Finy Petra - Marlenka
A korábban gyerekkönyveiről ismert szerzőtől először 2018-ban olvastam, a Folyékony tekintet verseskötetét és az Akkor is c. regényét, mindkettő tetszett, de mégsem éreztem erősebb késztetést hogy a Marlenkát a megjelenése után egyből olvassam. Most egyik kolléganőm ajánlására vettem kézbe és mivel más is vár rá, söpörtem mindent félre a kedvéért. Megfogott a borító, és amikor az első néhány mondatot elolvastam, és rájöttem hogy ismét egy igazi buda(pesti) történetről lesz szó, akkor leragadtam, majdnem elolvastam éjjel az egészet.
Marlenka története jó példája annak annak jelenségnek, amiről Orvos-Tóth Noémi munkássága szól, hogy mennyire fontos a családunkban, a korábbi generációkban átélt traumák, élethelyzetek feltárása. Az Örökölt sors c. könyvhöz még nem volt szerencsém (folyamatosan kölcsönzik a könyvtárunkban), de hallgattam már podcastbeszélgetést Noémivel, és egy kis fogalmam lett az egészről. Finy Petra a nyilasuralom időszakában átélt nagymama szenvedését mutatja meg és annak hatását lánya, és unokái életében. El kell mondanom, hogy a regény mágikus realista, kicsit direkt módon dolgozza fel ezt a témát, de nekem tetszett.
Marlenka a 70-es éveiben jár, egy virágbolt-kávézó-cukrászda kombinációt vezet, családja már csak három gyermekéből áll, férje meghalt. Ferenc a legidősebb, ő segít a virágok beszerzésében és mindenben próbál anyja támasza lenni. Panni a középső gyerek is kisegíti a boltban, ő sokszor rémálmokkal küzd, valami olyan rejtélyes traumával, amit nem tud hova tenni. Fülöp, a legfiatalabb köztük talán a legsérültebb, időről-időre elvonul a saját álomvilágába, amiből nem tanácsos kizökkenteni. Marlenka támasza régi barátja, dr. Dobos Dénes, aki szintén a saját démonjaival küzd - felesége és öreg kutyája elvesztését nem tudja feldolgozni. Jó ellenpont a történetben a tenyeres-talpas Náncsi, a cukrászlány, aki néha bunkó beszólásaival próbálja visszarángatni a földre a fellegekben járó bagázst.
"Vannak kérdések, amiket évekig gyávák vagyunk feltenni, aztán amikor végre kibukkannak belőlünk, már rég tudjuk a válaszokat. Vannak válaszok, amiket évekig formálgatunk magunkban, hogy amikor nekünk szegezik a kérdést, biztosan a tökéletes szavak jöjjenek ki belőlünk, aztán amikor felelni kellene, mégis hebegünk. Vannak kérdések, amiket ennek ellenére fel kell tenni. És válaszok, amiket ennek ellenére meg kell adni."
A jelenbeli szál mellett megismerjük Marlenka édesanyja történetét is, akinek élete brutális módon ért véget, és látjuk hogy mik azok momentumok amik nem tűntek el a halálával, hanem utódaiban is öröklődtek, hogy ők küzdjenek meg vele. A történelmi háttér sajnos valós - Kun páter és a Városmajor utca 37. sok borzalom helyszíne volt.
A regény felhívja a figyelmet a nárcisztikus kapcsolatokra, ami szépen kapcsolódik a virágboltos szálhoz, a múltbeli traumák feldolgozásának szükségére, illetve hogy ne ítéljünk első pillanatra.
Mindez a szereplőknek talán túl könnyen megy, az életben ritkán vannak ilyen erős és gyors felismerések és változások. Mégis szerettem ezt a történetet, vittek magával az oldalak, tetszett hogy minden szereplő küzd a maga problémáival, jókat nevettem Náncsi beszólásain - és a befejezés pont az én naiv lelkemnek megfelelő volt. A városmajori környezet bemutatása pedig plusz pont volt, szeretem amikor egy városrészt megismerhetek.
4/5
Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 304
Ár: 3999 Ft
Borító: 5/5
Fülszöveg:
Marlenka imádja a nárciszt. Nem csak a virágot. Bár már három felnőtt gyereke van, vonzza magához a narcisztikus személyiségeket, és gyenge ahhoz, hogy ellenálljon nekik. De vajon miért viselkednek furcsán Marlenka felnőtt gyermekei? Miért tör az asszonyra rosszullét a Városmajor egyes pontjain? Az 1944 telén a városrészben történt tragikus események Marlenka családjának több nemzedékére kihatnak. A gyógyuláshoz pedig több nemzedéknyi idő szükséges.Finy Petra legújabb regénye identitástörténet: főhőseinek hosszú utat kell bejárniuk ahhoz, hogy rájöjjenek, kik is ők valójában. Marlenkának és gyermekeinek meg kell dolgozniuk a boldogságért és a szerelemért, ám a harmónia még így is törékeny marad.
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)