Oyinkan Braithwaite - Hugicám, a sorozatgyilkos
Erre a könyvre még a Goodreads közönségszavazás jelöltjei között találtam rá, meg is lepett amikor a januári megjelenések között felfedeztem, hogy jön a magyar kiadás.
Oyinkan Braithwaite nigériai író, kreatív írást és jogot tanult Lagosban, ez a regénye bekerült a Booker-díj jelöltjei közé is. Ez és az a tervem, hogy minél több országból olvassak könyveket elég volt, hogy érdekelni kezdjen ez a történet.
Előre kell bocsátanom, hogy nem egy izgalmas krimi-thriller könyvről van szó - sokkal érdekesebb az a lélektani szál, ami a narrátorunkat érinti. A hangnem helyenként sztoikus, néhol morbid módon vicces. Érzelmileg nem megy mélyre - Korede néha elbambul, rosszat álmodik, de úgy tűnik nem rázza meg ennél jobban, az amit a húga miatt kénytelen csinálni.
Korede, húgával Ayoolával és édesanyjukkal élnek hármasban Lagosban. A lányok apja tragikusan elhunyt sok éve, rájuk egy kis vagyon és a nagy ház maradt. Korede nővérként dolgozik, lelkiismeretes munkaerő, és jó viszonyt ápol az egyik orvossal. Titkon szerelmes is belé, de ezt be nem vallaná senkinek. Élete jó is lehetne, ha nem lenne a húga, Ayoola - ő mindenben az ellentéte: egy meggondolatlan szépség, művészlélek, ruhatervezésből él vagy legalábbis ez a látszat. Egy baj van vele: a könyv elején már a harmadik pasija hullájához hívatja a nővérét, hogy segítsen eltüntetni...
"A Lagos-szigetről a kontinensre vezető „harmadik szárazföldi híd” ilyenkor, késő este gyakorlatilag néptelen, és lámpák híján gyakorlatilag szuroksötét, de a távolban látszanak a város fényei. A fickó ott végzi, ahol az előző: átvisszük a hídon, és bedobjuk a vízbe. Legalább nem lesz egyedül."
Korede szó nélkül segít, kipucolja a pasi lakását, a véres fürdőszobát, a testet pedig bedobják az öböl vizébe. Utána teljes ellenőrzés alatt tartja a húgát, hogy nehogy valamivel lebuktassa őket. A pasizásról is igyekszik leállítani, de úgy alakul hogy éppen a helyes dokira vet szemet.
Már az első néhány fejezet után meg kellett állapítanom, hogy valami nagyon-nagyon nincs rendben ezekkel a lányokkal. Ayoola egy könnycsepp és különösebb megrázkódtatás nélkül tette el eddig három pasiját láb alól, és az okok, hogy miért állított kést a hátukba/szívükbe, homályos.
Korede elképesztően elfogult a húgával szemben, látja a hibáit, de olyan erős késztetése van hogy megvédje, hogy egy ideig meg sem fordul a fejében, hogy fel kellene adni a rendőrségen.
Később kapunk egy indokot, hogy miért vált ilyen kegyetlenné a testvérpár - hol 'romlottak el', de nem kapunk fekete-fehér válaszokat.
A fejezetek nagyon rövidek, pörgősek, gyorsan olvasható a könyv, de megdolgoztatja az olvasót - miért történt mindez? Ayoola szociopata? Az volt már gyerekkora óta, vagy egy trauma tette azzá? Korede miért sodródik ennyire? Miért nem tesz valamit? A könyv vége felé már látszik, hogy kezd nyitni abból a burokból, amiben addig élt, de kérdés, hogy ki tud-e törni a múltbeli titkokból, amik megbéklyózzák.
Tetszett, hogy egy kis ízelítőt kaptam a lagosi hétköznapokból, néhány helyi egyedi étel ill. viselkedési forma említésével. A főszereplőket nem szerettem, de nem is ez volt a cél - idegesített Korede birkatürelme, az hogy a húga teljesen a hatalma alatt tartja, úgy manipulálja hogy észre sem veszi.
Tudom, hogy ez a könyv inkább a fekete humorról szól (nem úgy!), de azért elbírtam volna több belső vívódást - tépelődést, lebukásveszélyt, drámát na.
4/5
Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2020
Eredeti cím: My Sister, the Serial Killer
Fordító: Szieberth Ádám
Oldalszám: 232
Ár: 3999 Ft (Rendeld meg akciósan innen!)
Borító: 4/5
Fülszöveg:
"A vér nem válik vízzé, és nehezebben jön ki a szőnyegbőlA MAN BOOKER-DÍJ 2019 döntős regénye vérbeli sötét komédia Afrikából arról, hogy a vér nem válik vízzé, hiszen sűrűbb annál – és nehezebben jön ki a szőnyegből…Amikor egy este a húga, Ayoola kétségbeesett telefonja szakítja félbe a vacsoráját, Korede már tudja, mit várnak tőle: fehérítőszert, gumikesztyűt, kötélidegzetet és erős gyomrot. Ayoola ugyanis immár a harmadik pasiját intézte el „önvédelemből”, így Korede immár harmadszor takaríthat az ő halálosztó kishúga után. Alighanem a rendőrséghez kéne fordulnia, hiszen ezt diktálja a nigériai férfinép jól felfogott érdeke, de hát ő szereti a húgát, és, ahogy mondani szokás, első a család. Legalábbis addig, amíg Ayoola össze nem jön az orvossal, akivel Korede nővér együtt dolgozik a kórházban. Hiszen Korede már régóta szerelmes a doktorba, és nem szeretné úgy viszontlátni, hogy kés áll ki a hátából. De ha az egyiket meg akarja menteni, a másikat fel kell áldoznia…"
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)