Szécsi Noémi - Lányok és asszonyok aranykönyve
Szécsi Noémi Géra Eleonórával közösen írt 'budapesti úrinős' könyveit nagy érdeklődéssel olvastam, a téma hasonlósága miatt biztos helye volt a várólistámon ennek a könyvnek is.
A cím 20. század elején megjelent A magyar család aranykönyve c. enciklopédiára játszik rá, amit Szécsi Noémi forrásként említ is ebben a kötetben. Ezen kívül nagyban támaszkodik Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplóira, illetve korabeli újságcikkekre, irodalmi művekre - nagyon széles a merítés. Ezeket természetesen a kötet végén közli is, így aki jobban bele szeretne merülni a témába, és a 19-20. század fordulójának világába, érdemes átnéznie ezt a listát.
A női test és a hétköznapok minden aspektusát megtaláljuk a könyvben: kezdve a lányokat érintő kérdésekről, úgy mint az alapvető higiénia, a szépségideál, a tanulási lehetőségek; egészen az idősebb korosztály érintő témákig mint a terhesség, családtervezés, idősödés. Fotók, korabeli dokumentumok, karikatúrák, hirdetések színesítik a szöveget, ami szépen körbejárja a fenti témákat, cseppet sem szárazon megfogalmazva. Nem csak a női testet érintő jelenségeket ismerhetjük meg - úgy mint a menstruáció kezelése, a szüzesség elvesztése, az abortusz, vagy a terhesség stb, hanem a nők életének társadalmi vetületeit - milyen írott és íratlan szabályok szerint kellett élniük, mit illett és mit nem. Milyen volt a férjvadászat, ill. a házasság - milyen terheket rótt mindez a nőkre, és a férfiakra. Mik voltak a korabeli szépségideálok (fűzőviselés), milyen kozmetikumokat használtak, és hogyan öltözködhettek.
A magyar történelem híres alakjainak történetei ugyanúgy feltűnnek a könyvben, mint mondjuk a rendelési naplókból, újságcikkekből megismert 'hétköznapi' sorsok. Nagyon tetszett, hogy több irodalmi műből is idéz, ezeket is megtaláljuk a könyv végén közölt források között (pl.: Lux Terka, Kaffka Margit, Erdős Renée, Bródy Sándor művei).
Minden téren izgalmas korszak volt a 19-20. század fordulója: a női emancipáció, a tanulás kiszélesítése, a test és egészség tudatosabb megfigyelése és kezelése szempontjából is. Ekkor kezdtek divatba jönni a fürdők, ill. a komolyabb mentális és testi problémák kezelésére a szanatóriumok, ill. elmegyógyintézetek. A társadalom sok visszás jelenségét egyben láthatjuk a kötetben: mint például az alacsonyabb társadalmi osztályhoz tartozó nők teljes kiszolgáltatottságát - a magasabb körökhöz tartozó nők azért őrizhették meg tisztaságukat, ártatlanságukat, mert a fiúk-férfiak a cselédlányokon, szolgákon, munkásnőkön élték ki vágyaikat.
A könyv keretét Hugonnai Vilma élete és rendelési naplói, feljegyzései adják, aki maga korában lenyűgöző életet tudhat maga mögött. Svájcban orvosi diplomát szerzett, több év után fogadtathatta el ezt hazánkban és vált az első magyar orvosnővé. Rendelőjébe minden osztályból jártak nők, akiknek életéről - betegségeiről képet kaphatunk a könyvben.
Ahogy gondoltam, ez a kötet is nagyon tetszett - hiánypótló, érdekes, olvasmányos - ha a fent említett budapesi úrinős könyveket szerettétek, akkor ezt is olvassátok el!
A könyv keretét Hugonnai Vilma élete és rendelési naplói, feljegyzései adják, aki maga korában lenyűgöző életet tudhat maga mögött. Svájcban orvosi diplomát szerzett, több év után fogadtathatta el ezt hazánkban és vált az első magyar orvosnővé. Rendelőjébe minden osztályból jártak nők, akiknek életéről - betegségeiről képet kaphatunk a könyvben.
Ahogy gondoltam, ez a kötet is nagyon tetszett - hiánypótló, érdekes, olvasmányos - ha a fent említett budapesi úrinős könyveket szerettétek, akkor ezt is olvassátok el!
Kiadó: Park
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 384
Ár: 4490 Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
Mi volt a menstruáció szerepe a nők oktatása szempontjából a 19-20. század fordulóján? Éltek-e szexuális életet a szűzkultuszban nevelt középosztálybeli lányok? Milyen testi tulajdonságokkal lehetett jól elkelni a házassági piacon? Miért volt erkölcstelen intézmény a szoptatósdajkaság? Mivel igyekeztek akkoriban orvosolni a meddőséget? Miért gondolták egészségre ártalmasnak az egyedülálló nők életét? Testi vagy lelki betegség volt-e a hisztéria? Hogyan viszonyultak akkoriban egy nőgyógyászati műtéthez? Korabeli vélekedések szerint miért nem lehet szerelemmel szeretni egy majd nyolcvanéves nőt?Sok más forrás mellett dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő hagyatékában fellelhető századfordulós rendelési naplók képezik az egyik legfontosabb forrását ennek a könyvnek, ami – korabeli levelek, naplók, visszaemlékezések, orvosi és ismeretterjesztő források, valamint irodalmi művek segítségével – kamaszkortól időskorig kíséri végig a 19. század végén és a 20. század elején, egy paradigmaváltó időszakban élt nők életét. Megmutatja, hogyan tekintettek a nők testére, és hogyan érezték magukat ők a saját testükben abban a korban, amikor a nők társadalmi szerepének változása és a modern testtudatosság kialakulása jelentős változásokat hozott az addigi szemléletbe.
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)