Néhány könyvről röviden | 2023 július

Júliusban ismét sok újdonság került a kezembe, amelyekről nem született külön bejegyzés rövidségük, vagy a szabadidőm hiánya miatt:

S z é p i r o d a l o m / v e r s

Szendrői Csaba: Féyn

Szendrői Csabát először mint az Elefánt zenekar énekesét ismertem és kedveltem meg. Emiatt is olvastam el megjelent köteteit, sőt könyvtári rendezvényen láthattam élőben és dedikáltathattam is vele.
Első verseskötete (Mintha muszáj lenne) tetszett, ill. jót szórakoztam A dolgok és amik mögöttem vannak gyűjteményen is – ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy mit hoz az újban.
A Féyn kötet is különleges, Rebák Tamás grafikái teszik egyedivé.
A megjelenő versek is új területeket mutatnak be: az írásról, a magányról, Istenről, és a halálról beszélnek, de mindezt egyedi hangon, képekben.
Elsőre a legtöbb vers tetszett, kevés fogott meg igazán, de újra fogom majd később olvasni!
4/5

Turi Tímea: Egyszerre egy beszéljen

Ez már a harmadik verseskötet, amit Turi Tímeától olvastam. Az új kötet szépen illeszkedik a sorba: ismerős a hang; a képek, a parafrázisok használata, irodalmi – kulturális utalások (Odüsszeusz, Biblia). A témáit tekintve a női lét, önmagunk, kapcsolataink jelennek meg különféle helyzetekben, érzésekben.
Tetszettek az irodalmi játékok, Odüsszeusz karaktere; a vallási utalásokkal már kevésbé tudott megszólítani a szerző, de a kötet többi verse – a hétköznapi helyzetek, gondolatok, nőiség témái jobban megfogtak.
Ajánlom ezt a kötetet, ha szeretnétek megismerkedni a szerzővel – sokféle téma kapott helyet; könnyen befogadható stílusban-formában íródtak, ami a kezdő versolvasóknak fontos szempont lehet.
4/5

Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget

Tóth Krisztina az egyik kedvenc magyar szerzőm, akitől még az egyetemen kezdtem el olvasni, egyből megfogott a stílusa, témái. Nem olvastam minden kötetét, de a novelláira mindig vevő vagyok.
Az Ahonnan látni az eget kötet 2017–2021 között született tárcákat és novellákat tartalmazza. A legtöbb nagyon rövid, kompakt élethelyzeteket villant fel a mai magyar valóságból. Sokféle szereplőt szólaltat meg, többféle korosztályból. Az írások témái között hétköznapi pillanatokat mutat be: utazások, válások, kapcsolatkeresés, külföldi élet, újrakezdés, de néhány nagyon extrém élethelyzet is témává válik. Helyenként játékosan, humorosan mutat be komoly helyzeteket, de akad több szívszorító darab is, balladai homály – továbbgondolható eseményekkel.
Végigszáguldottam a köteten, tetszett – kikapcsolt, érdekes történeteket ismertem meg, ill. jó volt újra olvasni Tóth Krisztinától – kedvem támadt a korábbi köteteit elővenni, pótolni.
5/5

Ljudmila Ulickaja: Az igazi nevem

Ulickaja az egyik olyan író, akitől először az egyetemen olvastam, azóta apránként fogyasztom az életművét. Az abszolút kedvenc könyvem tőle az első olvasmányom, a Szonyecska, a frissebb kötetei közül pedig A lélek testéről c. novelláskötet.Tervezem több regényét is elolvasni, legutóbb a könyvtárban a friss – születésnapi – gyűjteménye került a kezembe:
Nagyon vegyes kötet, amelyben versek, jegyzetszerűségek, novellák kaptak helyet. Első részében családtörténetére és saját magára koncentrál – felvillan előttünk a szülők, nagyszülők képe, a zsidó örökség, Ulickaja saját teste – gondolatai – emlékei. A következő írások búcsúzások régi barátoktól, a művészeti élet fontos alakjaitól (ez a rész fogott meg legkevésbé). A záró történeteket pedig két novellaciklus (Angyalmesék, Hatszor hét) zárja.
Felemás érzéseim vannak: a kötet eleje nagyon megfogott, érdekelt honnan indult az író, milyen emlékei vannak, mit oszt meg saját magáról (elég sok gondolatot), de a következők – a barátai, a legtöbb olvasó számára semmit keveset mondó kapcsolatrendszerek elveszítettek. Az angyalos novellák között voltak jó darabok, de többnél azt éreztem, hogy vázlatszerűek, így voltam a 6*7 ciklussal, ami alapvető témákat jár körbe (születés, halál, betegség, ikerpárok) nagyon röviden.
Első olvasmánynak nem ezt ajánlom tőle ;) 
3/5

K é p r e g é n y e k

Neil Gaiman – P. Craig Russell: Északi mitológia III.

Lezárult ez a sorozat is. Neil Gaiman Északi mitológia kötete az utóbbi évek egyik kedvenc olvasmánya volt számomra, ezért nem is volt kérdés, hogy az adaptációt is végigolvasom.
A záró kötetben 4 történetet olvashatunk, ill. ismét kapunk egy extra fejezetet borítótervekkel, karaktervázlatokkal ill. az oldalak készülését bemutató vázlatokkal.
A történetek az első kivételével szomorúak, tragikusak – Loki bebörtönzését, Baldur halálát és a Ragnarököt mutatják be. Az első fejezet egy kalandos sztorit mutat be, Hymir és Thor küldetését a világ legnagyobb sörfőző üstjének megszerzését. Ennek a rajzolása – megjelenítése (David Rubín) tetszett a legjobban, a többi fejezetk egyszerűbb-letisztultabb hangulatú.
4/5

Peach Momoko: Demon Days – Démonidő
Nem sok előzetes tudásom volt erről a kötetről – a Marvel címke és a japán környezet viszont megszólított.
A képregény első fejezete szépen bemutatja ezt a világot, amelyben az emberek világának peremén különféle démonok élnek, a yokaiok.
Főszereplőnk Mariko, akit nagymamája nevele fel – de a kötet elején hamar megtudja, hogy igazából örökbefogadták. Önkereséséről, emlékei visszanyeréséről szól a képregény, amelyben több ellenséggel is szembetalálkozik.
A megjelenő harcosok, démonok és istenek a Marvel világból ismert karakterekből építkeznek, így felfedezhetjük Vihart, Thort, vagy Árnyékot – de mindegyikük a japán fantasy világ jellegzetességeit viseli.
Mariko története egész egyszerű, múltjával való szembenézése akciódús.
Érdekesek voltak a kötet végén található kiegészítő fejezetek – képregények, ill. a démonokat-isteneket bemutató szöveges részletek.
Összességében egy jó olvasmány volt, ha megjelenik a folytatása, el fogom olvasni. Japán-fanoknak igazi csemege lehet ;)
4/5

Donny Cates: A Galaxis Őrzői – A teljes gyűjtemény

[Mindig kicsit félve ugrom bele a Marveles képregényekbe, mert olyan összetett világot alkotnak, aminek csak a felszínét ismerem (főleg a filmeknek köszönhetően). Így a 4 pont az én olvasmányélményemet tükrözi: sok szereplő új volt számomra és nem is tudtam hova tenni.]
Maga a sztorit tetszett az újra feltámadó Thanosszal, ill. az eredeti Galaxis Őrzői csapatának felkeresésével. Ez a kötet szépen kapcsolódik a legutóbbi filmhez is, Mordály múltjának és egészségi állapotának megismerésével, bár a képregény kicsit másképp mutatja be.
Összességében jól szórakoztam, a rajzolás gyönyörű, tele van akciódús jelenettel, némi humorral és a világ megmentésével, ismét. :D
Az olvasást folytatom a Mi vagyunk a Galaxis Őrzői gyűjteménnyel, ami szépen bemutatja a sorozat fejlődését ill. az előszóban a történetét is végigveszi.
4/5

Stan Lee – Arnold Drake – Steve Gerber – Bill Mantlo – Jim Valentino – Jim Starlin – Dan Abnett – Andy Lanning – Brian Michael Bendis: Mi vagyunk a Galaxis Őrzői
Rendhagyó antológia, amelyben részletesen megismerhetjük a Marvel (filmes) univerzum népszerű csapatát… a Galaxis Őrzőit.
A kötetben az 1960-as évektől kezdve majdnem napjainkig megjelent képregényet veszik át a kötet szerkesztőit, ráadásul az ikonikus fejezetek előtt található bevezetőnek köszönhetően megismerhetjük a képregények történetét, az egyes alkotók (rajzolók, történetírók) munkáit. Rengeteg változáson esett át a csapat, mire eljutott a filmből megismert bandához.
Számomra nagyon érdekes volt végignézni ezt a folyamatot, a különféle alkotók ötleteit, a olvasni a képregénytörténelem első próbálkozásaitól a mai szemnek és olvasói igényeknek megfelelő verziókig. Groot első megjelenése furcsa, abszurd, de izgalmas sztori, ahogy az eredeti csapat tagjainak története.
Ez volt az első kötet, amelyben ilyen korai képregényeket olvastam, az újdonság erejével hatott rám a rajzolás, a nagggyon részletes szövegdobozok – de ennek köszönhetően jól tudtam követni az eseményeket. A beválogatott füzetek több helyen tartalmaztak ismétlést, de ez is megkönnyítette az értelmezést.
Remek volt ez a kötet, amit majdnem együltő helyemben olvastam el – nem csak a Galaxis Őrzői csapatának megismerése szempontjában, hanem általában a Marvel képregényes univerzum alakulását tekintve is.
5/5

Paj Csa: A macskám utál engem

Cica és képregény? Egyértelműen repült a várólistámra, amikor felfedeztem a friss megjelenések között ezt a kötetet.
Paj Csa kínai illusztrátor, aki az utcáról befogadott macskájáról (Őfelségéről) és később mopsz kutyájáról (Bubu Baba) rajzolt rövid képregényekkel futott be.
Ebben a kötetben ezeket olvashatjuk, több egyoldalas – portrészerű oldallal, amelyek mind Önfelsége fenségességét mutatják be… :D
Humoros, életszerű, néhol túlságosan is naturális oldalakon mutatja be a szerző milyen az élet két rosszcsont háziállattal. Kakilapátolás – takarítás – élelemszerzés, úgy tűnik másból nem áll a napja. Na meg előnytelen fotókkal aláásni Őfelsége hírnevét.
Nagyon tetszett a bónusz előzmények fejezet is, amelyben megismerhetjük a kóbor macskák életét, Őfelsége döntését, miszerint örökbefogad egy embert… :D
A rajzolás cuki, bár a kötet formátumát nem egészen értem – ez a hosszúkás alak kevésbé kezes.
Ahogy letettem, már folytattam is a második résszel.
4/5

Paj Csa: A macskám tényleg utál engem
Az elsőhöz hasonló a képregény, néhány új mellékszereplővel kiegészülve, mint például Edwart Norton nevű corgi-husky keverék, ill. Paj Csa apukája. Egy kicsit többet megtudunk a fő „kakilapátolóról” is, aki édesapja egyedül nevelt fel és már nagyon várja, hogy összejöjjön valakivel és legyenek unokái – de szőrös 'unokáiért' is mindent megtenne.
Néhány fotóval is dokumentálta a szerző a kalandokat, ezek jó kiegészítései voltak a képregényes oldalaknak.
Ismét egy szórakoztató kötetről van szó, ami talán a kulturális különbségek miatt nem húzott be teljesen.
4/5

I s m e r e t t e r j e s z t ő 

Matt Allen – Steven Knight: Birmingham Bandája

A Birmingham Bandája sorozat a 2020-as karanténidőszakom fénypontja volt – egyben daráltam le az öt évadot, így viszont két évet várnom kellett a befejezésre. Már az első epizódoktól beszippantott a világa, az erőszakos téma ellenére.
Ezért is voltam kíváncsi a sorozatról készült kiadványra, amelyben nem csak a színészek szólalnak meg, hanem az ötletgazda, Steven Knight. Az első fejezetekben bemutatja, hogy milyen valós élményekből, emlékekből született meg a sorozat – hogyan talált hozzá gyártót, színészeket. Az évadok rövid ismertetése mellett olvashatunk a zenékről, a látványvilágról, a ruhákról, a legfontosabb karakterekről, ill. a történelmi háttérről.
Rengeteg fotó illusztrálja a kiadványt, főleg művészi jelenetek, több kulisszák mögötti képre kíváncsi lettem volna.
Összességében tetszett, sok információt tartogatott az egyik kedvenc sorozatomról, amit persze kedvem támadt újra megnézni!
4/5

Somogyi György: Balaton Gyógy- és tengerfürdő
Már jó ideje akartam olvasni egy történeti munkát a Balatonról, főleg a turizmusról, a mai arculatának kialakulásáról. A héten akadt a kezembe ez a kötet, ami tökéletes ízelítő volt a témában. A 8 oldalas történeti bevezető után főként albumszerű, rövidebb szövegdobozokkal. Az 1900-as évektől kezdve követhetjük a Balaton megítélését: a gyógyulni vágyók, az üzleti hasznot remélők és a sportolni – szórakozni vágyók kezdték el egyre többen megszállni a tavat, amit a helybeliek nem mindig néztek jó szemmel.
Röviden olvashatunk a fürdők-, a vasútvonal építéséről, de a korabeli fotók segítségével képet kaphatunk a helybeliek életéről, munkáiról is. Mai szemmel érdekes volt, hogy a jégsportok is fontos szerepet kaptak. Tetszett, hogy rövid kitekintést kapunk a korabeli reklámokról is, amelyek nem riadtak el a kis csalásoktól, korabeli képmódosításokkal kedvezőbb képet alkottak a Balatonról, a fürdők felszereltségéről.
A kötet végén németül is olvashatóak a szövegek.
Jó olvasmány lehet azoknak, akik rövid formában szeretnének megismerkedni a Balaton 19-20. századi történetével.
5/5