Top5 - 2019 tavaszi olvasmánya
Március és május között 58 könyvet olvastam el - volt köztük sok jó. Most az elmúlt hetek távlatából a legmaradandóbb, legfontosabb öt könyvet válogattam össze.
"Domenico Starnone kisregénye tökéletes 'levezetése' volt Elena Ferrante Aki megszökik és aki marad regényének. Szinte ugyanott játszódik (Nápoly, de egy jobb környékén), az idő is stimmel (1970-es évek ill. napjaink), és a bemutatott élethelyzet (egy család szétforgácsolódása) is hasonló volt. Nagyon erős történetről van szó, ami alig 200 oldalban mutatja be egy kétgyerekes család életének drámai megváltozását. Az ember bőre alá mászik ez a könyv, amikor már azt hinnéd tudod kinek a pártjára állj, akkor kapsz egy újabb nézőpontot, ami miatt át kell értékelned a szereplőket. Nagyon tetszett ez a kisregény, mármint amennyire tetszeni tud az, hogy egy család széteséséről és erőszakos visszaállításáról szólhat egy történet."
"Az író - ahogy egyik szereplője is - az arapahó és csejen törzsek bejegyzett tagja. Ez az könyv erősen személyes ihletettségű történet, látszik már az előszóból is, hogy rengeteg munka, érzelem és elkötelezettség van benne.
Vittek magukkal az oldalak, a bemutatott sorsok - nem csak kimondottan a származásukkal való küzdelem, elfogadás jelentett érdekességet, hanem azok a jelenségek, amiket bárki átélhet (felnőtté válás, depresszió, családalapítás, kilépés egy nehéz helyzetből, stb.). Sajnos sok karakter életében játszott szerepet az erőszak, a depresszió vagy a különböző függőségek. Nem igazán mutatott pozitív élet utat a 12 karakter közül egyik sem.
Tommy Orange regénye hiánypótló, egy olyan közösséget mutat be, akikről eddig nem igazán olvashattunk - magyarul pláne nem. A regény tavaly nyáron jelent meg, idén pedig már a Pulitzer díj jelöltjei között is szerepelt!
Ajánlom ha szerettek egyedi történeteket olvasni, és ha szeretitek az érdekes és a valóságból táplálkozó regényeket.
"Teknőc (Julie Alveston) egy 14 éves lány, aki egyedül él apjával egy régi házban, messze mindenkitől az észak-kaliforniai partvidéken. Igazi kemény csaj - a folyóban fürdik, ért a fegyverekhez, a vadonban simán túlél. Nincsenek barátai az iskolában, de valami erőteljes aura veszi körbe, ami miatt nem köt bele senki.
Ez a regény felkavaró, megdöbbentő, elképesztően kemény és nehéz olvasmány a témái és a főszereplő élete miatt - viszont az észak-kaliforniai partvidék 'dicshimnusza' is egyben. A tájleírások miatt úgy érzed te is ott lapulsz a fűben, téged is elsodor az óceán miközben rákokra lesel a parton. Érdekes volt bepillantani Amerikának ebbe a szegletébe is, amit az író nagyon jól ismer - itt nőtt fel.
Nagyon emlékezetes olvasmányélmény lett ez a könyv, erős érzelmeket (főleg szorongást, gyűlöletet és agressziót) váltott ki belőlem - a narráció E/3 és E/1 váltogatása nagyon hatásos volt ebből a szempontból. Teljesen beleéltem magam Teknőc helyzetébe, behúzott néha levegő után kapkodtam olvasás közben..."
"szerettem a görög mitológiai történeteket, elolvastam eredetiben az Iliászt és az Odüsszeiát, ezért is garantált volt hogy otthonosan fogom érezni magam ebben a regényben. MM stílusát már az előző könyvében megkedveltem: nagyon jól kiegészíti azokat az információmorzsákat, amiket a különböző eposzokból, mesékből ismerhetünk.
Élveztem minden fejezetét ennek a könyvnek - jó volt újra rácsodálkozni a görög mitológia történeteire - MM ezeket pontosan adja vissza, de mindig egy kicsit más megvilágításban. Nem csak Kirké karaktere árnyalódik és láthatjuk a fejlődésének ívét, hanem az eposzokból megismert hősök tettei is más színezetet kapnak. Nem mindig lesznek azok a pozitív hősök, akiknek eddig be lettek állítva - esendőek, gyarlóak, elkapja őket a mánia vagy az agresszió. Az írónő megmutatja, hogy az eposzokat, énekeket férfiak írták - énekelték - ebben a könyvben a női szereplők, a hősök árnyoldalai kapnak helyet."
"Cormoran Strike negyedik kötetére egy kicsit többet kellett várnunk, mint a korábbi folytatásokra, de... megérte :D Összetett, fordulatos, letisztult regényt kaptunk, ami az érdekes nyomozási szál mellett hozza a már megkedvelt apróságokat is. Rowling azt hiszem ebben a regényben megtalálta az egyensúlyt a magánélet és a nyomozás között - Robin életére fókuszált most jobban. Az ő története is megérne egy külön regényt, de csak még jobban a szívemhez nőtt ebben a részben. Túlnőve azon, hogy egy csinos, okos lány, aki az első szerelmével él együtt és megy a kijelölt úton; ebben a részben végre kiáll magáért és megteszi azt a lépést, amiért már jó néhány rész óta drukkolunk.
Nagyon szerettem ezt a részt és örülök, hogy ez is már a polcomon van - szeretném újraolvasni az első hármat, mert ezek tipikusan olyan összetett könyvek amik újra és újra le tudnak kötni, akár újabb rétegeket fednek fel, vagy lesznek otthonosak a megszokott helyszínek, leírások miatt."
Olvastátok - tervezitek valamelyiket? :)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Te mit gondolsz? :)