Czingel Szilvia - A ​női test alakváltozatai

Czingel Szilvia kulturális antropológus, néprajzkutató könyve idén augusztusban jelent meg. Érdekelt a témája - az egyik kedvenc időszakomról szól, ezért egyből hazahoztam, amikor a könyvtárban megláttam. Lassan haladtam vele, mert mostanában kivételesen több könyvet olvasok párhuzamosan (nem tetszik ez a módi, csak most így jött ki :D). Ez a kötet viszonylag rövid, de rengeteg forrásból dolgozott - élvezetes stílusban, informatívan - igaz néhol önmagát ismételve mutatja be az 1880-1945 közti időszak főbb eseményeit, jelenségeit a nők szemszögét tekintve. 

Több részlete ismerős volt már nekem Szécsi Noémi 'úrinős' könyveiből, szóval ha azokat még nem olvastad, de szeretnél hasonló társadalomtörténeti munkát kézbe venni, ami rövidebb - akkor ezt ajánlom. 

A könyv első felében olvashatunk a magyar társasalom felsőbb és alacsonyabb rétegét érintő divatról, legyen szó ruhákról, szépítőszerekről, vagy épp a szabadidős tevékenységekről. Megismerkedhetünk az akkori elvárásokkal, társadalmi szabályokkal - érdekes volt a fűző fokozatos eltűnése és ezzel párhuzamosan a divat alakulása. A ma ismert fehérneműk is ebben az időszakban alakultak ki. A kötet foglakozik a higiéniával, a fürdőszobák megjelenésével. Azzal hogy mikor milyen alkat számított divatosnak - ezzel párhuzamosan az akkori testmozgásról, diétáról is szót ejt.

A kor erkölcsi megítéléséről is olvashatunk benne, többek között arról, hogy milyen viták folytak a ruhákról, a szabadon hagyott testrészekről, vagy később a körömlakk és a rúzs használatáról. Mai szemmel furcsa volt, hogy az az előítélet élt az emberekben, hogy a sokat mosakodó - fürdő lányoknak biztos nemi baja van. 

A kötet második fele-harmada a magyar szépségkirálynő választás kezdetéről szól, amiben főként két, zsidó származású szépségkirálynőt ismerhetünk meg: Simon Böskét és Gál Júliát. 

Rengeteget idéz újságcikkekből, Czingel Szilvia kutatásai során felvett interjúkból, de korabeli irodalmi művekből is. Néhány fotó is színesíti az olvasottakat, ezekből még többet is el tudtam volna képzelni.

Összességében egy érdekes, olvasmányos munka, ami megismertet a fenti időszak női képével - mindennapjaival. A szépségkirálynős fejezet számomra nem tartogatott olyan izgalmakat, ill. többször ismételte önmagát. 

4/5

Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 252
Ár: 3499 Ft
Borító: 5/5

Fülszöveg:

A ​második világháborút megelőző hatvanöt év döntő hatással volt a női testkultúrára. A folyamat egyik csúcspontját az 1920-as évek jelentették, amikor a női sziluett teljesen átalakult, és megszületett a mai értelemben vett modern női test. A fűzőviselés évszázados divatja után egyszerre csak láthatóvá vált a láb, sőt a comb is, divatba jött a rövid bubifrizura és a fogyókúra. A nők ismerkedni kezdtek a modern fehérneműk típusaival, és megjelentek a strandokon, ahol szigorú fürdőruha-viseletben ugyan, de már a vízbe is bemerészkedhettek. Népszerűvé vált körükben a sport, ajkukon megjelent a rúzs, a merészebbek körmén pedig vörös körömlakk virított. Czingel Szilvia új könyvében azt vizsgálja, hogy az 1880–1945 közötti időszakban lezajló óriási társadalmi és kulturális változások – mint a két világháború, a nők tömeges munkába állása, a fokozódó iparosodás, a szecesszió vagy épp a jazzkorszak – hogyan hatottak a női testkultúrára. A korszakban a nők egyszerre ütköztek falakba és megengedő gesztusokba, amelynek következtében valódi „testőrület” bontakozott ki. Mindehhez hozzájárultak azok az elementáris hatással bíró női szépségversenyek is, amelyeknek győztesei követendő mintává váltak a fiatal lányok tömegei számára. A női test alakváltozatai megmutatja, hogyan született meg a modern női szépségeszmény, az ideális test, és miképpen alakultak ki azok az elvárások és kihívások, amelyeknek a mai nők is igyekeznek megfelelni. Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, tizennégy évig volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve jelent meg a vallásnéprajzi témájú Ünnepek és hétköznapok – Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében és az oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért, melyet a holokauszt alatt, az ausztriai lichtenwörthi táborba deportált magyar nők írtak. A történetet a Gólem Színház színpadra állította, és ma is nagy sikerrel játsszák. Jelenleg storytelling kurzusokat és városi sétákat tart Budapest „intim” hétköznapjairól.