Néhány könyvről röviden | 2023 június
Ahogy a legutóbbi Néhány könyvről röviden - ez a havi bejegyzés is lehetne tematikus: néhány verseskötetről + képregényről röviden + 1-2 prózai művel. Köztük becsúszott az idei év egyik legrosszabb könyve - A frankfurti utas :O
K é p r e g é n y e k
(Ez is egy újraolvasás, csak tavaly még nem tudtam kötetként jelölni – de most is a webtoonon olvastam el az ide tartozó epizódokat.)
Perszephoné és Hádész nyílt beszélgetése nagyon tetszett, tovább formálódik a kapcsolatuk, ill. Perszephoné szembefordul a zaklatójával és szépen kiosztja. Apró részletet ismerünk meg a múltjából, ami egy másik isten színre lépése miatt lesz fontos. A lassan formálódó romantikus szál mellett főszereplőnk jövője is hangsúlyos – hozhat-e saját döntést, vagy a számára kijelölt úton kell folytatnia életét?
Ezen kívül olyan mellékszereplők kalandjaiba tekinthetünk bele, mint Zeusz, aki egy újabb halandóval folytatott románc miatt kerül bajba, és most testvéreit is belekeveri.
5/5
(Ismét webtoonos olvasás)
Végre megtörténik egy szakítás, viszont ez bosszúra sarkallja Perszephoné ellenlábasait. Többen elkezdenek nyomozgatni a naivnak tűnő tavaszistennő múltja után. Miért változott meg a neve? Mire utal? Mi történt vele?
Az első munkanapok után Perszephoné eltűnik – közben Zeusz a rosszindulatú informátoroknak köszönhetően értesül P. titkáról és haragra gerjed…
Tipikusan olyan ponton véget ér a kötet – epizód, hogy nem tudod abbahagyni – szerencsére van még mit pótolnom ezek után is!
Vajon mennyi kötet születik ebből? :D
5/5
(A Webtoonon folytattam a 127. epizódtól, de kötet híján ezt nem tudom elszámolni olvasmánynak :D)
A könyvtárban akadt a kezembe ez a kötet, korábban nem találkoztam a szerző munkásságával. Robin Ha néhány éve Tumblr oldalán kezdte el képregényes formában megosztani szülőhazája receptjeit. A főzés, a hazai ízek keresésének lenyomata a blog és ez a kötet, amelyben nem csak recepteket, hanem egy kis életrajzi adalékot is kapunk, ill. bepillanthatunk a koreai ételkultúrába, hétköznapokba. Nekem utóbbi miatt volt érdekes a kötet, a legtöbb étel és alapanyag nem vonz – kiv. az édességek (hottok – barna cukros palacsintát szívesen ennék :D).
Tökéletes volt ez a képregényes formátum arra, hogy könnyed módon megismerkedjek a koreai konyhával. A recepteket követve, esetleg még egy kicsit utánaolvasva vagy videókat nézve remekül használható szakácskönyvként is.
Nagyon ajánlom ezt a kötetet, ha érdeklődtök a koreai konyha iránt!
(Az egy pont levonás teljesen személyes – engem ezek az ételek nem fogtak meg, igaz még nem kóstoltam, de a tenger gyümölcsei és a sok fűszer nem vonz.)
4/5
Agatha Christie: Frankfurti utas
Pont egy hétig olvastam ezt a könyvet – a címéhez passzolva vonaton, buszon, majd az utolsó fejezeteket már itthon, 'csakazértis' hozzáállással fejeztem be.
Az eleje még tetszett, a külön Sir Staffort Nye diplomácia útjáról hazafelé kalandba keveredik, talán még szerelmes is lesz. Később egyre több nézőpontba kapcsolódunk be, neonáci mozgalmak élednek fel, az egész világ forrong – diáklázadások törnek ki. Nagyon nem fogott meg, túl sok volt a nézőpont, szerintem jobb lett volna csak Nye szemszögén keresztül követni, de a nagynénjén kezdve, az angol vezetőkön át már mindenki előkerült – a befejezés meg nem sokat magyaráz meg. Túl hirtelen történik minden – megoldódik egyáltalán a külpoltikai helyzet?
Csak a plecsni miatt olvastam végig.
2/5
Margaret Atwood: Pénelopeia
Ez még csak a második könyvem volt Atwoodtól, de már jó ideje a várólistámon volt. Most az új kiadást vettem kézbe, ami nagyon szépre sikerült.Az Odüsszeia az egyik kedvenc történetem volt, emiatt is kíváncsi voltam erre a rövid, új nézőpontú átdolgozásra, ami 2005-ben jelent meg először.
A kisregényben Pénelopé, Odüsszeusz felesége szólal az Alvilágból, előadja a saját történetét házasságáról, férjéről és az Odüsszeia eseményeiről. Monológját 12 meggyilkolt szolgálólányának kórusa szakítja meg, néhol ének formájában, vagy prózában, esetleg egy modern bírósági tárgyaláson.
Ötletes volt, ahogy Atwood feldolgozta azokat az információmorzsákat, töredékeket, amelyeket Pénelopéról tudni lehet, reagált a kritikai hangokra, új okokat felvillantva többek közt szolgálóleányainak meggyilkolásáról. A történet humorral, önreflexióval meséli újra az ismert történetet – a női szemszöget erőteljessé téve.
Tetszett ez az újramondás, jó adalékul szolgál a klasszikus történethez. Kicsit talán rövid, emiatt nem fogott meg annyira.
4/5
Kovács Tamás György: A villamos
Csucsorka értékelése miatt figyeltem fel erre a könyvre, ami alapvetően egy átfogó ismeretterjesztő kötet iskolásoknak a villamosközlekedésről.
Szinvai Dániel illusztráció első pillantásra megfogtak, jó volt elbogarászni az oldalakon, felfedezni az elrejtett információkat (Szevasz kötet reklám! :D), vagy megnézegetni Budapest forgalmas, villamosok járta tereit.
A kötet a villamosközeledés történével kezd, bemutatja a villamos és a megállók részleteit, az egyes járműtípusokat – külföldi kitekintéssel. Szó esik az akadálymentesítésről, a jegyekről, a különféle vágányokról – a sínek építéséről, de egy baleseti helyszínelést is bemutat.
Nagyon szép kötet, amely méltó olvasmánya lehet a közlekedés iránt érdeklődő fiataloknak.
5/5
Viszek egy szívet
A Szívlapát és a Lehetnék bárki után nem volt kérdés, hogy elolvassam ezt a verseskötetet, amely ismét remek tematikával dolgozik:
A kötetben nagy magyar költőink legismertebb verseit olvashatjuk Balassi Bálinttól kezdve, a Nyugatosokon át Nemes Nagy Ágnesig. Mellettük, akár több kortárs költő parafrázisait, átdolgozásait, amelyekben vagy egész sorok, de mindenképpen meghatározható gondolatok jelennek meg és felelnek az elődöknek.
Olvasás közben a magyar szak tananyaga sejlett fel előttem, amikor egy-egy verssel hosszan dolgoztunk, több 'kötelező' innen volt ismerős. A parafrázisok között is volt olyan, ami elő is került az órákon, de a legtöbb újdonság volt számomra – főleg az elődjével párba állítva.
A kortárs költők közül olvashatjuk Petri György, Varró Dani, Kiss Judit Ágnes, Tóth Krisztina vagy Grecsó Krisztián műveit – már maga ez a válogatás is felér egy 20-21. századi magyar költészeti gyorstalpalóval.
Az illusztrációk Grela Alexandra munkái, amelyekben ötletesen jelenik meg egy-egy fogalom, maguk az illusztrációk is elmélyülést igényelnek.
Szeretném majd ezt a kötetet is feltenni a Szívlapát és a Lehetnék bárki mellé a verses polcomra és természetesen újraolvasni!
5/5
Kemény Zsófi: Most vagyok soha
A Nyílt láng használatát évekkel korábban olvastam – sőt dedikáltattam a szerzővel egy Könyvfesztiválon, ezért is csaptam le erre a kötetre, amikor megláttam a könyvtári újdonságok között. Az utóbbi időszakban kevés verseskötetet olvastam, örültem, hogy többel együtt ez is sorra került.
A kötet második ciklusa (Páncél a szennyesben) fogott meg jobban, de ismerős élményeket, helyzeteket találtam az egész kötetben. Nem minden versforma, vagy kép tetszett vagy volt számomra teljesen értelmezhető, de az alap benyomásom az volt, hogy jól sikerült a kötet.
Nagyjából egy generáció vagyunk – az alapélmények hasonlóak, jó volt rácsodálkozni a közös pontokra.
A legjobban az alábbiak tetszettek: Óceánpartok és kertek, Életközeli élmény, Hüvelyes zsenge borsó, Legrégebbi barátaink amnéziája, Kávézó, Memetikai útmutató, Huszonhetesek klubja
4/5
Bárány Bence – Élő Csenge Enikő (szerk.): Felhajtóerő
Lemaradtam ennek a kötetnek az érkezéséről, már csak a könyvtári újdonságok között akadt meg a szemem rajta – hoztam is haza egyből, hogy újra elmerüljek a magyar kortás költészetben.
Több ismerős verset találtam a Vates és a Jelenkor közös válogatásában, amelynek koncepcióját előbbi webshopjában olvashatjuk:
„A kötet koncepciója Tory Higgins selfdiszkrepancia-elméletére épül, az ideális, az aktuális és az elvárt szelfek szerint tagolódik három ciklusra.”
48 kortárs szerző verseit válogatták be, többek közt kedvenceimtől (Simon Márton, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina) is olvashattam – újra. Jó választás ez a kötet azoknak, akik szeretnének megismerkedni a kortárs magyar költészettel.
4/5
Horváth Panna – Szabados Gabriella – Vecsei H. Miklós (szerk.): Fa leszek, ha…
Minden évben kötelező beszerzés számomra a Poket antológiája, amelyben klasszikus magyar költőink mellett a kortársak műveit is olvashatjuk. Most is találtam új verseket, de 'régi' ismerősöket is.
Ezen a héten több verseskötetet is elolvastam, szépen kiegészítette azokat az olvasmányélményeket ez a válogatás.
4/5
Závada Péter: A muréna mozgása
Závada Péter eddigi köteteit elolvastam – a legjobban az elsők tetszettek, volt amelyikkel nem tudtam mit kezdeni (Roncs szélárnyékban), a Gondoskodást olvastam legutóbb tetszett – azóta se olvastam újra (na majd valamikor). Ahhoz képest ez a kötet még nehezebb falat volt, még kevesebb vershez tudtam elsőrőre kapcsolódni – de ahogy a kritikákat olvasom nehéz is, emg kell dolgozni vele.
Nekem most az első élmény – 3 csillag, de szeretném majd újraolvasni – akár egymás után a köteteit sorban.
3/5
P r ó z a
Pont egy hétig olvastam ezt a könyvet – a címéhez passzolva vonaton, buszon, majd az utolsó fejezeteket már itthon, 'csakazértis' hozzáállással fejeztem be.
Az eleje még tetszett, a külön Sir Staffort Nye diplomácia útjáról hazafelé kalandba keveredik, talán még szerelmes is lesz. Később egyre több nézőpontba kapcsolódunk be, neonáci mozgalmak élednek fel, az egész világ forrong – diáklázadások törnek ki. Nagyon nem fogott meg, túl sok volt a nézőpont, szerintem jobb lett volna csak Nye szemszögén keresztül követni, de a nagynénjén kezdve, az angol vezetőkön át már mindenki előkerült – a befejezés meg nem sokat magyaráz meg. Túl hirtelen történik minden – megoldódik egyáltalán a külpoltikai helyzet?
Csak a plecsni miatt olvastam végig.
2/5
Ez még csak a második könyvem volt Atwoodtól, de már jó ideje a várólistámon volt. Most az új kiadást vettem kézbe, ami nagyon szépre sikerült.Az Odüsszeia az egyik kedvenc történetem volt, emiatt is kíváncsi voltam erre a rövid, új nézőpontú átdolgozásra, ami 2005-ben jelent meg először.
A kisregényben Pénelopé, Odüsszeusz felesége szólal az Alvilágból, előadja a saját történetét házasságáról, férjéről és az Odüsszeia eseményeiről. Monológját 12 meggyilkolt szolgálólányának kórusa szakítja meg, néhol ének formájában, vagy prózában, esetleg egy modern bírósági tárgyaláson.
Ötletes volt, ahogy Atwood feldolgozta azokat az információmorzsákat, töredékeket, amelyeket Pénelopéról tudni lehet, reagált a kritikai hangokra, új okokat felvillantva többek közt szolgálóleányainak meggyilkolásáról. A történet humorral, önreflexióval meséli újra az ismert történetet – a női szemszöget erőteljessé téve.
Tetszett ez az újramondás, jó adalékul szolgál a klasszikus történethez. Kicsit talán rövid, emiatt nem fogott meg annyira.
4/5
Csucsorka értékelése miatt figyeltem fel erre a könyvre, ami alapvetően egy átfogó ismeretterjesztő kötet iskolásoknak a villamosközlekedésről.
Szinvai Dániel illusztráció első pillantásra megfogtak, jó volt elbogarászni az oldalakon, felfedezni az elrejtett információkat (Szevasz kötet reklám! :D), vagy megnézegetni Budapest forgalmas, villamosok járta tereit.
A kötet a villamosközeledés történével kezd, bemutatja a villamos és a megállók részleteit, az egyes járműtípusokat – külföldi kitekintéssel. Szó esik az akadálymentesítésről, a jegyekről, a különféle vágányokról – a sínek építéséről, de egy baleseti helyszínelést is bemutat.
Nagyon szép kötet, amely méltó olvasmánya lehet a közlekedés iránt érdeklődő fiataloknak.
5/5
V e r s e k
A Szívlapát és a Lehetnék bárki után nem volt kérdés, hogy elolvassam ezt a verseskötetet, amely ismét remek tematikával dolgozik:
A kötetben nagy magyar költőink legismertebb verseit olvashatjuk Balassi Bálinttól kezdve, a Nyugatosokon át Nemes Nagy Ágnesig. Mellettük, akár több kortárs költő parafrázisait, átdolgozásait, amelyekben vagy egész sorok, de mindenképpen meghatározható gondolatok jelennek meg és felelnek az elődöknek.
Olvasás közben a magyar szak tananyaga sejlett fel előttem, amikor egy-egy verssel hosszan dolgoztunk, több 'kötelező' innen volt ismerős. A parafrázisok között is volt olyan, ami elő is került az órákon, de a legtöbb újdonság volt számomra – főleg az elődjével párba állítva.
A kortárs költők közül olvashatjuk Petri György, Varró Dani, Kiss Judit Ágnes, Tóth Krisztina vagy Grecsó Krisztián műveit – már maga ez a válogatás is felér egy 20-21. századi magyar költészeti gyorstalpalóval.
Az illusztrációk Grela Alexandra munkái, amelyekben ötletesen jelenik meg egy-egy fogalom, maguk az illusztrációk is elmélyülést igényelnek.
Szeretném majd ezt a kötetet is feltenni a Szívlapát és a Lehetnék bárki mellé a verses polcomra és természetesen újraolvasni!
5/5
A Nyílt láng használatát évekkel korábban olvastam – sőt dedikáltattam a szerzővel egy Könyvfesztiválon, ezért is csaptam le erre a kötetre, amikor megláttam a könyvtári újdonságok között. Az utóbbi időszakban kevés verseskötetet olvastam, örültem, hogy többel együtt ez is sorra került.
A kötet második ciklusa (Páncél a szennyesben) fogott meg jobban, de ismerős élményeket, helyzeteket találtam az egész kötetben. Nem minden versforma, vagy kép tetszett vagy volt számomra teljesen értelmezhető, de az alap benyomásom az volt, hogy jól sikerült a kötet.
Nagyjából egy generáció vagyunk – az alapélmények hasonlóak, jó volt rácsodálkozni a közös pontokra.
A legjobban az alábbiak tetszettek: Óceánpartok és kertek, Életközeli élmény, Hüvelyes zsenge borsó, Legrégebbi barátaink amnéziája, Kávézó, Memetikai útmutató, Huszonhetesek klubja
4/5
Lemaradtam ennek a kötetnek az érkezéséről, már csak a könyvtári újdonságok között akadt meg a szemem rajta – hoztam is haza egyből, hogy újra elmerüljek a magyar kortás költészetben.
Több ismerős verset találtam a Vates és a Jelenkor közös válogatásában, amelynek koncepcióját előbbi webshopjában olvashatjuk:
„A kötet koncepciója Tory Higgins selfdiszkrepancia-elméletére épül, az ideális, az aktuális és az elvárt szelfek szerint tagolódik három ciklusra.”
48 kortárs szerző verseit válogatták be, többek közt kedvenceimtől (Simon Márton, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina) is olvashattam – újra. Jó választás ez a kötet azoknak, akik szeretnének megismerkedni a kortárs magyar költészettel.
4/5
Minden évben kötelező beszerzés számomra a Poket antológiája, amelyben klasszikus magyar költőink mellett a kortársak műveit is olvashatjuk. Most is találtam új verseket, de 'régi' ismerősöket is.
Ezen a héten több verseskötetet is elolvastam, szépen kiegészítette azokat az olvasmányélményeket ez a válogatás.
4/5
Závada Péter eddigi köteteit elolvastam – a legjobban az elsők tetszettek, volt amelyikkel nem tudtam mit kezdeni (Roncs szélárnyékban), a Gondoskodást olvastam legutóbb tetszett – azóta se olvastam újra (na majd valamikor). Ahhoz képest ez a kötet még nehezebb falat volt, még kevesebb vershez tudtam elsőrőre kapcsolódni – de ahogy a kritikákat olvasom nehéz is, emg kell dolgozni vele.
Nekem most az első élmény – 3 csillag, de szeretném majd újraolvasni – akár egymás után a köteteit sorban.
3/5
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)