Émile Zola -Tisztes úriház

Zola egyre jobban belopja magát a szívembe, a kezdeti idegenkedés után a Patkányfogó, a Nana és most a Tisztes úriház után már bátran kézbe veszem a könyveit, nem fogok csalódni. Az a régi francia élet, amit részletesen és gúnyosan bemutat teljesen magával ragadott; még úgyis van egy könyve (A pénz) az idei várólistacsökkentő listámon :) Annak meg külön örülök, hogy több könyvét megtaláltam a mek-ben (ld a lenti linket).

Ez a regény egy ambiciózus fiatalember, Octave Mouret Párizsba érkezésével kezdődik. Octave egy új, előkelő házban kap szállást, a Choiseul utcában. Párfogoltja, az építész Campardon, akinek a családját régről ismeri, szerezi neki a szobát, és egy eladói állást is a közeli divatáru kereskedésben a Hölgyek Örömében (a Rougon-Macquart család sorozat 11. kötete is erről a boltról szól). Octave már az első napján megismeri a lakókat, és Campardon nem győzi hangsúlyozni milyen erkölcsös emberek élnek itt. Persze a felszíni máz alól egyre több titokra, és mocsokra derül fény...
Octave egy számító alak, aki a meghódított nőkön keresztül akar meggazdagodni, de legtöbbször eléggé szerencsétlenül alakulnak a dolgai és ide-oda csapódik.
Zola kegyetlenül lerántja a leplet a kor középosztályáról  akik bűntudat nélkül megcsalják egymást, a pénzt tartják a legfontosabbnak, megalázzák a cselédeiket, pedig ők sokkal többet tudnak róluk, mint bárki más...
Az egyetlen tisztességes, becsületes alak a házban Josserand, de végül ő is meghal. Zola ezzel is kiemelte, hogy a tisztesség nem jellemző ezekre a körökre. Mindenki ott lop, csal, hazudik, ahol tud és kíméletlenül kihasználja az ismerőseit, hogy feljebb jusson... Ez a jelenség sajnos minden korban érvényes...

"Kirohant a nők ellen, akik közül olyan sokat megront vagy elbutít az üvegházi nevelés, míg a többit örökletes idegesség tereli tévútra érzelmeiben és szenvedélyeiben, de mind, egytől egyig, vágy és öröm nélkül, ostoba és piszkos módon bukik el. A férfiakkal szemben sem volt kíméletesebb. Micsoda alakok! Álszent jómodorukkal takargatják, hogy mint rontják meg az életet"

Kiderül a könyv végére, hogy az olyan szépnek, erkölcsösnek látszó házban mennyi indulat és alantas tett forrong, ahogy a fedő alatt a fazékban. (Erre utalt Zola az eredeti címmel, ld francia wikipédia).
A leghumorosabb Josseradné volt (a lenti videóban őt láthatjátok két lányával), aki mindenáron férjhez akarja adni a lányait, kicsit Jane Austen Büszkeség és balítélet Mrs Bennetjére emlékeztetett  persze ő vérbeli francia nő, aki nem fél erkölcstelenül behálózni a férfiakat, közben megveti őket és csak a pénz érdekli. (Szomorú volt látni, hogy a lánya a pontos mása lett később.)


Zola beleírta magát is a könyvbe :)    

"Tisztességes úriemberekről írt csupa disznóságot! Azt mondják, hogy még a háziurat is megírta a könyvben, bizony, Duveyrier urat! Micsoda szemtelenség… Na, tudják ezek, hogy miért bujkálnak, miért nem barátkoznak a többi lakóval! Most legalább tudjuk, miben törik a fejüket, mikor úgy elbújnak az egész ház elől. Na és tessék! Az ilyen népség hintón jár, nehéz aranyért adja el a piszok regényeit!"

Érdekes volt belecsöppenni ebbe a kis francia világba, de a könyv végén már untam egyes szereplőket, ezért:
4/5

Kiadó: Ulpius
Kiadás éve: 2007
Eredeti cím: Pot-Bouille
Sorozat: Rougon-Macquart család 10.
Oldalszám: 491
Ár: 3000 Ft
Borító: 5/5

A könyv a MEK-ben, (a sorozat több részét is megtaláljátok itt ;) )

Fülszöveg:

"A pénzre és szerelemre éhes, de az élet dolgaiban tapasztalatlan Octave egy tisztes úriházban bérel lakást a nagy lehetőségek Párizsában. Csinos fiatalember, aki elsősorban a nők révén szeretne karriert csinálni. A korabeli polgárokat az önzés, pletykálkodás, kapzsiság és irigység fűti, így elvegyülve Octave könnyen jut vagyonhoz, testi szerelemhez, dicsőséghez; ha ügyesen használja alantas eszközeit, és megválogatja barátait, de még inkább ellenségeit. Az egyik legnagyobb hatású francia író mesterműve kíméletlenül leplezi le kora képmutatását, erkölcsi hanyatlását. Octave visszás sikertörténete tökéletesen példázza, hogy egy tisztességtelen világban csak tisztességtelen eszközökkel lehet érvényesülni."

Érdekesség:
Részlet az 1957-es filmből (ahogy láttam ez az egyetlen adaptációja), és magyar szinkronnal! :)