Cecelia Ahern - Ui.: Szeretlek

Ezt a könyvet még tavaly novemberben szereztem be, és már vágytam valami romantikus-könnyed történetre a várólistacsökkentés és Rejtők után. Ahogy írtam a beszerzős bejegyzésben is, már régóta szemeztem a filmváltozattal, jó ideje kölcsönkaptam, de nem sikerült megnéznem, mert az első pár perc után annyira lehangolt, azóta se próbálkoztam vele, (na de majd most bepótolom).
A könyvre egy Líra magazinos interjú miatt figyeltem fel, Cecelia több könyvét is láttam már itt-ott, de sosem éreztem késztetést, hogy elolvassam, végül Andiamotól megkaptam egy csere keretében. Ez ír írónő legelső regénye, ami meghozta neki a hírnevet.

Főszereplőnk Holly Kennedy Dublinban él és éppen férje halála után próbálja összeszedni magát, több-kevesebb sikerrel. Férje, Gerry egy súlyos betegség miatt hirtelen meghalt. Holly ott áll egyedül, munka nélkül összetörve, elvesztve a legfontosabb embert az életéből.
Szerencséjére van egy nagy szerető családja és barátai, akik segítenek neki, de így is nehezen birkózik meg a helyzettel. Gerry tudta, hogy milyen nehéz lesz neki, ezért írt tíz kis levélkét a halála előtt, minden hónapra egyet, amik feladatokat tartalmaznak, és ezzel segít Hollynak visszatérni az életbe...
"Nem tudom, hogyan beszéljek róla. Azt se tudom, hogy jelen időt használjak vagy múlt időt. Azt se tudom, milyen legyek, ha róla beszélek: vidám vagy szomorú. Ha boldogan mesélek róla, attól félek, hogy mások elítélnek, amiért nem látnak könnyeket a szememben. Ha viszont szomorúan mesélek róla, attól félek, hogy más is szomorú lesz miattam. – Holly egy darabig hallgatott. – Viccelődni se tudok vele kapcsolatban, mint régen, mert nem illik. Nem mesélhetek el róla titkokat, mert az ő titkai voltak. Nem beszélek róla, de állandóan itt van a fejemben"
Bevallom már az első oldal után könnyeztem, gondoltam mi lesz, végigbőgöm a könyvet? De a kezdeti elérzékenyedés után már élveztem a könyvet, és többször elgondolkodtam én hogyan tudnám ezt elviselni, mit tennék? Hollynak érdekes családja volt, legjobban Richard változása tetszett. A történetben volt jó néhány dolog, amit kikövetkeztettem előre, de a vége tartogatott egy olyan csavart, amire nem számítottam.
"Célozd meg a holdat. Nem baj, ha nem találod el. Legrosszabb esetben is a csillagok között leszel."
Egy romantikus, néhol giccses történet, tele érdekes, szerethető, néhol idegesítő szereplőkkel és életszerű helyzetekkel - a gyász, a munkakeresés, a barátság problémái mind felmerülnek benne.
Ahogy írtam jó volt olvasni a történetet, és kíváncsi lettem a filmre is, de a nyelvezete idegesített néha - sok volt a szóismétlés (ami legjobban a "lélektársak"nál - nem lelkitársak?; a pezsi, ajszi és hasonló gügyögésnél bosszantott a legjobban).

4/5

Kiadó: Tericum Könyvkiadó
Kiadás éve: 2007
Eredeti cím: PS, I love you
Oldalszám: 511
Ár: 3170 Ft
Borító: 4/5
Eredeti borító: 5/5

Fülszöveg:
"Holly összetörten, magába roskadva él férje halála óta, sokszor ahhoz sincs kedve, hogy kikeljen az ágyból és ennivalót készítsen magának. Úgy érzi, élete értelmetlen Gerry nélkül. Azonban egy nap minden megváltozik, amikor egy csomagot kap, benne több borítékkal. Holly ezentúl izgatottan várja minden hónap első napját, ugyanis akkor bonthatja fel az újabb borítékot és olvashatja el Gerry soron következő üzenetét a feladatot az előtte álló hónapra. A feladatok teljesítésével Holly lassan újra megtalálja az utat az élethez. Visszatalál családjához, régi barátaihoz, új barátságokat köt. Dolgozni kezd, és életében először élvezi a munkáját, majd végül megnyitja szívét egy új szerelem lehetősége előtt. Holly újra megtanul élni."

Nincsenek megjegyzések:

Te mit gondolsz? :)

Üzemeltető: Blogger.