Nádasdy Ádám - Hordtam az irhámat

Nádasdy Ádámtól az elmúlt években már olvastam két verseskötetet, de A szakállas Neptun c. novellagyűjteménye fogott meg a legjobban. Ezért is voltam kíváncsi a legújabb kötetére, amelyben "beszélgetések, írások, naplók 1994-2022" kaptak helyet.

Már az első interjú megfogott, korábban nem néztem utána a szerző életrajzának, így nagyon érdekes volt az a szövevényes családfa, ami feltárult Várkonyi Benedekkel való beszélgetés során. Nem hétköznapi család az övé: anyai és apai ágról is világlátott, életüket többször újrakezdő rokonokról mesél. A kötet első részében több írás is szól az igazi monarchiabeli családjáról, akik otthon voltak Horvátországtól kezdve Csehországig, és többnyelvűség megszokott dolog volt számukra.

Őszintén, humorral ír családjáról, az ünnepekről, politikáról, a történelemről és az angol nyelv és a nyelvészet iránti szeretetéről. Az angol nyelvbe már gyerekként beleszeretett, olvashatunk első magántanárairól, családja cukkolásáról - akiknek idegen volt ez a nyelv és nem értették miért is volt fontos a legkisebb fiúnak. 

Bepillantást nyerhettem írásain keresztül a szocialista évekbe, az egyetemek világába, az akkori kultúra fontos elemeibe. Nagyon érdekes volt az egyetemek világáról, a tanulmányi rend változásáról és a bölcsész szakról szóló Mire való a bölcsész? c. írása.

A kötetben nem csak novellaszerű írásokat, visszaemlékezéseket, hanem naplórészleteket, jegyzeteket aktuális hírekhez, eseményekhez, ill. két évzárón elhangzott beszédét is olvashatjuk.

Azoknak ajánlom ezt a kötetet, akik még nem olvastak Nádasdy Ádámtól és szeretnének bepillantást nyerni életébe, munkásságába.

Nekem nagyon tetszett ez a válogatást, átjött belőle élettapasztalata, nyitottsága, tudása és bölcsessége, mindezt derűsen-humorosan adja át.

Több szöveg megjelent a Literán, itt bele tudtok olvasni ;)

5/5

Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 2023
Oldalszám: 200
Ár: 4499 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Nádasdy Ádám legújabb könyvében a határok, országok, kultúrák közötti életről mesél. Visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Hogyan lehetett utazni a Kádár-kor konszolidációja előtt és után, miként nyílt ki a világ a rendszerváltással. Nádasdy Ádám a tőle megszokott élvezetes stílusban mindig egy-egy személyes történettől jut el a közös élmények megértetéséig.