Szécsi Noémi - Finnugor vámpír

Már pár napja végeztem ezzel a könyvvel, de nehéz helyzetben vagyok: már jó ideje el szerettem volna olvasni, nagyon kíváncsi voltam rá; mégis felemás érzésekkel tettem le. Bevallom egy magyar vámpítörténetet vártam viccesnél-viccesebb jelentekkel, beszólásokkal (az idézetek alapján) - nos a humor az megvolt, viszont ez nem egy egyszerű történet, ami egy vámpír életéről vagy vámpírrá válásról szól.

Főszereplőnk Voltamper Jerne (Spoiler: akinek nincs meghatározott neme, ám én végig nőként azonosítottam magamban, de láttam már blogban, hogy férfiként képzelték el, egy tanulmány szerint lehet így is - úgy is olvasni) Pesten él, vámpír nagymamájával, aki már több száz éves és igazán ügyes a 'szakmájában'. Jerne szüleiről nem tudni semmit, szegényt egy dobozban küldték el a nagyihoz, aki azóta próbál tisztességes vámpírt faragni belőle. Ám hiába minden igyekezet, Jerne nem akar vért szívni, legjobban a meseírás érdekli. Elhelyezkedik egy kis kiadónál, ahol unalmas munkája lesz, végül persze vámpírrá válik, ám az élete nem lesz izgalmasabb, és még a nagyi is magára hagyja.
"– De finnugor vámpír nincs. A „finnugor” nyelvészeti vagy néprajzi kategória. Miért nem inkább magyar vámpír?– Micsoda közönséges ötlet! Gondold csak el, hogy reagál egy pöffeszkedő angolszász vámpír, ha bejelentem, hogy magyar vámpír vagyok. Udvariasan bólint. „Igen? Hol is van az a Magyarország? Budapest vagy Bukarest?” De a „finnugor” szó tiszteletet ébreszt benne, és némi egzotikumot is társít lényemhez."
Hiányoltam a vámpír-mitológiát a könyvből, vagyis hogyan tudnak a fényben járni, Jerne és a nagyi hogyan lehetnek rokonok, a szülei miért szabadultak meg tőle.
Jerne életének igazából se füle-se farka, csak él bele a világba, próbálkozik kiadni a meséit, de nem sok sikerrel, később a csábítás nem megy neki. Bevallom eléggé untam már a bénázásait :) Viszont a nagyi beszólásain jókat derültem, íme a legjobbak:
"Tudod mit csinálok hétvégén? Az erdőbe járok ijesztgetni az embereket. Szánalmas.""Fiam, ez nem parodisztikus túlzás: amikor megláttam a nemzeti lobogót a reptéren, könnyek gyűltek a szemembe. Piros, mint a vér, zöld, mint az epe – boldog, aki itt szív."
Kicsit utánaolvastam a könyvnek, és hagytam leülepedni, rájöttem, hogy ez egy 'vérbeli' (hehe) magyar regény - görbe tükröt mutat a magyaroknak, mi is ilyenek vagyunk mint Jerne - kicsit teszetoszák, sokat elmélkedők. Az a szép, hogy mindenkinek mást mond - én ragaszkodtam első olvasásra a vámpírsztorihoz vicces felhanggal, ezért is mindenképp szükséges egy újraolvasás, hogy más rétegeit is megértsem! :)

4/5

Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 251
Ár: 2900 Ft
Borító: 5/5

Hasznos linkek:
Részlet a könyvből Szécsi Noémi oldalán
Rendhagyó irodalomórán tárgyalják a könyvet (videó)
Németh Zoltán tanulmánya a könyvről

Megjegyzések