Nem angolszász!
A Témázunk csapattal most azt járjuk körbe, hogy milyen nem angolszász nemzet íróitól olvastunk, kiktől szeretnénk. Mennyire érezhető a kulturális különbség - más témákkal foglalkozik egy orosz vagy francia író, mint egy olasz? Kik a kedvenceink, mik a fehér foltok az olvasottságunkban?
Minden téren igyekszem arra bátorítani mindenkit, hogy olvasson változatosan. Nem csak a műfajokat, zsánereket tekintve, hanem az írók nemzetisége szerint is érdemes szélesen meríteni.
Én erre tudatosan törekeszem már egy ideje, ebben segítség egy évről-évre induló kihívás is, amire mindig lelkesen keresgélek új szerzőket, új nemzeteket. Ennek apropóján hoztam létre 2016-ban a Reading the world rovatot a felső menüsorban (igaz ezt nem mostanában aktualizáltam :D).
Minden téren igyekszem arra bátorítani mindenkit, hogy olvasson változatosan. Nem csak a műfajokat, zsánereket tekintve, hanem az írók nemzetisége szerint is érdemes szélesen meríteni.
Én erre tudatosan törekeszem már egy ideje, ebben segítség egy évről-évre induló kihívás is, amire mindig lelkesen keresgélek új szerzőket, új nemzeteket. Ennek apropóján hoztam létre 2016-ban a Reading the world rovatot a felső menüsorban (igaz ezt nem mostanában aktualizáltam :D).
Vannak a magyar, angol és amerikai szerzőkön túl bevett, kedvenc íróim. Francia, olasz, skót íróktól szoktam évente többször olvasni, kedvenceim közöttük például Anna Gavalda, Elena Ferrante, M. C. Beaton vagy mondjuk a kanadai Alice Munro és L. M. Montgomery; az ír Colm Toibyn, vagy a japán Banana Yoshimoto.
A 'északi nemzetek' közül is többször olvasok és szerintem a krimiknek köszönhetően ők is népszerűek széles körben - svéd, norvég, izlandi íróktól is akad minden évben az olvasmánylistámon. Igaz utóbbira csak néhány éve figyeltem fel, és keresem tudatosan a nem krimi, hanem szépirodalmi könyveket is.
Európán belül keveset olvastam eddig például közvetlen szomszédainktól - osztrák, cseh, szlovén, szlovák vagy román íróktól, bár akad egy-egy, mint például idén a Gyógyír északi szélre, vagy Kundera és Hrabal könyvei. Szeretnék Európa kb minden országából olvasni, nemrég például a spanyol Javier Marías könyveire figyeltem fel (a Beleszerelmesedéseket már ki is vettem a könyvtárból).
Dél-Amerika és Ázsia több országa is fehér folt számomra, de olvastam már például indonéz szerző könyvét (Saman), vagy dél-koreai történetet is.
Dél-Amerika és Ázsia több országa is fehér folt számomra, de olvastam már például indonéz szerző könyvét (Saman), vagy dél-koreai történetet is.
Azt szeretem ezekben a könyvekben, hogy mindegyik által egy kicsit beleláthatok az adott ország hétköznapjaiba, valamilyen érdekes helyszínt, kultúrát ismerhetek meg. Vannak helyek, kultúrák amik hasonlítanak a magyarhoz, amiben otthon érzem magam, de vannak olyanok amik teljesen különböznek és épp ezért tetszenek. Alapvetően mindegyik nemzet ugyanazokkal a témákkal foglalkozik, mint a magyar vagy amerikai - csak a megfogalmazás, a kulturális háttér, a problémamegoldás lehet teljesen más, amitől izgalmassá válik egy már unalmas téma is.
Szerintem mindegyikünk tud valamilyen életérzést, hangulatot társítani az egyes nemzetekhez a legnépszerűbb íróik - könyveik kapcsán, néhány ilyen szerintem:
- francia - romantika, humor, könnyedség
- olasz - kemény élettörténetek, szépirodalmi mélységben
- ír - szintén nehezebb élettörténetek
- Dél-Amerika - családtörténetek, mágikus realizmus
- japán - idegenségérzés, magány, természetközeliség
Szerintem mindegyikünk tud valamilyen életérzést, hangulatot társítani az egyes nemzetekhez a legnépszerűbb íróik - könyveik kapcsán, néhány ilyen szerintem:
- francia - romantika, humor, könnyedség
- olasz - kemény élettörténetek, szépirodalmi mélységben
- ír - szintén nehezebb élettörténetek
- Dél-Amerika - családtörténetek, mágikus realizmus
- japán - idegenségérzés, magány, természetközeliség
Ha kevésbé népszerű/reklámozott szerzőktől-nemzetektől szeretnétek olvasni, akkor a Typotex Kiadó, vagy a Metropolis Media szépirodalmi könyveiből érdemes válogatni - náluk kimondottan sok ilyet találtok, persze más kiadóknál is felbukkannak különleges nemzetek, mint mondjuk év elején a lagosi Oyinkan Braithwaite könyve az Athenaeumnál.
Tök jó ez a reading the world menüpontod! :)) Jól lehet rajta követni, mely nemzetek szerzőitől olvastál már.
VálaszTörlésValóban a problémamegoldás, a háttér lesz kicsit más a más nemzetek írásaiban, még ha hasonló drámákat, sorsokat, konfliktusokat mutatnak is be.
Ezek a jegyek, amiket felsoroltál, szerintem is nagyon tipikusak. :)
A Reading the world menüpontodat mar korábban is nézegettem, nagyon menő és inspiráló! Lehet ha majd egyszer lesz időm szöszölni én is kolcsonveszem ezt az ötletet, mert valóban jól lehet rajta követni a dolgokat.
VálaszTörlésCsatlakozom én is Pupihoz, tök jó ez a menüpont, én eddig így nem figyeltem rá. Viszont nagyon különleges nemzetektől olvastál, bár te tudatosabb könyvválasztó vagy mint én, én csak utólag realizálom, hogy amit olvastam az éppen dél-koreai szerző volt :D Néha a blogomon is lusta vagyok országot beírni (pl hol játszódik, vagy éppen a szerző nemzetiségét) úgyhogy én nehezen követem vissza. A jellemzések tök jók, hasonlóan látom én is ezeket. Jó lenne annyit olvasni, hogy minden országhoz kapásból mondjak 10 könyvet, és ennyi jelzőt, mint amit te írtál. Éljen a sokszinűség!
VálaszTörlésHű, ez a Reading the World nagyon menő! Nekem is jó sok pótolnivalóm van, de azért mindig akad egy-kettő új, amivel szívesen kísérletezik az ember. :) Egy megjegyzésem viszont lenne: a franciás leírásnál nem feltétlenül mindig csak a humor és a könnyedség dominál. A fajsúlyosabb, klasszikusabb darabok, mint pl. Stendhal, Flaubert, vagy Zola esetében nem ezek a jelzők jutnak az ember eszébe. Viszont az is igaz, hogy a modern, mai francia regények kapcsán gyakorta előfordulnak efféle stílusú kötetek. :)
VálaszTörlésKöszi, igyekszem aktualizálni ezt a menüpontot :)
VálaszTörlésAnett a címkéket én is régebben eléggé változatosan használtam, itt is van ahol a helyszínt nem pedig az írót jelöltem.
Sister - franciákat tekintve igazad van, csak nagyjából fedi a valóságot amit írtam, és igen inkább az általam olvasott maiakra jellemző. :)