Valérie Perrin - A vasárnap koldusai

Tavasszal olvastam a francia szerző második regényét, a Másodvirágzást, ami itthon nagy népszerűségre tett szert. Már akkor tudni lehetett, hogy az Európa Kiadó elhozza a szerző első sikerét - A vasárnap koldusait, ami a NIOK júniusi közös könyve is volt. Ehhez valamennyire tudtam kapcsolódni, mert június végén kezdtem el olvasni. A könyvet kölcsönben kaptam egy kedves olvasótól - ez már egy új szint, amikor a könyvtáros kap kölcsön könyvet <3 

Főszereplőnk a 21 éves Justine, aki egy balesetben veszítette el szüleit gyerekkorában. Nagyszülei nevelik fel unokaöccsével együtt, akinek szülei szintén a balesetet szenvedett autóban ültek. Justine az idősek otthonában dolgozik, mint segédápoló és a legjobban az idős emberekkel érti meg magát. Nagyon lelkiismeretesen, türelmesen dolgozik és a kedvenc tevékenysége az idősek élettörténetének meghallgatása. Egy kedvence is van, a 93 éves Hélène, aki úgy képzeli, hogy az 1930-as években van a tengerparton, szerelmével, Luciennel. 

Fejezetről fejezetre bomlik ki előttünk Hélène és Lucien története, akik az 1930-as években ismerkedtek meg. Különleges kapcsolat az övék és egyáltalán nem hagyományos - megismerkedésük ill. a későbbi sorsuk sem - a szerelem viszont mindennél erősebb. 

A jelenben Justine hétköznapjait ismerjük meg, aki az ápoló munkájából a szombat esténkénti táncban a Paradicsom nevű szórakozóhelyen és egyéjszakás kalandokkal kapcsolódik ki. Az otthon viszonylag rideg: nagyszülei folyamatos gyászban élnek iker fiaiak elveszítése miatt, házasságuk sem szeretetteljes, Justine ezt is érzi. Ő maga még nem talált rá a szerelemre, bár egy Paradicsombeli kapcsolata úgy tűnik többé alakul, mint egy-egy éjszaka. 

Úgy gondolom, hogy ami ma még nem szép rajtam, azt majd valaki más széppé varázsolja. Valaki, aki szeretni fog […]

A Másodvirágzásban megismert elbeszélői mód köszön vissza ebben a regényben: meglepő sorsokat mutat be a szerző, titkokkal, folyamatosan váltakozó nézőpontokkal, amik miatt nem tudod letenni a könyvet. Érdekes és megható Hélène és Lucien története, melyet a világháború borzalmai törnek meg. Hélène diszlexiás, ezen Lucien a Braille-írással segít - amelyet saját maga, és családja apai ágán öröklődő szembetegség miatt tanult meg. 

Justine szüleinek halála körül is van valamilyen titok, amelyet egy elszólás miatt a fiatal lány igyekszik felderíteni. Ehhez később több nézőpont bekapcsolódik, melyek sötét titokról, egy tiltott szerelemről mesélnek. 

Az idősotthon is rejt egy titkot: valaki megfigyeli kik azok a bentlakók, akikhez ritkán járnak látogatók és halálhírüket kelti a rokonaik körében, akik megdöbbenve jelennek meg. A nem várt látogatásnak az idősek - a vasárnap koldusai - örülnek, még ha ilyen faramuci módon is jelentek meg rokonaik...

Én azt hiszem, hogy az öregség a magánnyal kezdődik. Akkor kezdődik, amikor valakinek elmegy a társa. Az égbe vagy másvalakihez.

Nagyon hamar beszippantott ez a regény, tetszett hogy ismét több különleges sorsba kaptam betekintést. Nagy érzelmek: fájdalmak, szerelmek jelennek meg a könyvben.
Aki szerette a Másodvirágzást, annak kötelező olvasmány lesz ez a kötet; aki pedig rövidebb formában szeretne megismerkedni a szerzővel, tökéletes választás lehet. 

5/5

Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2023
Eredeti cím: Les Oubliés du dimanche
Fordító: Kamocsay Ildikó
Oldalszám: 384
Ár: 5499 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

A ​21 éves Justine két dolgot szeret az életben: a zenét és a hatvan év feletti embereket. Nagyszüleivel és testvérként szeretett unokatestvérével él együtt, akivel egyszerre jutottak árvaságra, amikor 17 évvel ezelőtt a szüleik autóbalesetet szenvedtek. A fiatal lány egy idősek otthonában dolgozik segédápolónőként, és imádja hallgatni a lakók történeteit. Különösen mélyen kötődik a 93 éves Hélène-hez, a 19-es szoba lakójához, aki egész nap az ablak mellett ül, saját meggyőződése szerint a tengerparton, és várja a férjét és a kislányát, hogy kijöjjenek a vízből. Justine egy kék füzetbe kezdi írni Hélène és Lucien különleges szerelmének a történetét, és miközben ez a szerelem magával ragadó regénnyé válik, Justine-nek meg kell küzdenie saját családja több mint másfél évtizeden át elhallgatott szörnyű titkával is. Lehet-e újratanulni egy szerelmet? Lehet-e mentség a szenvedély a legsúlyosabb árulásra? Megtaníthat-e mások szerelmi története arra, hogy hogyan kell szeretni? A kivételes elbeszélői képességgel rendelkező Valérie Perrin első regényében finoman fonja össze a két fő történetszálat, így az önmagukban is poétikus történetek egymást erősítve teszik sokáig emlékezetessé a könyvet.