ​Neighbors), lehet, hogy ez lesz az egyik londoni szuvenírem :D

Az elveszített jegy szintén egy kis segítő közösségről és sorsfordító találkozásokról szól, ahogy az előző regénye. 

Frank 1962 áprilisában, Londonban a 88-as buszon találkozik egy vörös hajú, képzőművészetet hallgató lánnyal - elkezdenek beszélgetni, sőt randit beszélnek meg. Ám a srác elveszíti a jegyet, amire a telefonszámát felírta, a nevét sem tudja új ismerősének, így elveszítik egymást szem elől. A jelenben Frank már idős ember, leélt egy teljes életét, hivatást választott magának, ám a lányt sosem felejtette el. Sőt, amikor teheti, felül a 88-as buszra, hátha újra megpillantja őt.

A másik nézőpontban egy fiatal nőt, Libbyt követhetjük, aki épp nővére londoni lakásába tart. Barátja szakított vele: munka és lakás nélkül áll és vár, hogy mi lesz a további sorsa. Ekkor találkozik Frankkel, akinek története annyira megérinti, hogy elhatározza, segít neki.

Hamar kialakul egy kis csoport Frank körül, Libby új barátokra - ismerősökre tesz szert. Miközben segít egy majdnem vadidegennek beteljesíteni a 'küldetését', közben saját életét is mérlegre teszi. 

Libby körül csupa mérgező ember van: kezdve Simonnal az exével, az anyjával, de nővére Rebecca sem a legjobb. A regényben érdekes módon a családját csak ők képviselik, apja és Rebecca férje csak említés szintjén bukkan fel. A családi kapcsolatai a könyv végére elkezdenek megváltozni, ahogy a saját magáról alkotott kép, vágyai és tervei. Frank mellett egy új, talált családra tesz szert, akik talán elsőre meghökkentő külsővel rendelkeznek, ám jó szívet takar a zord, vagy furcsa külső, ill. új nézőpontokat adnak főszereplőnk számára.

A regényt izgalmassá teszi egy másik nézőpont, a majdnemtalálkozásokkal ;)

Olyan volt ezt a regényt olvasni, mint belemerülni egy kád forró vízbe - elringatott, kikapcsolt, nehezen tudtam letenni. A londoni helyszínek, a buszozás különösen tetszett - alig várom, hogy lássam azokat a helyszíneket, amelyeket említett. Igazi anglománoknak szóló regény ;) 

A történet fordulatai néhol meglepőek, de nekem nagyon tetszett ez a kis világ, amit teremtett a szerző - valós problémákat (betegségeket), élethelyzeteket mutatott be, de jószívű, szerethető karakterekkel, megédesítve a nehéz helyzeteket. Vevő vagyok a következő regényeire!

5/5

Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2024
Eredeti cím: The Lost Ticket
Fordító: Szigeti Judit
Oldalszám: 328
Ár: 4490 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Miután ​a vőlegénye váratlanul – és meglehetősen csúnyán – szakít Libbyvel, a lány szíve összetörik, az élete pedig romokban hever. Londonba utazik, hogy a nővéréhez költözzön, amíg valahogy össze nem szedi magát. A csomagoktól roskadozó lány felküzdi magát egy piros, emeletes busz felső szintjére, és lehuppan egy idős férfi mellé. A nyugdíjas Frank elmeséli neki, hogy 1962-ben ugyanezen a járaton találkozott egy lánnyal, akinek gyönyörű vörös haja volt, akárcsak Libbynek. Hosszasan beszélgettek, ám soha többé nem találkoztak, Frank ugyanis elveszítette a jegyet, amelyre az ismeretlen lány a számát írta. Az elmúlt hatvan évben a férfi mindennap felszállt ugyanerre a buszra, hátha újra felbukkan a titokzatos lány, akit a lelki társának érzett. Libby mindennél jobban szeretné, ha Frank még egyszer láthatná az elveszett szerelmét, ezért egy szokatlan társ segítségével munkához lát. A kutatás során Libby arra is rájön, mennyire fontos, hogy megragadja a saját esélyét a boldogságra – mielőtt még túl késő lenne.

Nincsenek megjegyzések:

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.