Georgette Heyer - Különös ​özvegység

Georgette Heyer angol regényírótól tavaly tavasszal olvastam először, két regényét is egymás után. A híres Sophy épp akkor jelent meg magyarul a GABO-nál, a könyvtárból pedig kihoztam utána a Frederica c. kötetét. A Bridgerton sorozat miatt többekhez hasonlóan vágytam régenskori történelmi romantikus regényekre és ez a vágy most tavasszal újra feltámadt bennem + Avilda elindított április 7-én egy romantikus readathont, amire tökéletes első olvasmány volt ez a kötet.

A Különös özvegység első oldalain Miss Elinor Rochdale-t ismerhetjük meg, aki Londonból Little Hampton településére érkezik, hosszú postakocsis utazás után. Nevelőnői munkára jelentkezik egy helyi családnál, kellemesen meglepődik, amikor elegáns hintó érkezik elé, hogy a házhoz szállítsa. A már ismert Mrs. Macclesfield helyett egy elegáns úriember fogadja a birtokon és egyre zavarosabb párbeszédbe bonyolódnak. Kiderül, hogy Elinor rossz hintóba szállt - Lord Carlyon unokaöccsének szánt menyasszonya helyett egy nevelőnőt hozatott haza... 

Ezután megismerhetjük Lord Carlyon tervét, hogy miért akar léha életű unokaöccsének, Eustace Cheviot-nak feleséget találni hirdetés útján. Az este eseményei felgyorsulnak, amikor a lord öccse állít be, azt állítva hogy megölte unokatestvérét.
Reggelre Elinor özvegy és a nyakába szakadt Eustace birtoka, adósságai, na és a Carlyon család. 

A regény tele van humorral, a tragikus és meglepő felütés ellenére. Elinor - többszöri - panaszkodás és sápítozás után megtalálja a helyét ebben a káoszban, majd egy fontos irat miatti nyomozásba is belecsöppen. A történetet akár cozy mysterynek mondhatnám, mert nagy részét egy fontos katonai irat utáni nyomozás teszi ki; mindezt megszakítva néhány humoros és néhol komoly kalanddal. 

A helyszín nagyrészt a néhai Eustace birtoka, Highnoons, melyet Elinor és nevelőnő barátnője a személyzet segítségével elkezdt rendbetenni. Lord Carlyon rendszerint megjelenik, hogy az özvegy segítségére legyen és folytonos csipkelődő párbeszédeikkel színesítsék az eseményeket. 

A Carlyon család emlékeztetett Bridgetonékra - ahol Anthony lesz testvérei gyámja, a családfő apjuk halála után. Hasonló helyzet áll fenn ebben a regényben is Lord (Edward) Carlyon visel gondot húgaira és öccseire - főként utóbbiak szerepelnek a regényben. 

Hamar beszippantott a történet, az első felét egyhuzamban olvastam el, kellemes kikapcsolódást nyújtott. A végét tudtam előre, hogy így lesz - mivel a Frederica is hasonlóan ért véget. A szereplők néhol furcsa döntéseket hoznak, kezdve a 'különös özvegységgel', de alapvetően nekem jó szórakozást nyújtott.

Ha szeretnétek egy régenskori, valamilyen rejtéllyel és meglepő alaphelyzettel játszó történetet, akkor jó választás lehet ez a kötet. Romantika kevesebb van benne, mint amire számíthatunk, annál több humoros jelenet.

4/5

Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2011
Eredeti cím: The Reluctant Widow
Fordította: Bozai Ágota
Oldalszám: 340
Ár: - Ft
Borító: 4/5

Fülszöveg

Sorsfordító tévedés
Elinor Rochdale nem abba a hintóba száll, amelyet érte küldtek, így nem reménybeli munkaadójánál, hanem a rossz hírű és romlott, ám éppen halálán lévő fiatal Eustace Cheviot birtokán találja magát.

Fontos döntés
Eustace Cheviot unokabátyja, Lord Carlyon meggyőzi Elinort, hogy pusztán anyagi megfontolásból menjen feleségül unokaöccséhez. Reggelre Elinor gazdag özvegy, de egy nemzetközi kémjátszma kellős közepén találja magát: betörők, hívatlan vendégek és gyilkosság zavarja lelki nyugalmát. És Mr. Carlyon nem hagyja békén…

Georgette Heyer az egyik legkedveltebb történelmiregény-szerző, több mint ötven könyvet írt. Könyveinek többsége a XIX. század elején játszódik. Első regénye, melyet tizenöt éves korában írt betegségből lábadozó fivére szórakoztatására, 1921-ben jelent meg. Bár leginkább történelmi regényeiről ismert, detektívtörténeteket is írt. Georgette Heyer 1974-ben, hetvenegy éves korában hunyt el.