Valérie Perrin - Trió

2023-ban berobbant az életembe és az olvasmánylistámra a  Valérie Perrin francia írónő. A Másodvirágzást tavasszal kerítettem sorra, mert kíváncsi voltam mi az a regény, amit a könyvtárban az olvasók egymás elől kapkodnak el. Nyáron már magabiztosan nyúltam A vasárnap koldusai után, ezután nem volt kérdés, hogy a Triót szintén el szeretném olvasni. Végül sikerült úgy időzítenem, hogy pontosan december 4-én kezdtem el a regényt - ahogyan a jelenbeli szál is indul.

A szerző ismét egy nagyregényt tesz le elénk - néhol lehet, hogy már túlzás is a sok esemény - ismétlés, de összességében egy csavaros és érdekes könyvet olvashattam. Bár az első 100-200 oldallal kicsit szenvedtem; gondolkodtam, hogy félbehagyom, de amikor már kezdett kitisztulni a kép és egyre többet megtudtam a trióról, akkor behúzott a történet.

Aki olvasta a szerző másik két könyvét, nem fog meglepődni, hogy ismét több sors fonódik egymásba, az elbeszélés széttöredezik: apránként fedi fel magát minden karakter, múltbeli esemény, barátságok mélységei bontakoznak ki előttünk.

A regény több nagy rejtélyt is tartogat: először is, ki a narrátorunk aki 2017 decemberében elindítja a történetet? Miért ismeri olyan jól az 1986-os évben összeállt triót - vagyis Ninát, Étienne-t és Adrient? Az elbeszélés visszaugrik a két fiú és lány megismerkedésének első éveire, amikor is egy osztályba kerültek az általános iskola ötödik osztályában. A három gyerek megmagyarázhatatlan módon szinte az első pillanattól összetartozik és ezt sokáig nem töri meg semmi. Végigkövethetjük a kamaszkoruk éveit, a testük változását, családjaikban bekövetkező eseményeket, első szerelmeket. Kibontakoznak előttünk hétköznapjaik, a '80-90-es évtizedek szórakozási formái - a kezdeti medencés napokat egy-egy kétes bulihely váltja fel, vagy a szemétlerakóból kialakult tó partján tartott bulik.

A másik nagy kérdés, hogy felnőttként miért nem tartják a kapcsolatot? Hiszen még a kamaszkori változások, vágyaik - szerelmeik sem bontották meg az egységüket...

 

A harmadik rejtély a kisváros melletti tóban talált autóhoz és egy eltűnt lányhoz kapcsolódik.

Mindezekről apró részletekben tudunk meg egyre többet narrátorunk hol bővebb, hol titkozatos megnyilatkozásaiból, ill. a múltbeli szálaknak köszönhetően, amelyek folyamatosan váltják egymást - emiatt lesz egy idő után letehetetlen a könyv.

Tetszett, hogy a jelenbeli szál decemberben játszódik, bár magányos elbeszélőnk nem hoz igazi karácsonyi hangulatot. Érdekes volt egyre többet megtudni róla és egy idő után összeállt a fejemben a kép, hogy mi köze van a trióhoz...

Ismét sokféle terhelt témát - helyzetet bemutat a szerző: bántalmazó kapcsolatokat, kamaszkori szerelmeket, elfogadást, szülői szerepeket - hibákat, traumákat. Az egyik helyszín - ahogy korábbi műveiben is (temető, idősek otthona) - egy kevésbé vonzó munkahely: egy állatmenhely, amelynek működésébe is beleláthatunk egy kicsit.

Összességében ismét egy lebilincselő regényt kaptam a szerzőtől, de már kevésbé lepett meg. Ettől függetlenül a kezdeti döccenők után faltam az oldalakat és kíváncsi voltam hová fut ki a három karakter élete. Furcsa sorsokat ismerhettem meg, nehéz döntésekről olvashattam, de ismét elgondolkodtató témákat vetett fel. Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik olvastak már a szerzőtől és szerették a korábbi műveit, ill. ha egy ötletesen felépített nagyregényre vágynak aktuális - tabu témákról, vagy a barátságról.

4/5

Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2023
Eredeti cím: Trois
Fordító: Kácsor Zsolt
Oldalszám: 672
Ár: 5999 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

Mulandó ​és örök, mint az ifjúság, a barátság, a szerelem.

1986. Adrien, Étienne és Nina a felső tagozaton ismerkednek meg egymással, és rövid időn belül elválaszthatatlan barátokká válnak. Van egy közös álmuk: együtt akarják elhagyni a porfészket, ahol felnőttek, hogy Párizsba költözzenek, és örökre életükre együtt maradjanak.

2017. Egy autó kerül elő a szülővárosuk melletti tóból. Virginie, az újságírónő kapja a feladatot, hogy tudósítson az ügy fejleményeiről. Lassan, lépésről lépésre tárul fel előttünk az a rendkívüli kötelék, amely a három gyermekkori jóbarátot összefűzi. Megtudjuk, hogy mi lett velük, hogy a barátságuk története miként kapcsolódik a hirtelen előkerült autóroncshoz.

Valérie Perrin képes megragadni az élet apró dolgainak gyakran nem is sejtett árnyalatait. Ebben a megrendítő és lebilincselő történetben a kamaszkor mélységeit tárja fel előttünk, a múló időét, amely nemcsak egyesíthet minket, hanem akár közénk is állhat, hogy mindörökre elválasszon egymástól. Előző regényei, a Másodvirágzás és A vasárnap koldusai óriási sikert arattak, és immár harminc nyelven, összesen több millió példányban keltek el világszerte.

„Virginie-nek hívnak. Nina, Adrien és Étienne közül ma már csak Adrien áll szóba velem.

Nina megvet, ami pedig Étienne-t illeti, belőle nekem van elegem…

Pedig gyerekkorunk óta csodálom őket. Soha, senkihez nem kötődtem egész életemben, csak hozzájuk. Hármójukhoz. A trió tagjaihoz…

És persze Louise-hoz.”